Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-12 / 24. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG. mutatni arra az anyagra, melybe életet adni csakis a tanítók lehetnek hivatva kellő támogatás kapcsán. A támogatás alatt a paraszt mintagazdaságok számára szokásos eljárást tartom legmegfelelőbbnek, még pedig a földm. iskolák utján. Ezen kívül pedig tudás, szorgalom és ha nem is önzetlen, de méltányos érzületre is van szükség. Azért említem ezt, mert hallottam már oly kijelentést: Nem érdemes ezekkel a gazdasági kérdésekkel foglalkozni, mert nem jár érte megfelelő honorárium. — Ezeknek az uraknak Darányi minister ur találó szavait lehet idézni: Miként az uzsorás, ha nem tudja magas percent mellett elhelyezni tőkéjét, inkább heverni hagyja azt. A nagy többség bizonyára tudja mérsékelni igényeit. A ielkiismeret elismerő tudatán kivül, a feltétlen elérhető erkölcsi s anyagi eredményért szívesen fáradozik, s annál inkább, mert Így, de csakis igy láthatjuk meg majdan az Ígéret földjét, melyen tényleg boldog lesz a Magyar! Grasselli Miklós. A magyar kereskedelem jövője. (Második közlemény.) Irta : Dr. Dalnoki Béla, a Budapesti Kereskedelmi Testűiét jogtanácsosa. Már több ízben utaltunk arra, hogy a kereskedői osztálynak jól felfogott saját érdeke követelőén igényli azt, hogy minden kínálkozó alkalommal mindazok, akik erre, sajnos, még manapság is rászorultak tényekre, adatokra és eseményekre való hivatkozással gyózessenek meg ép a kereskedők részéről arról, hogy a kereskedelmi és ipari foglalkozások a polgári hivatások legfontosabbjainak sorába tartoznak, hogy továbbá még kellő méltánylásuk sem egyéb igaz értéküknek kiérdemelt elismerésénél és hogy végre a kereskedelmi és ipari osztály közhasznú működése és jelentőség tekintetében az ország bármely foglalkozási ágainak képviselőivel egyenrangúan versenyezhet. Nagy hiba, hogy hazánk felső kereskedelmi iskolái aranylag íuIsok egyént nevelnek a kereskedelmi bürokráciának, de keveset s tulajdonképeni gyakorlati kereskedelemnek. Károsan befolyásolja végre a kereskedelmi és ipari osztály társadalmi állásának emelését, szintúgy a kereskedelmi és ipari érdekeknek társulás utján való hathatós védelmet és előmozdítását a kereskedelmi és ipari egyesületi érdekképviselet túlságos széttagoltsága. bókkal célirányosabb volna s egyöntetűbb, tehát hathatósabb érvényesülés éretnék el olyformán, ha újabb egyesületek alapítása mellőztetnék, sőt a már meglevők egy részének egymással való egyesülése vitetnék keresztül és végre ha az egyesületnek egymáshoz, valamennyien pedig a kereskedelmi és iparkamarához való benső kapcsolata fejlesztetnek. A társadalom felfogásának a fönt jelzett irányban való megváltozása mellett sokkal könnyebben fogja a kormány iparfejlesztési politikáját, megvalósíthatni. A törekvés erre kétségtelenül meg van a keies- kedelmi kormányban, a mit ez a tény is igazol, hogy a lefolyt esztendőben is 43 iparvállalatnak adta meg a kormány az 1899 : XV1V. törvénycikkben biztosított kedvezményeket, inig 16 más esetben meghosszabbította a korábban adottakat. Napróí-napra iátjuk azt a törekvést js megerősödni, hogy a közhivatalok számára csakis nazai iparcikkek szállíttassanak, ami nemcsak gazdasági hanem erkölcsi szempontból is óriási fontosságú. S ennek kapcsán ismételten utalnunk keji arra> hogy nemcsak a közös hadsereg és hadi tengeréSZet, hanem az összes közös intézetek, intézmények £s hivatalok számára való szállításoknak feltétlenül biztosítani kell a magyar száliitóknak azt a hányadát, a melylyel a magyar állam a közös kiadásokhoz járul. Hasonlóképen kötelezni kell a megszállott tartományok országos kormányát arra, hogy az igazgatása alatt álió két tartomány számára való szállításoknál Magyarország ugyancsak a közös kiadásokhoz való hozzájárulása arányában részesedjék. Elvárjuk a kormánytól, hogy ebben a tekintetben a magyar gazdák, iparosok és kereskedők jogosult igényeit ugyanolyan erélyiyel fogja védelmezni és oltalmazni, mint azt az osztrák kormány teszi az osztrák gazdasági törekvések oltalma érdekében. Nem mulaszthatjuk el az állam iparpártolásának kérdésével összefüggésben, utalni az állami üzemnek kérdésére is. Nézetünk szerint az államnak csakis oly iparágak művelését szabad üzemeiben megengedni, amely iparágak még egyáltalán nem honosodtak meg hazánkban vagy a melyeknek meghonosítása bár nagy szükség van réájuk, a magántőkére nézve aránytalanul nagy kötelességgel és kockázatai járna. Más téren azonban az államnak nem szabad az amúgy is súlyos viszonyokkal küzdő adófizető magánvállalatok versenytársává szegődni és abba kell hagynia minden oly ipar tizését, amelyet más hazai vállalat megbízhatóan és sikerrel űz. Ezzei kapcsolatosan hangsúlyozzuk, hogy a bérbeadott fegyházipar számos iparosunknak igen nagy megkárosításával jár s nézetünk szerint a kormány sokkal nagyobb szolgálatot tenne az országos érdekeknek, de a letartóztatási intézeteken munkálkodóknak is, ha őket lehetőleg közmunkákra alkalmazná mig ipari munkát csakis kivételesen és korlátolt mértékben engedélyezne. Említettük fentebb, hogy kormányaink lehetőleg azon vannak, hogy közhivatalaink, azok is, a melyek nem állami hivatalok, szükségleteiket hazai gazdáknál, iparosoknál és kereskedőknél, hazai terményekből és iparcikkekből fedezzék. Kívánatos lenne azonban, ha a kormány ebben a tekintetben a társadalomra is iparkodnék befolyást gyakorolni. Ennek leginkább célhoz vezető módja is lenne, ha az ország összes társasköreit a kormány hivatalosan figyelmeztetné a hazai iparnak legbehatóbb támogatására. Azonfelül újból és újból kellene az ország összes tanintézeteinél alkalmazott tanerőket utasítani, hogy a tanuló ifjúságot szigorúan figyelmeztessék a honi ipar támogatására, ifjú korukbin vésve lelkűkbe, hogy a hazia ipar pártolása csak olyan hazafias kötelesség, mint a védelmi kötelesség te jesítése. Ha ilyenképen az egész magyar társadalomnak vérébe megy majd át, mint legtermészetesebb kötelesség, a honi iparnak támogatása, akkor remélhető lesz, hogy belátható időn belül minden tekintetben versenyképes magyar iparról fogunk beszélhetni és hogy nemcsak politikai, nemcsak jogi, hanem gazdasági értelemben is szólhatunk majd gazdasági önállóságunkról, amely megfeleiŐ eszközökkel és némi hazafias áldozatkészséggel megteremthető akkor is, ha Ausztriához való gazdasági viszonyunk bármily jogi formán sarkall. H I и E K. A sorozó bizottság előtt Halason az idei áliilás- kötelesek ma és holnap soroztainak. A gimnáziumi vizsgálatok sorrendje. F. hó 18-án hétfőn lesz a magántanulóknak írásbeli 19-én kedden a szóbeli vizsgálata. 20-án, szerdán, d. e. az 1. d. u. а II. 21-én, csütörtökön, d. e. a HI. d. u. a ÍV. 22-én, pénteken, d. e. az V. d. u. а VI. 23-án, szombaton, d. e. а VII. osztály vizsgálata. 24-én évzáró ünnep. 25-én kezdődik a szóbeli érettségi. A Halasi Kereskedő Ifjak Egyletének vigalmi bizottsága vasárnap d. u, tartott értekezletén elhatározta, hogy az egylet folyó évi július hó 8-án vasárnap d. u. a Sóstón nyári táncmulatságot rendez. A mulatság érdekességét emelni fogja a Tarka színpad, amelyen monologok, szavalatok és felolvasásokkal fogják szórakoztatni a közönséget. A fiatal egylet mulatságára már jó előre felhívjuk olvasóink figyelmét. A meghívók a jövő héten küldetnek szét. Pünkösdi mulatságok. A iezajlott ünnepen a a régi jó szokáshoz híven néhány egylet megtartotta az előre hirdetett táncmulatságát. A Kiskunhalasi Függetlenségi és 48-as Kör, Munkásképző Egylet, On- képzö-Egyiet és a Kiskunhalasi Iparos Ifjúsági Egylet az Ipartestülettei egyetemben. Az utóbbiak a Sóstón tartották meg a nagyobb szabású mulatságukat, a délutáni órákban robogtak ki a kocsik a fehérruhás leányokkal, már-már szinte égtek a vágytól, hogy oíi lehessenek, egy sereg rendező fogadta az érkező vendégeket s vezette elő a gyönyörűen parkírozott kertben, a felteritett asztalok mellé, itt már szilaj dalra gyújtott az ifjúság, tanujelétadía, hogy a Sóstón Pilis József jó zarnatu borral és hideg sörrel szolgálta ki a mulatozó közönséget, még, egy-egy kis sétát tettek a hölgyek s megnézegették a programul egyes részeit, melyben egy szép ének-duet is volt Bánóczki és Csapi urak által előadva. Csak egy-két leány sóhajtozva, hangosan gondolkozott: „Hej nem igy volt ez régen.“ Végre a nap is letűnt, beáliott az est s a teremben megkezdődött a tánc. Móric bandája húzta a talp alá valót fáradhatatlanul kivilágos virradtig, aki a délutáni órákban is szép egyveleggel kedveskedett összhangban. Kiskőrösről is voltak leányok, akik valóban nem mondhatják el, hogy nincsenek Halason legények. Galamblövő verseny. A kiskunhalasi Úri Vadásztársaság 1906. junius hó 23-án keiiö számú résztvevő jelentkezése esetén galamblövő versenyt render. 1. Fehértói dij. 1-ső lövőnek tiszteletdij. Táv: 22 méter. 3 galamb, 2 hiba kizár. Tét 2 korona. 2. Elnöki dij. 1-sőnek tiszteletdij. Táv : 24 méter. 5 galamb, 3 hiba kizár. Tét 3 korona. 3. Hölgyek dija. í-sőnek tiszteletdij. Táv: 26 metet. 3 galamb. Tét 3 korona. A galamblövésre jelentkezés 1906 junius 15-ig a va dásztársulati elnökhöz jelentendő. A verseny kezdete d. u. pont 5 orakor. Kivonatot a szabályokból a jövő számunkban hozzuk. Gimnáziumi tornaverseny lesz f. hó 17-én vasárnap, a gimnázium udvarán. Kezdete délután 4 órakor. Szabad bemenet. Rendgyakorlatok, tornazás, futó, mászó, ugró versenyek, függeszkedés, kötélhúzás stb. A közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. A Kiskunhalasi munkások e hó 10-én a Natkai-szigeten nyilvános gyűlésüket megtartották, ahol a munkások és munkásnők nagy számban megjelentek. A deákok majálisának elnöksége kb. 150 korona tiszta jövedelemmel zárta le a számadásokat. Tehát a harmadévi 51 k. 26 fillérrel együtt most már 200 koronánál több alap marad a következő majálisra. Ezért a szép anyagi eredményért s különösen azért, hogy lehetővé vált ez idén is az egész tanuló ifjúságnak szinte kivétel nélkül részt vennie á majálison, ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség az összes jóltévőknek: Kolozsvári Kiss Sándor urnák, továbbá Berki Antal (100), Török István (60), Borbás Imre, Farkas Elek, Szaiay László, Szilié Lajos és Ziiah István (50—59), uraknak, kik összesen 410 liter bort, továbbá dr. Babó Mihály (2), Ádor Sándor, Éri lnne (Pacsér), Halász D. Sándor, Keresztes József, Krishaber Lajos, Török Eiek és Török István uraknak (1 — i), a kik összesen 10 hordó sört ajándékoztak a majálisra ; továbbá szives előfizetőknek : Török István 10 kor., dr. Babó Mihály 5 kor., Hirháger Károly 4 kor., Krieshaber Lajos 3 kor., Ádor Sándor, Curda Vilmos, Figura Istvánné, Franki Áron dr., Freitag Gusztáv, Halász I). Sándor, Horváth Zsigmond, Keresztes József, dr. Pázsit Pál, Rádóci Pálné, Szabó Fűlöp dr., Vadász Pálné, Zámbó Elemér, Tömösközy György 2—2 kor. lfj. Babó Benő, Borbás Imréné, dr. Dobó Menyhért, Fekete József, Gál Etelka, dr. Kolozsvári Kiss István, özv. Nagy Pál Sándorné, özv. Sass Elemérné, Szekér Pál, Zilah istvánné 1—1 kor. uraknak és urhölgyeknek, a kik összesen 60 koronát fizettek felül. Megsértett rendező. Egyik legközelebbi tánc- mulatságon egy unatkozó borbély-segéd megszólította egyik intelligensebb elemhez tartozó ismerősét: „Uram! s válszalíagjára mutatót!, hogy vette ezt ?“ A rendező dühösen, majdnem képéből kikelve, ráfival a kellemetlen kérdezőre: „Majd megmondanám, hogy menynyiért veítem, ha egy jó bot volna a kezembe.“ De uram bocsásson meg, hebegte a megijedett borbély- segéd, „hiszen én nem akartam sértegetni, s azt hittem megérd borbély-viccein, hiszen tetszik tudni én borotválom . . .“ Az mindegy, de tanulja meg, hogy a rendezői jelvény nem fér össze a borbély-viccel, a rendező sarkot fordított s faképnél hagyta a viccelődő borbély-segédet. Uj sirkőraktár Kiskunhalason Schön Fámnál Álsóíeinpíomíér. Állandó nagy választékú raktár, mindenféle faj és kivitelű sírkövekben íiz forinttól feljebb. A betiik aranyozásának tartósságáért kezességet vállal. Szolid és jó munka. Temető munka elvál- lalíatik. publikacíó . " — Vasárnap. 1906. junius 10-én. Felhívatnak & közmunka hátralékos egyének, hogy a hátralékban levő közmunka tartozásukat folyó évi juüus hó első napjáig annál inkább fizessék be, mivel ellenük a legszigorúbb végrehajtás fog alkalmaztatni. A régi járásbirósági épületben levő 11 szoba és egy bolthelyiségnek bérbeadása a f. hó 7-ére kitűzött határidőben közbe eső akadály miatt megtartható nem volt; miért is ezen helyiségek árverés utján bérbeadására, ujaob határidőül f. hó 21-ik napjának d. u. 3 órája tűzetik ki a tanácsjegyzői hivatalba, hova érdekeitek azzal hivatnak meg, hogy az árverési feltételek eddig is a tanácsjegyzői hivatalban a hivatalos órák aiatt tekinthetők meg. A városi szálloda és színház, valamint a székházban levő üzleti helyiségek bérletére vonatkozólag elrendelt írásbeli versenytárgyalás, illetőleg szóbeli áiverés határidejéül f. hó 27. napjának d. e.. 9 órája tűzetik ki a városi számvevői hivatalban ; — a hói is a feltételek a hiv. órák alatt megtekinthetők. özv. Péter Dénesné füzesi, most Orbán Ferenc állal bereit 200 hóid szántó kaszálóból álió ia- nyás birtokát folyó évi október lió 26-átói több évre haszonbérbe kiadja. Értekezhetni a tulajdonossal fö utcai lakásán. Vanyur Ilona á Vanyur-féle birtokon 3 hoidnyi füvet rid el Ért. a Vanyur-féle házban. Özv. Kiss józseíné VII. kerületben lakóházát örök áron aiadja. Ért. a helyszínén. Kertész Lajos felsökisteleken Babó Ferencz szomszédság iban levő 24 és fél hold tanyás földbirtokát szabad kézböi örök áron eladja. Értekezheti veie a helyszínén. ' Nyiittér*.) ~~ A t. közönség b. figyelmébe ! A kenyéririgység netovábbja az. ha egyik iparos a másik ellen oly fegyvert használ, melynek célja az, hogy ravasz íuríanggal a másikra oly valótlan híreket fundál és terjeszt szét, hogy azzal annak szakképzettségét ellensúlyozza. Sajnos, oly iparágról van szó, melyhez minden ember, sőt magok ők is (legtöbbje) kényes szakmába laikus, könyen hisz és feltii a pletykának. Kérem az igen t, közönséget, ne üljön fel a nevemmel összekötött holmi pletykának, hisz csak kényéi irigység az egész ! Kiváló tisztelettel Szép Márton műórás Kiskunhalason. *) E rovat aiatt közlötíekért nem vállal felelősséget a Szerk
