Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-30 / 5. szám

akart fektetni az állattenyésztésre. Hanyag cseléddel, hogy mire sem megy, ezt bő tapasztalatból tudta már. Mit tett tehát? Cselédfogadáskor megmondotta szándékát és azt is, hogy ennyi meg ennyi korona lesz a jutalom min­den száz koronából az eladott állatok után. Nagy­szerűen ment a dolog, az állatok pompásan fejlőd­tek és olyan tiszták voltak mindig, hogy gyönyörű­ség volt rájuk nézni. És eladáskor egy pár csizmára vagy egy öltöző ruhára való mindig kikerült a — percent révén. Ez a rendszer nálunk még most is járja, és soha nincsen panasz hogy a cselédember rosszul végzi a kötelességét. Az ilyesféle dolgot, az elért ha­szonban való részesedést, azt hiszem, hogy nagyobb gazdaságokban is sikerrel lehetne alkalmazni. 4 A cselédembert serkentené • az a tudat, hogy új­évkor, vagy egy más meghatározott napon egy cse­kélyebb, de neki jelentős összeget fog kapni, mint szor­galmának külön jutalmát. A tiszt most is részesedik a legtöbb helyen; miért ne lehetne ezt a cselédekre is kiterjeszteni ? Meg vagyok róla győződve, hogy a gazda több­szörösen visszakapná végeredményben azt, amit ju­talomképen cselédjei között kiosztott. Mindenki igye­keznék azon, hogy a gazdát jóléthez juttassa, meri ezzel az övéké is biztosított. Jöhetne azután a szo- ciálista bujtogató. Vasvillanyelet kaphatna bőven, de meg aligha hallgatnák. Ott azonban, ahol cseléd és gazda között a jó szó idegen és egymást csak ellen­ségnek tartják, ott a szociálisták is hamar találnak talajt, a hova az ő nagyon is ismeretes rendszerük szerint a siker reményével vethetnek. HÍREK. * Hymen. Szép Márton ékszerész Budapestről jegyet váltott Haszler Irén kisasszonynyal. * Casino estély. A Casinó vigalmi bizottsága első estelyét f. hó 27-én tartotta meg. Az estély a farsang egy legsikerültebb mulatságának mondható. Nem voltak ugyan sokan, de a jó, lelkes hangulat uralkodott még a késői órákban is. Az első négyest 24 pár táncolta. A jelenvoltak az asszonyok közül: Hofmeister Judáné, Kiesz Árminné, dr. Pázsit Páiné, Pataky Dezsőné, Bátory Gáborní, Hack Jcnöné, Pázsit Antalné, dr. Beck Sándorné, dr. Wagner Józsefné, dr. Herman Ferencné, Babó Bénjáminné, Babó Jánosné, özv. Nagy Sándorné, Bernáth Gyuláné (Törökkanizsa), Györfi Józsefné, Benedek Alberuié. dr. Zilah Benőné, Rotschek Józsefné,, Korda Imréné. Leányok: Pázsit r Irén Is.. Erzsiké, Rotschek nőyérek, Korda nővérek, ‘ Bernáth Mariska (Törökkanizsa), Zilah Mariska és Ilonka, Hack Mariska, Hoffet Ilonka, Gyarmathy Er­zsiké, Tóth Erzsiké, Györfi Maliid, Babó Elvira, Babó Janka, Babó Zsófika, Babó Vilma. * .4 halasi Polgári Olvasókör (Kis Kaszinó) f. évi február hó 3-án saját helyiségében, uj termé­nek bebútorozása javára zártkörű táncmulatságot ren­dez. Belépő dij személyenként 1 korona. Kezdete este^ 8 órakor. * Dalköltőink is vannak, a mit ez ideig alig tudtunk. Eláruljuk olvasóinknak, hogy a kereskedő ifjak műkedvelő előadásán szinrekerülő „Örzse asz- szony“ legszebb dalát: az „Édés anyám süssél né­kem . . .“ szövegűt Gyarrnaii Erzsi és Tóth Erzsi .kisasszonyok írták. * Jönnek a színészek. Thalia papjai és pap­női — mint programmjukból látjuk — vidámságot Hoznak majd városunk falai közé. A társulat február 3-án a híres „János vitéz“-zel kezdi meg elöadásai­Az hírlik, hogy a megalakult. „Jaj nadrágom“ asztaltársaság * Az hírlik, hogy a városban srinházi bérlet-láz dühöng. Az hírlik, hogy a színésznők alkalmas helyen vettek ki lakásokat. * Az hírlik, hogy az „Az hírlik“ rovat szerkesztője álomkórban szenved. Doktor. KISKUNHALASI ÚJSÁG. nakés — reméljük — sikereizek sorozatát. Szalkay igaz­gató, ki először vitte be a magyar szót társulatával a öosnyák Szerajevoba, jó hírneve elég biztosíték ne­künk arra, hogy az előadások élvezetesek lesznek - e nemes város közönsége is bizonyára megfogja mus taMii, hogy a művészet iránt még lobog benne a lel­kesedés. Viszontlátásra az előadáson! A társulat név­sora. Nők; Ráthonyi Stefi soubrett énekesnő, Dénes Ella coloratur énekesnő, Holéczy Ilona hősnő, Kövy Kornélia naiva és énekesnő, Fekete Hona komikáné, Tombor Aladárné drámai anya, Fekete Irén, Fekete Rózsika ballerinák, özv. Kövy Edéné sugóné, Szal- kayné Rózsa pénztárosnő, Kovács Juci, Viola Frici, Deéry Bélán é, Hérics Ottóné, Nagy Ida kar- és se- góds inésznők. Férfiak: Szalkay Lajos operett bouffó komikus, Gyárfás Ödön baritonista, Szigethy Andor énekes, naturbursch, Kovács Lajos hős, jellem, Deéry Béla bonvivant, szerelmes, Ligethy Lajos komikus, Földvár}' Hugó apa színész, Tombor Aladár karnagy, Hérics Üt:ó, Nagy Ignác, üabányi Jenő, Balázsi Jó­zsef, Szabolcsi Ignác kar- és segédszinészek, Kádár György ruhatáros. Uaghváry Ármin szertárnok, Far­kas Miska disziíö és 8 tagból álló saját zenekar. * A 48-as kör vasárnap tartotta szigorúan zártkörű táncmulatságát, mely a várakozáson felül kitünően sikerült. * Közgyűlés. A halasi önsegélyző szövetkezet X-ik évi rendes közgyűlését január 21-én tartotta. A számadás szerint a szövetkezet vagyona 212371 kor. 92 fillér. Nyeresége 10397 kor. 08 fillér, igy 1905. évre osztalékul egy törzsbetétre 24 kor 08 fillér jut. A közgyűlés az előterjesztett számadást helyeslöleg tudomásul vette. Az igazgatóságnak a felmentvényt megadta a felszámolást elrendelte. A szövetkezet 10 éve december 31-én lejárt, igy a kereskedelmi tör­vény 249. §-a értelmében a hivatalos lapban három­szor közzéiéfétik, hogy a harmadszori közzétételtől számított 6 hónap után a kereskedelmi törvény 252. §-a értelmében az alapszabályokban meghatározott elvek szerint a feloszlás megtörténhessék. A felszá­molással és a további teendők elvégzésével Török István elnököt, Hirháger Károly pénztárnokot, Szalay Zsigmond könyvelőt, az elszámolás felülvizsgálatával Babó Ferenc, Irnreh Lajos, Kandi János felügyelő- bizottsági tagokat bízta meg a közgyűlés. Végül a tisztikar buzgó és sikeres működéséért elismerését és köszönetét nyilvánította a közgyűlés. * A halasi mészhomokkő-téglagyár rész­vénytársaság 1906. február 11-én délután 2 órakor tartandó közgyűlésén terjeszti elő harmadik üzletévé- röl szerkesztett mérlegét és számadásait. Gyártott a a lefolyt üzletévben ca. 1,890.000 drb. falitéglát, ca. 15.800 drb nagy- és ca. 190.000 drb. kis-tetőcsere- pet. Ezenkívül megfelelő mennyiségű disztéglát, csa­tornarészeket és egyéb gyártmányokat, Kifizetett mun­kásoknak és fuvarosoknak ca. 15000 koronát, amely összeg megoszolván 20—25 halasi munkáscsalád kö­zött, figyelemre méltó körülmény. Mintegy 10 000 ko­rona befektetéssel harmadik száritókazánt szerzett be, melynek beállítása és az üzemkazán áthelyezésére irányuló munkálatok és építkezések folyamatban van­nak. Ezen beruházás tehetővé tévé i a/, ed Mg kárba- veszeít gőz kihasználását, a termelés olcsóbbá tételét is biztosítja. Az igazgatóság a tiszta nyereményként mu'atkozó 5873.04 koronára nézve a következő fel­osztást hozza javaslatba: Osztassák fel ebből az alapszabályok 42. §-a 1. pontja értelmében a rész­vényesek között az alaptőke 5’/0-a 2500 korona. A fennmaradó 3373 04 koronából bocsájtassék az igaz­gatóság rendelkezésére 42. §. 2., 3., 4., 6., 7., pontok értelmében 35'Д, 1180 55 kor. Csatoltassék a tartalék alaphoz a 42 §. 5. pontja értelmében 1070 33730 kor. Mint felölosztalék adassák a részvényeseknek 42. §. 8-ik pontja értelmében 1500 kor. Mint osztat­lan maradvány vitessék át uj számlára 355 19 kor. Összesen 5873 04 korona. Ezen számítással részvé­nyenként a 3-ik szelvény beváltására készpénzben kifizetendő osztalék 4 korona lesz. * Katholikus iskola Pirtó pusztán. Gauzer János félegyházi takarékpénztári igazgató és birtokos vezetése alatt a határunkban fekvő pirtc-puszta la­kosai mozgalmat indítottak egy kathólikus elemi is­kola létesirésére. Az egyházmegyei hatóság megbí­zottjai: Kolossváry Mihály ó templomi plébános és Toldy Jenő Kalmár kápolnai lelkész már tárgyaltakis a telepesekkel s remény van arra, hogy az iskola felállítása sikerülni fog. * Vadászat. A leesett friss hónak a legjobban megörültek vadászaink, mert a tapsifüleseket a nagy fehér hómező könnyen elárulja. A kitűnő vadászidöt vadászaink fel is használták s tegnap egy nagyobb vadásztársaság tartott szép sikerű vadászatot. * Katonai lóvásár. A közös hadügyminiszter, mint bennünket értesítenek, súlyt helyez arra, hegy katonai célra alkalmas három éves csikókat köz­vetlenül a tenyésztőktől szerezzenek be a lóavató bi­zottságok. E célból felkéri a gazdákat, hogy jelentsék be azokat az eladó csikókat, amelyek ez év tavaszán lesznek három évesek; a csikóknak legalább 157 centiméter magasaknak kell lenni s a hátas lovaknál megkivántató jó vérű, termetű és korrek járásuaknak. A lóavató bizottságok a bejelentések alapján, a gaz­dasági egyesületekkel karöltve fogják kijelölni azokat a helyeket, ahová annak idején a lovakat elő kell vezetni. A lóavató bizottságok az alkalmas lovakat nyomban készpénzben megveszik és pedig darabon- kint 500—600 koronáért. Felhívjuk erre a körülményre lótenyésztő gazdáink figyelmét. * Vadorzások megakadályozása. A vadrs ati törvény értelmében, ha valamely vidéken az orvadá- szat, vagy a vadnak tilalmi időben való lövése gya­korivá válik, elrendelhető hogy a vadak eladása, szál­lítása é» vásárlása csak a" vad jogos szerzését bi­zonyító igazolványok elönrutatása mellett történhetik. A belügyminiszter legutóbbi rendeletében kimondotta, hogy mindenki, a ki a vadászati törvény alapján eddig már kiadott valamint az ezután kiadandó és a vadak jogos szerzését igazoló bizonyítványok előmutatására kötelező belügyminiszteri rendeletet megszegi, kihá­gást követ el és 100 forintig terjedhető"és elzárásra is átváltoztatható pénzbüntetéssel büntetendő. * Baja—báttuszéki Duna-áthidalás. A keres­kedelmi minisztérium régóta vajúdó ügyet vitt meg­oldásra a napokban. A Duna áthidalás évtizedes nagy kérdés volt, mely egy nagy vidék közös érdekében várakozott a megoldó kézre. Sokat dolgozott az ér­dekeltség ebben a kérdésben, melyhez mi is csatla­koztunk teljes erőnkkel, hogy a dunai-áthidalással az Alföldnek és a Dunántúlnak összeköttetése megol­dassák és a fiumei vonal kihasználtassák. Mint érte­sülünk a baja—öáttaszéki Dunahid munkálataira a minisztérium kiírta a pályázatot. A hid felépítése maga után fogja vonni a halas—majsai vasúti vonal kiépí­tését is, mely a tervbe vett pestmegyei összekötő va­sutak programmjában már benne is van. * Előállítják a póttartalékosokat. Azokat a póttartalékosokat, kik nem vonultak be szolgálattételre, a csendörség kinyomozza s a katonai hatóságnál elő­állítja. * Ménkiosztás. Nagykörösön a múlt hét végén ment végbe a m. kir. állami méntelepen a ménállo- mányok kiosztása я fedezíeíési állomásokra. Az eljá­rásnál a földmivelésügyi minisztérium részéről Szapáry Péter gróf, Pestmegye lótenyésztési bizottsága részé­ről pedig Beniczky Ádám bizottsági elnök voltak je­len, továbbá Némái Ferenc ezredes, telepparancsnok, Kozma Ferenc százados osztályparancsnok. A bizott­ság kiosztott 154 mént 51 fedezleíési állomásra és 8 bérmént. * Gyermekvédelem. A belügyminiszter körren­deletét adott ki a vármegyei törvényhatóságokhoz az elhagyottnak mutatkozó gyermekek árvaszéki intézke­dés előtt a menheiybe való ideiglenes felvétele iránt. A halaszthatatlanul sürgős esetben, ha1 a gyermekek létérdeke megköveteli és ha az árvaszéki intézkedés bevárásából előáll ható késedelemben van, az igazgató főorvos az intézetbe hozott gyermeket hatósági intéz­kedés előtt is felveheti. Sokszor megtörtént azonban, hogy a községedből a gyermeket hozzátartozói köz­vetlenül az állami gyermekmenedékhelybe vitték azzal a kijelentéssel, hogy a nagy távolság miatt a járás főszolgabirájához a gyermekkel elutazni nem voltak képesek, a sürgős felvétel szükségességét azonban semmiféle okirattal igazolni nem képesek és egyedül azzal a kijelentéssel élnek, hogy őket az ügy sürgős­ségénél fogva a községi elöljáróság irányította a me­nedékhelybe. Ismételten előfordult, hogy az ilyen je­lentkezőket az igazgató-főrovosok nem vették fel, mert a gyermek létérdekének veszélyeztetését az egy­szerű bemondással igazolva nem látták. De a gyer­mek visszautasítása felelősséggel jár annak létérdeke szempontjából és másrészt rendszerint olyan az eset, hogy a gyermekek kísérői pénz és élelem léikül je­lennek meg és legtöbb esetben visszautazni nem tud­nak. Ezen a heRzeten akar most a belügyminiszter segíteni, elrendelve, hogy ha községi elöljáróság a járáfei hatóság elkerülésevei halaszthatatlanul sürgős esetben a menedékhelybe gyermeket küld, a felvételre jogosult gyermek családi viszonyaira és hozzátarto­zóik vagyoni s kereseti viszonjaira vonatkozó ada­tokról bizonyítványt állítson ki, s ezt a gyermekkel, illetőleg kísérőjével együtt a menhely igazgató-főor­vosának küldje be. Ennek alapján azután az igazgató­főorvos intézkedik a menedékhely kötelékébe való ideiglenes felvétel kérdésében és az elhagyotfság iránti eljárást az illetékes árvaszék előtt megindittatja. * Gazdasági iparosok jogi helyzete. A mi­nisztertanács a közigazgatási hatóság és a rendes bí­róság közötti hatásköri összeütközés esetében a gaz­dasági bognárt és kovácsot cselédnek minősítette azzal az indokolással, hogy csak úgy, mint a többi cseléd, — konvenciós fizetésért szegődtek az urada­lom szolgálatába. Igaz, hogy a gazdasági iparosok jogviszonyait külön törvény nem szabályozza, ebből azonban korántsem az következik, hogy mert kon­venciós fizetésért szegődnek valamely uradalom szol­gálatába, cselédeknek tekintendők, mert a cselédtör­vény csak per analogiam alkamazható velük szem- ban, aminthogy a jogszokás eddig ez volt. A miniszter- tanács határozata annyival inkább sérelmes, mert a képviselőválasztási joguktól fosztja meg e minősítés által az uradalmi iparosokat, noha őket a legtöbb esetben e jog föltélenül megilleti, úgy is mint segéd­del dolgozó önálló iparost, úgy is, mint adófizető polgárt. Csakugyan itt volna az ideje a gazdasági iparosok jogi helyzetét törvénynyel szabályozni. * A polgári törvény előkészítése. Az igazság­ügyminisztériumban a polgári törvénykönyv terveze­tének kidolgozására szervezett bizottság vezetősége közre bocsátotta a tervezet további tárgyalását elő­készítő főelőadinánynak és a tervezetre vonatkozó bí­rálati anyagnak hetedik kötetét. A kötet 485 lapon a kötelmi jog VII—XVI. címének feldolgozását adja és s kölcsönre, haszonkölcsönre, letétre, a vételre és cserére az ajándékozásra, az ellátási és életjáradék- szerződésekre, a bérletre és haszonbérletre, a munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom