Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-15 / 20. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. rekedtek minden idő népei ifjúságukat lehető­leg az erény, a munka magasztos utjain ve­zetni. Amilyen szellemet csöpöghetünk az ifjú­ság fogékony kebelébe, olyan lészen azon if­júság teremtette kor iránya, szelleme. Váljon a francia forradalom meghozta volna-e a világ minden népeit boldogító gyümölcseit, hogyha annak -oszlopai, közemberei ifjúságukban magu­kévá nem tették volna koruk bölcselőinek fel­világosodást, egyenlőséget hirdető, minden korra alapvető tudásul maradó világtanát ? Szép szülőházam egén fellegek tornyosul­nak, midőn e sorokat irom s mig ezeket szép hazámtól, szeretteimtől távol irom, nem tudom nem fejlett-e már ki égi háborúvá, mely köny- nyen tönkre teheti egy szegény ország szegény népének kicsiny létgazdaságát s nem hallatszik-e nyomán iszonyú feljajdulás s nyomasztó, néma, kihalt kétségbeesés ? (Istennek hála nem igy történt. Szerk.) Hazámnak minden szép, jó és nemesért őszintén lelkesülni tudó fiatalsága, esetleg nagy eladat vár rád ; talán nagy és véres. De fer- őzze be bármiként a léget azsarnokság kor­rupt szelleme, férfiúi erényekben szűkölködnö­tök nem szabad. Itt egy idegen világrész forgatagában ma­gamra hagyatva, nyomasztják keblemet hazám­ból jövő aggodalmas hírek; aggaszt az önma­gam sorsa is. Nem foglalkozhatom tehát más­sal, lelkemben nem támadhatnak más gondo­latok és érzelmek, mint az egyén, illetőleg a közboldogulását, létezhetését megteremtő, föl­tételező eszmék. Kiforrottak e pár nap alatt, mióta idegenben vagyok, bennem azok a gon­dolatok, melyek ugyan már szép hazámban, szerény szellemi kincstáramban elraktározva voltak s a melyek közül most egyet el akarok mondani, abból való okulásodra, magad és a közjólétnek megteremtésére, neked hazám re­ménynyel teljes ifjúsága, de a melyből a szü- ők is nem kevesebbet tanulhatnak. Ide kerültem egy világváros idegen éle­tébe, s mikor munka, foglalkozás után járom a végtelen hoszszu utakat, utcákat, csak akkor látom egész valójában az Unió népének élet­revalósága s magának való népünk gyámolta­lansága, maradisága között a nagy különbséget, egész borzalmasságában azt, hogy az öreg or­szág egyik főgimnáziumának nyolc évi látoga­tását itt épen nem értékesíthetem, most látom, hogy mily kevés, semmi az ; most tudom csak egész nagyságában, nemcsak azt az igazságot, hogy minden ember annyi ember, ahány nyelvet beszél, de azt is, hogy egy nyelvvel meg épen nem létezhetik az ember. Minden vágyam abban összpontosul csak, hogy valamelyes iparághoz annyit értenék, mint egy másfélhónapos iparos tanuló, akkor: az hetenkint többet érne, mint'tiz dollárt. De saj­nos én azon szerencsétlen országnak vagyok szülötte, hol a szülők azzal rémitgetik gyerme­keiket, nogy: suszterinasnak adlak. Milyen rer- deségre, tájékozatlanságra, élet- viiágismeret- iensegre, mondhatjuk lelki szegénységre vall ez a két szó. Milyen elfogultságot mutat, hirdet; hogy meg akarja osztani minden munkának nagy és felemelő voltát, ez urhatnámság felfo­gás. Közállapotaink minden ferdeségei, nagyon káros, sőt veszélyes kinövései származnak eb­ből ! Az ilyen szólamok az ifjú lelkét maguk alá hajtják, úgy irányítják egyéniségét, hogy egész életében nem tudja megtanulni többé a földmivelés, ipar s kereskedelemnek államot al­kotó s fenntartó voltát. Az ilyen szellemben nevelt ifjúság természetesen csak olyan bürok­ratikus országot alkothat, mint a mienk, amely­nek rengeteg aktái s a megélhetéshez szüksé­ges tényezőket elő nem állító tisztviselő ha­dainak tarthatatlan, terhes voltáról meg van győződve a legutolsó napszámos is. S hogy eddig képviselőink oly kevéssé mutatták magu­kat a nép képviselőinek, hogy szociális törvényt egyáltalán nem alkottak, annak mondhatom nagyban oka a fennidézett: „suszterinasnak adlak.“ Hogy népünk csak taníttatni akarja fiait, hogy inkább akar-ja, hogy fiaiból két koronás napi dijas legyen, az mélyreható gazdasági okokban gyökerezik. De annak megint csak mi vagyunk okai. Igaz ugyan, hogy eddigi kormá­nyaink gazdasági életünket kiszolgáltatták Auszt­riának, de azért a saját iparunknak kizáróla­gos pártolása lehetővé tette volna iparunknak megerősödését, az igazi munkások könnyebb megélhetését. Akkor nem kellene rettegniök a szülőknek a gyermekeik jövőjétől. Azért most, mikor már majd a saját ipari termékeinkre leszünk utalva, az iparos is meg­találja úgy a maga megbecsülését, mint a ke­nyerét ; de eddig nem lehetett ezen csodálkoz­nunk, mikor még olyan mindennapos közszük­ségleti iparcikkért, cérnáért is a szomszédba szaladtunk. Azért tehát hazám ifjúsága, kinek kezeibe adatik mihamarabb e szegény ország sorsa, ne irtózzál az ipari, valamint a földmivesi, keres­kedelmi pályától; tanuld azt tisztelni, megbe­csülni; értékeld meg, annak neked kenyeret, hazádnak a világtörténetben, a népek nagy munkájában előkelő helyet biztositó voltát; légy tanult iparos, földmives és kereskedő. S ha majdan szép hazád parlamentjének tagjai ilyen munkás férfiak lesznek, akkor majd : Boldog lesz a jővő. Hazám ifjúsága fel a nagy munkára ! HÍREK. Főigazgató látogatás. Tegnap érkezett váro­sunkba Spitkó Lajos tankerületi főigazgató a gymna­sium látogatására. Bocskay ünnep. F. hó 20-án a templomi is­tentisztelet után d. e. 10 órakor a gymnasium dísz­termében Bocskay ünnep lesz, a melyen Pataky De­zső, dr. Dózsa Zsigmond tanárok fognak beszédet tartani. — Közönséget szívesen látnak. Jubileum. Ettvel Gyula majsai főjegyző e hó 4-éti töltötte be jegyzősködésének 30-ik évét. Ez alkalommal Gyulai János jegyző a tisztikar élén üd­vözölte a közszeretetnek és tiszteletnek örvendő fő­jegyzőt. Vizsga a főgymr.asiumban. Gymnasiumunk 8 osztályának vizsgája e hó 14 és 15-én van. Az írásbeli vizsgálatok f. hó 17, 18 és 19-én lesznek. Esküvő. Propper Miksa halasi kereskedő e hó 20-án tartja esküvőjét Reiner Ilonkával Kecskeméten. Tartós boldogságot kívánunk. A kormány köszönetnyilvánítása. Városunk közönsége nevében dr. nagy Mór polgármester is üdvözölte a koalíciós kormányt a királyi kegy nyii- váuulása alkalmából. Az üdvözlő feliratra a napokban válaszolt a kormány feje, Wekerle Sándor miniszter- elnök. Válaszában hálás köszönetét fejezi ki a haza­fias üdvözlés felett és ama reményének ad kifejezést, hogy városunk közönsége is ki fogja venni részét abból a munkából, a mely a béke helyreállítása után hazánk minden egyes polgárára és úgy közönségére mint a legszentebb- kötelességek teljesítése fog ne­hezedni. ; A Halasi Önképző Egylet 1906 junius 3-án1 (Pünkösd első nabján) sajat helyiségében zártkörű; táncvigalmat rendez. A fögymnasiumi majálisra újabban adakoztak: Szalai László 50 liter bor, Ador Sándor és neje 1 hor­dó sör, Borbás Imre 50 liter bor, Kriszhaber Lajos 1 hordó sör. Rád Róbert tánctani.ó f. hó 20-án a független­ségi kör helyiségében próbabáilal egybekötöd tánc­vigalmat rendez. Halálozások. Thurócy iStván Kiskunhalas város nyugalmazott jegyzője f. hó 11-én hosszas betegség után elhunyt. Thurócy István, mint Kiskunhalas város jegy­zője, hosszú évtizedeken át nagy buzgalommal és sikerrel szolgálta a közügyeket. Azok közé a lelkiis­meretes, szorgalmas hivatalnokok közé tartozott, aki minden idejét, képességét, tudását, munkaképességét hivatalának szentelte, a ki egyedül és kizárólag hi­vatalának élt, a kinek egész életereje a hivatali szol­gálatban ernyedt el. Ez oly érdem, melynek méltó elismerésben kel részesülnie. Dr. Nagy Mór polgármester a város közönségé­nek kegyeletes háláját csak némi elenyésző mérvben és lerovandó, az elhunyt ravatalára a város közön­sége nevében koszorút helyezett. A városi tisztikar a maga nevében szintén ko­szorút tett a ravatalra. A városi tanács és tisztikar pedig testületileg jelent meg a temetésen, mely f. hó 12-én d. u. 4 órakor folyt le óriási közönség jelenlétében. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki : Özv. Thurócy Istvánné szül. Zseny Emilia, Thu­rócy Erzsébet férj. özv. Farkas ímréné, Thurócy Vil­ma férj. Pacolay Istvánné és dr. Tnurócy Dezső fáj- galoinmal megtört szívvel tudatjuk, a legjobb férj, apa, nagyapa, após és szerető rokon, Zaiaegerszegi Thu­rócy István nyug. városi jegyzőnek, életének 72-ik, boldog házasságának 33-ik évében, hosszas szenve­dés után május hó 11-ik napján reggel 5 órakor tör­tént gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei május hó 12-ik napján délután 4 órakor tétetnek az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. Kiskunhalason, 1906. évi május hó 11. ld. Pacolay István veje. Ifj. Pacolay István és Pacolay Emilia unokái. Thurócy Erzsébet férj. Ko­vács Ímréné és Thurócy Katalin férj. özv. Pacolay Kálmánne testvéréi, id. Gaál Lajos, Fúró Lajos és neje Zseny Berta, Kolozsváry Kiss István és neje Zseny Vilma, Zseny József és neje Szász Ilona és Zseny István sógorai és sógornői. ld. Gál István birtokos f. hó 13-án éjjel egy órakor 64 éves korában elhunyt. Temetése hétfőn d. u. 4 órakor volt. Az elhunytban Gál István tanító atyját gyászolja. Negyven éves tanári jubileum. Balogh Fe­renc debreceni ref. theol. akad. tanár, az ismert egy­háztörténet iró, ebben az évben tölti el tanári mű­ködésének negyvenedik évét. Ebből az alkalomból a tiszántúli ref. egyházkerület, a Collegium és volt tanít­ványai szép ünnepet rendeznek tiszteletére május 15-én d. u. 5 órakor a Collegium dísztermében. — Az egyházkerületi elnökség volt tanítványai közül egy esperes, egy tanártársa és egy jelenlegi tanítványa fogják üdvözölni az ünnepeltet, kinek díszes emlék­tárgyakat adnak át volt- és mostani tanítványai aján­déka képen és nevének megörökítésére ugyancsak tanítványai gyűjtéséből alapítványt tesznek. Az ünne­pélyre a rendező bizottság külön meghívókat nem bocsát ki, de mindazokat, kik a sok érdemű tanár ünneplésében részt kívánnak venni, szívesen látja. A kiskunhalasi épitőmunkások 1906. április hó 28-án megtartott táncmulatsaga alkalmával feiíil- fizettek még: ifj. Nagy Szeder István 20 kor., Ke­resztes József 4 kor. Brabanti lovarda. Szerda óta lovarda van vá- trosunkba, meiy érdekes műsorával esténként szóra­koztatja a közönséget. Újabban nemzetközi birkózók mérkőznek a kitűzőn 8jo korona díjért. Az atléták tegnap d. u. érkeztek mag U a anos leLűnést kelte­nek megjelenésükkel a varosban. Felette érdekes a dijbirkozás, melynek ke<dce tegnap es e volt, a mi­kor is megmérkőztek joiiai Moldova i kőin ima leg­erősebb bajnoka és K:;s Janos álézia birkózó baj­noka és 15 percig tar.ó mérkőzés után Krist János legyőzte a román bajnokot. Döntés előtt. Tisz'eit olvasóinknak ajánljuk sorsjegyeiket Dorge Frigyes a szerencsi tői különösen kedvelt bankházában oeszerezni, mely központját má­jus 1-én Kossuth Lajos utca 4. sz. a<á helyezte át. Egész Budapest ott vásárolja sorsjegyét, mert az is­mert közmondás „Uj ház, uj szerencse.“ Általános a vélemény, hogy a 18-ik sorsjáték nagy nyereményei a Dörge Frigyes bankház t. vevőinek jut osztályré­szül. Csak a ki azonnal rendel, számíthat még egy Dörge-féle szerencse szám megkaphatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom