Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-11 / 37. szám
KISKUNHALASI,, ÚJSÁG sérje az ifjúság fejlődését. Ne tanúsítson elnézést hibái, ferdeségei iránt, a korával járó hóbortot ne fedezze juventus ventus-féle szólamokkal, ne ébreszszen lelkében nagyzási mániát, szereplési viszketegséget, időelőtti izgatással tanulói kötelességeinek teréről a köztevékenység terére ne vigye. Ha a társadalom helyesen érdeklődnék a tanulóifjúság erkölcsi fejlődése iránt, akkor elsősorban megszabadítaná azt a lépten-nyomon kínálkozó veszélyektől, üzletek kirakataiból eltávolitaná a szenytárgyakat, időelőtti szórakozások, — mulatságokra nem hatalmazná fel őt. Egész véletlenül ez utóbbi modern ferde társadalmi szokás ellenében megszívlelendő példával saját területünkön találkozunk. Csak éppen a napokban ujjitotta fel megyénk alispánja a már 1894-ben hozott szabályrendeletet, melyben meghagyja a főszolgabirák- nak, rendőrkapitányoknak és községi elöljáróknak, a gyermekeknek a nyilvános helyekről való távoltartását. Terünk s alkalmunk mostohasága miatt csak sajnálnunk lehet, hogy nem iktathatjuk mindjárt ide a legbölcsebb nevelőre s az emberiség legnagyobb jóltevőjére valló or- gumentálását a rendeletnek, mondván a többek közt miszerint: „nemcsak hivatalbeli, hanem lelkiismereti, emberi kötelesség ennek meggát- lása, mert általános nemzeti érdek a jövendő nemzedék szellemi és erkölcsi szivonalának emelése.* Kolozsvárott valamennyi iskola igazgatóját utasították, hogy tiltsák el a gyermekeket attól, hogy a házak falát összefirkálják. Budapesten úgy a főváros tanácsának, mint a rendőrségnek még márciusban küldtek ilyen értelmű kérést. Az újságok nem fújnának fel minden bajt s minden bajban a társadalommal együtt nem foglalnának el ellenséges állást az iskolával szemben, izolált esetekből nem állítanának fel általános szabályt. A társadalom minden tagja prókátor helyett patronusa lenne a tanu- nulónak, akit véd, de ok nélkül fel nem ment s szigorúan kérdőre vonná vagy vonatná a magáról megfeledkézőt, miként fülön csípi a gráci polgár azt a nebulót, ki a Stadtpark egyetlen madarát, fáját bántani merészeli. Vad szocialisz- tikus eszméivel, sztrájkoló kedvével nem ölné ki az ifjúság szivéből a nemesebb érzelmek csiráit, a rend, törvény, kötelességteljesités helyes fogalmát, tiszteletét; vak szánakozásával erő helyett nem csepegtetne leikébe beteges önérzetet. Gauss Bolyai Farkashoz irt levelében felkiált : Mi volna az élet jobb jövő reménye nélkül ? ! Korunk társadalmi alakulata a forrongás jegyében áll. Egészséges megújhodás csak erkölcsi alapon jöhet létre. Végre hozzátok szólok kedves tanulók: Valláson nyugvó erkölcs-, munka-, kötelesség-, haza- és emberszeretet legyen az utravaló, melyet majdan hosszú középiskolai pályátokról az élet nagy küzdelmeibe utitársakul visztek. Ragaszkodjatok hálával és kegyelettel az intézethez, mint Angolország jeles fiai, nagy emberei ragaszkodnak az Eton-schoolhoz, nem ódon- szerű berendezéséért, hanem azért, mert atyáik, őseik nevei, címerei vannak befaragva a falak deszkaburkolatán, kik abban az intézetben szívták magukban a tudomány mellett a nemzet- fenntartó tradíciókat: a hazaszeretetei, jellem, kötelesség és becsület erkölcsi elveit. — к — s. főgimnáziumi tanár. Az irka. Ára 1 kr., valóságos semmiség s mégis kínos gondok okozója, nagy bosszúságok és kis tragédiák forrása. A ki iskolába járt, s manapság ki nem járt oda, iiacsak nem arisztokrata vagy milliomos magántanuló, tisztában van ennek az ártatlan külsejű iskolai szörnyetegnek természetrajzával. Az irka fajtája töméntelen. Van kis kvart és nagy kvart, álló és hosszúkás, fekvő négyszög alakú vonalo- zott és vonalozatlan, szépirási, számtani, fogalmazási irka, vörös fejvonalas és a nélkül való, jegyzetes szegélyű, vagy vonallal kettéosztott, viznyomással vona- lozott, pontozott és rajztrka, négyvonalú kétvonalú és egyvonalú irka és pedig nagyobb vonalközü a magyar, és kisebb vonalközü a német Írás számára, továbbá pontozott, kockás, átlós és vonalozott rajzirka stb. stb. Aki nem papirkereskedő, nem ismeri ki magát ezen a töméntelenféleségen. És a szegény kis gyereknek ki kell magát ismernie. Esztendő elején, a mikor könyveivel bevonul az iskola padjába, kezdődik a hajsza, a mely ellen maguk a belátásos tanférfiak nyilatkoztak már a legélesebben. Kezdődik pedig ekképpen: — Ide figyeljetek! — szól a tanító és tanár.— Vesztek egy Irkát a számtanhoz, az ilyen. (Megmutatja.) Egyet a magyar szépíráshoz, az ilyen. (Megmutatja.) Egyet a német íráshoz, az ilyen. (Megmutatja.) Egyet a nyelvtani gyakorlathoz, ä lap középén van felezve, igy ni. (Megmutatja.) Egyet... s ez igy megy tovább. Néha a nagy irkabemutatót ajánlás is kiséri: ezt megkapjátok itt, ezt meg ott. Aztán jön a fenyegetés : aki másnemű irkát hoz, azt visszaküldöm. A gyerek tiz féle irka képével és gondjával az agyában hazamegy, kér megfelelő számú krajcárokat és elmegy bevásárolni. Nem téveszti el, nem is tévesztheti. A kereskedő megkérdezi tőle, melyik tanárhoz jár és rögtön tudja fni, mennyi és milyen irka kell a gyereknek. Hát nem nagy baj, hogy előre tájékozva van az összes iskolák irka-szükségletéről; csak egy kicsit furcsa. Kiváltképen mikor látjuk, hogy némely tanár minden másnemű irkát visszadob a gyereknek, néha el is tépi, a kis gazdáját megregulázza, mindezt néha csak azért, mert az irka tán épp úgy van vonatozva, mint ahogy 6 kívánta, csak nem olyan a — táblája. Megesik ugyanis, hogy a másik papirkereskedő, megtudván mi kell az iskolának, ugyancsak csináltat amolyan irkát, amilyet az egyik kereskedőnél megrendelt a tanári Csak tán a borítékja más szinü, meg a vignettája más s kiváltképp más a rajta levő cégjegyzés. Ez persze nem mindenütt divat, de sehol sincsen kizárva másként, mint vagy gyökeres rendszerváltozás, vagy a tanító egyénisége által. Aztán sok tanító nem is tudatos szándékból jár el ilyetén módon, hanem megszokta, igy tanulta, belenevelkedett. Istenem 1 Évtizedek áorán hány millió gyermek- köny hullott az irkák miatt. Hány ütés ért biintelen kisdedeket az irkacopf miatt. Hány szülő kesergett az irkák végtelen során, kívánván inkább bármilyen más gondot, mint ezt az aprólékos, fölösleges, céltalan bosszúságot, mely mégis) sokkal inkább zaklatja öt, mint egy nagy dologHogy ezt ime el kell mondani! Hogy ismét szóvá kell tenni az irkazaklatás kicsinyes ügyét, amely mégis bosszantó, kapcsolatban a többi iskolaszerrel, amely- lyel szintén nem sokkal különben áll a dolog. Mert hisz érthető, hogy egyöntetűségre törekszünk a tanításban : jogos pedagógiai Szempont az iskolai fegyelem kérdése is. Ha a tanító egyszer azt mondja: igy legyen, hát annak úgyis kell lennie. Dőreség lenne ez ellen szólani. De az egyöntetűség ne az irka címlapjában és borítékjában, vagy efféle külsőségekben kerestessék, ami puszta formalitás és nem ad jogot a zaklatásra. A tanító pedig csak olyant követeljen, aminek célja, értelme, jogosultsága és jelentősége is van s ne tékozolja a maga erejét, idejét valamint az Iskolás gyermekét is ilyetén semmiségekre. A kicsinyes irkaügy egyike a legnagyobb társadalmi és nevelésügyi .kérdéseknek : mert szimbóluma mindennemű copfos, ok és cél nélkül való zaklatásnak. Ideje, hogy egyszer már teljes nyíltsággal fogjanak a megoldásához. D. HÍREK. Az amerikai magyarság szépei. Az amerikai „Újvilág“ cimü magyar szépirodalmi és társadalmi folyóirat New-Yorkban megjelenő 14. száma hozza arcképét Szentpétery Ilonkának, ki vái ősünkből ment ki az újvilágba, kit személyesen többen is ismertünk. Nevezett lap ezeket irja róla: „Igazi magyar szépség Szentpétery Ilonka, kinek kitünően sikerült pompás arcképében gyönyörködhetnek ez alkalommal az Újvilág lelkes olvasói. Finom vonásai, kedves és megnyerő szépsége valóban méltóvá teszik ezt az amerikai magyar hölgyet, hogy előkelő helyet foglaljon el az amerikai magyarság szépet között. Szentpétery Ilonka pestmegyei Kiskunhalasról került Amerikába s jelenleg a Név Jersey állambeli Pert Amboyban lakik bátyjával, ki — mint építész mérnök az amerikai gyárak berendezését tanulmányozza, hogy majdan hazatérve, nagyobb szabású gyárat létesíthessen Magyar- országon, még pedig a kitűnő amerikai rendszer szerint. Szentpétery Ilonka mindenesetre egy müveit magyar hölgy és lelkes olvasója az „Újviláginak, mely az irodalmat, a magyar költészetet, mint első és egyedüli ilyen lap szolgálja, az amerikai magyarság között. Szentpétery Ilonka itt közölt sikerült és ízléses, művészi arcképét Biró Ferenc Brooklyn-ban lakó honfitársunk készítette és ezzel a képpel bebizonyította, hogy valóban ügyes művész. Hymen. Hajnal Ferenc eljegyezte Stern Jennykét Ráczkereszfurról. Meghívó. A kiskunhalasi famunkások szakcsoportja az összes szakcsoportok közreműködésével folyó hó 16-án (vasárnap) saját pénztára javára Ko- lozsváry Benő kefthelyiségében világpóstával egybekötött szüreti mulatságot rendez. Belépti-dij személyen- kint 1 K. 20 f. Családjegy 3 K. — Azon leány, ki a legtöbb képeslapot kapja, egy értékes aranygyűrű jutalomban részesül ; amelyik fiatalember a legtöbb képeslapot veszi, jutáimul egy értékes tárgyat kap.—- A lopás kezdete délután 3 órakor, a tánc kezdete este 7 órakor. Jegyek előre válthatók Horvát Gyufa könyvkereskedésében. Elnök: Palásti József. Pénztárnok: Zilah Sándor. Jegyző: Gerő Ferencz. Ellenőrök: Farkas József, Benedek Gábor, Urlauber István. Bodoglár puszta lakosai értesittetnek, hogy a bodoglári községi iskolába gyermekeiket azonnal Írassák be, mert a hanyag szülőket és gyámokat a törvény szigorúan bünteti. Cipészek sztrájkja. A cipész-munkások folyó hó 2-án tartott gyűlésükön határozatiig kimondották, hogy megélhetésük javitása céljából sztrájkba lépnek, ha a mesterek szerény és igazán jogos követelésüket békés utón nem teljesitik. A mesterek azonban egy teljes heii sztrájk után töredelmesen beadták derekukat és a munkások követelésének minden pontját aláírták, így most már minden rendben van. Tűz. Folyó 10-én d. u. 4 óra tájban ismeretlen okból kigyulladt özv. Szücsnének Posta-utcai lakóháza. Szerencsére nyugodt idő lévén sikerült a tüzet lokalizálni. A „Polgár“ karácsonyi ajándékai. A Polgár, ez a fiatal virgonc újság, melyet Szomaházy István és Palotai Hugó szerkesztenek, nagy meglepétéssel szolgál előfizetőinek karácsonyra. Minden uj előfizetője, ki mostantól kezdve egy évre megszakítás nélkül előfizet, illetve, aki karácsonyig legalább félévi dijat befizet és további félévi előfizetésre magát kötelezi (az- előfizetés félévenként, negyedévenként, sőt havonkint is teljesíthető) karácsonykor ingyen megkapja Bihari Sándornak, a nemrégiben elhunyt hírneves magyar festőnek, Zöldségtisztitók cimü gyönyörű festményét művésziesen előálliiott olajnyomatu másolatban. Olyan meglepetés ez, amely tekintve a lap olcsóságát (egy évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hónapra 1 korona 40 fillér), tekintve azt, hogy a Polgár karácsonyra gazdag tartalmú, irodalmi becsű naptárt is küld előfizetőinek ajándékul: páratlan a magyar újságírás történetében, annál is inkább, mert a „Zöldségtisztitók“ 65 cm. magas és majdnem 1 méter hosszú másolatának bolti ára meghaladja az előfizetési dijat, Amidőn még megemlítjük, hogy laptársunk A Polgár, az újonnan belépő előfizetőknek ingyen megküldi Szomaházy Istvánnak, a kitűnő novelláinknak, a „Polgáriban megjelenő „Egy főpincér emlékiratai* cimü pompás tárcasorozatából az eddig megjelent folytatásokat külön lenyomatban, csak azt konstatálhatjuk, hogy mindazok, akik ezt érdekes, kormánytól és pártoktól, független szókimondó újságot megrendelik, nevetséges olcsó pénzért olyan lapot kapnak, amely a legnagyobb igényeket is kielégíti. Az előfizetési pénzek A Polgár kiadóhivatalába küldendők, Budapest, VI., Nagymező-utca 12. Uj sirköraktár Kiskunhalason Schön Páninál Alsótemplómtér. Állandó nagy választékú raktár, mindenféle faj és klviteü sírkövekben tiz forinttól ffet- jebb. A betűk aranyozásának tartóságáért kezességet vállal. Szolid jó munka. Temető munka is elvállaltatik
