Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-24 / 17. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. lékokat rendez. Sajnos, ez a nagyon hasznos társa­dalmi akció még nem vert gyökeret mindenütt s ahol a fiatalság e tekintetben magára van hagyatva, a szü­lők kötelessége lenne gyermekeik testi és lelki fejlő­désére éber, nyugtot nem ismerő tekintettel ügyelni. A mostani század az egész vonalon a társadalmi gondoskodást, istápolást tűzte zászlajára; teljes tu­datára eszmélt annak, hogy a nép minden tekintet­ben való ereje legerősebb támasztéka az államnak és nemzetnek. S azok a jók és jobbak, akik a szo­ciális munkálkodás élén állanak, programmjukba föl­vették az annyira fontos egészségügyi kérdések meg­oldását, is. Igyekszenek odahatni, hogy az emberi szervezet ellent tudjon állani a mindenféle bajoknak. Ezzel nem gátolhatják meg, hogy az ember meg ne haljon, az emberi élet az Istené, arról az ő kegyelme rendelkezik, de azt akarják, hogy a test ^llent bírjon állani s az egyén munkaképtelenné ne váljék, hogy bírja azt a munkát, mely létének föltétele, az emberi kor végső határáig, mert hiszen ki ne tudná, hogy a munkások társadalmában a keresetképtelenség milyen nagy baj. Ezért knzd a társadalom az alkoholizmus, a tüdővész s más bajok ellen teljes erejével. De mig a társadalom összefogva küzd, fárad, addig a nép hallatlan közönynyel űzi a maga kedvteléseit, melyek sok esetben egézsségének a rovására mennek, igy a serdülő fiuk dohányzása és pálinkaivása. Ezt a káros szokás különösen a felvidéken Sárosban, Zempléni­ben tapasztaljuk. A fiuk alig tiz-tizenkétévesek, va­sár- és ünnepnapokon nagy bátran cigarettáznak, sőt ha telik, szivaroznak is, s ha még jobban telik, hárman-négyen vesznek egy-egy liter pálinkát s a csűrök hűvös magányában valóságos dáridót csapnak. A dáridó után nyomban ott is fogja őket a részeg­ség és nikotin okozta nehéz, betegitő álom. Azért vá­lasztják a szilvások mélyébe épített csűröket, mert ott a tanító ur nein látja őket, a szülőktől pedig nem félnek, sőt nem egy fiú apját el is kiséri a korcsmába s az apa maga veszi meg a fiúnak a cigarettát és a — pálinkát. Tagadhatatlan, hogy ez igen nagy baj, de még nagyobb baj az, hogy a gyermekek, de még a fel­nőttek is nem átalják, nem undorodnak az eldobott szivarvégeket felszedni s elszivni. Talán még soha egyetlen fiúnak, egyetlen felnőtt embernek sem jutott eszébe, hogy azt a szivarvéget, melyet valahol fel­szedett, tatán tüdőbajos, hectikás, vagy más ragályos betegségben szenvedő ember szívta s dobta el. Az eldobott szivarvégek szívása duplán veszélyes, elő­ször, meit legtöbb nikotin a szivarvégekben, másod­szor, mert megfertőzhet — undorító. Így terjednek aztán egyes betegségek, melyek nemcsak embereket, de egész családokat kínos, gyötrő módon pusztíta­nak el. S ezen szerfölött fontos oknál fogva az iskola után elsősorban a szülőknek, a családnak kellene ügyelni, hogy a gyerrmekek legalább tizenhatéves korukig sem a dohányhoz, sem a pálinkához még hozzá se nyujanak. S ha a gyermekek engedetlenek, ezt büntessék meg nagyon szigorúan. Gondoljanak arra, hogy a gyerekek javára cselekszenek. Norvégiában a törvényhozás aként vette elejét dád kegyetlenül, hidegen; „Mindez tréfa volt csupán.“ Rövid négy szó, ezt mondtad csak, egy szót sem többet s e négy szó tett azzá, ami vagyok. Ez törte össze hitemet, ez tett világgyülölévé, ez csavarta ki kezemből egyetlen vagyonom: toliamat. Összetörtén mint erdő villámsujtott fája távoztam tőled, mint ki a hetedik menyországból zuhant le örökre. Sok-sok idő telt bele, mig magamhoz tértem, sö ét éjjel volt a ragyogó napból, mikor újra fel­emeltem fejem, ha most láttál volna, nem ismersz meg Az az ember, ki tőled eljött, nem élt többé, agyonsujtád e könnyedén odavetett szavakkal; ez, ki most itt felemelt fejjel, szilárd elhatározástól csillogó szemekkel bámul a sötét éjszakáka, nem az többé. Meghalt, hanem egy érzés csak egy, mely útját állta éltemnek az ideálizmus. „Minden elmúlt érzés helyén egy uj kel.“ . . . Feltámadt bennem a nagyravágyás. Egy gondo­lat, egy érzés tölté el egész valómat, mely olyanná tett, mint te vagy, pénzt, vagyont szerezni. S nekem sikerült. Hajt, hajt mindig előbbre-előbbre, az ereimben lángolva futó vér, hogy megmutassam neked, nem álhat meg, teóriád nem lehet igaz, hogy egyedül a pénz az, amiért érdemes élni. Nos tudod-e már mivé a gyerekek dohányzásának, hogy azokra ró büntetést, akik tizenhat éven aluliaknak dohányféléket eladnak. Az Amerikai Egyesült államokban szintúgy a dohány­árusokat büntetik, de a gyermekekre is egy sereg egyesület ügyel fel. Amerika a maga rendkívüli prak­tikusságával abból indul ki, hogy az egészséges, er­kölcsös s munkához szokott gyerekek egészséges, becsületes és szorgalmas nemzedéknek vetik meg az alapját. Az mély és nagy igazság. Az angol alsóház a múlt évben egy indítványt fogadott el, mely szerint a tizenhat éven aluli gyer­mekeknek a dohányzás csak éppen annyira tilos, mint az ivás. Amely szülő nem ügyel arra, hogy a gyereke ne dohányozzék pénzbírságot fizet s pedig estenkint hat schillinget. azaz hét koronát. Ez az el­járás biztosan célhoz vezet, mivelhogy fizetni senki sem szeret. Anglia törvényhozása azért hozta e tör­vényt, mert a lakosság a gyermekek mértéktelen ivása és dohányzása folytón satnyulásnak indult. A társa­dalom pedig egyesületekbe tömörült s éber szemmel ügyel arra, hogy a törvényhozás által szentesített ak­cióját a közönség komolyan vegye. így aztán Lon­don, Liverpool, Manchester és más nagy városok és faluk utcáiról eltűnnek a cigarettázó és szivarozó gyermekek. A közönséget is felszólítják az egyesüle­tek, hogy a szivarvégeket ne dobáljon olyan helyekre ahol a gyermekek hozzá juthatnak. Németországban, Holiándiában, Dániában és már majdnem mindenütt megindult a harc a gyermekek, a serdülő ifjúság dohányzása ellen; nálunk még, el­tekintve az iskola tilalmazását, minden csöndes, de hiszem és remélem, hogy mi is mihamar talpraállunk s szintén megkezdjük a munkálkodást e fontos té­ren is. B. 1. HÍREK. Csontó Lajos meghalt. Gimnáziumunk­nak egykori tanára és igazgatója Csontó La­jos, április hó 15-én husvét vasárnapján éle­tének 71 évében elhunyt. Gimnáziumunknak csaknem félszázados története kapcsalatos az ő nevével. 1863-tól 1899-ig, harminchat évig volt iskolánk tanára, húsz esztendőnél hosz- szabb ideig igazgatója. Jóságos, elnéző aty­juk volt tanítványainak; szavai szigorúságát szelíd bánásmód enyhítette. A görög nyelv, a vallástan. a bölcselet voltak szokott tárgyai. Tulajdonképen ref. lelkésznek készült Sárospa­takon s az abszolutizmus alatt bebörtönzött Pálkövy theologiai tanárnak egy ideig helyet­tessé volt. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Alólirottak fájdalomteljes szívvel tu­datják, hogy ecsegi Csontó Lajos ny. főgimn. igazgató, Borsodvármegye bizottságának, Mis- kolcz város képviselőtestületének tagja, a ter- mészettádományi társulat disztagja április 15-én tettél ? Látod-e azt a soha-soha be nem heggedő sebet mit rajtam ejtettél? Felfoghatod-e édes fájdal­mait, romboló orkánit, iszonyú tusáit a szívnek? Avagy még mindig nem érted, nem tudod, hogy mennyit szenvedek? Lassan egymásután peregnek le az évek lassan, lassan megtudjuk érteni azt is, mit ezelőtt nem értet­tünk meg. Most ez évforduló alkalmával elmerengve a múltakon, ha eszedbe jutok talán én is, eszedbe jutnak az elmúlt szép napok, vájjon nem gondolod-e hogy mégis kár volt feláldozni irántadi szerelmemet, kár volt összetörni egy szivet a pénzért. Elvégeztetett. Mit mondjak még? Én élek s naprói- napra küzdők a jelen kor rut szibarita kor istenéért a pénzért s ha boldoggá tehet birhatása, ha eltörölheti az elmúlt, de el nem felejthető boldog idők hazajáró szelle-meit, úgy boldog vagyok. De ilyenkor elmerengve s visszaálmodva a multat, úgy találom, hogy múltam mégis többet ért a jelennél. este fél 9 órakor, áldásteljes életének 71-ik> boldog házasságának 44-ik évében jobblétre szenderűit. Kihűlt tetemei f. hó 17-én d. u. 3 és fél órakor fognak az ev. ref. egyház szer­tartása szerint Széchenyi-utca 103-ik számú házból a Deszka-temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Unokái Mildschűsz Olga. Jeremiás Szeréna, Margit, Jolán, Emma, Lenke és La­jos. Neje özv. Csontó Lajosné sz. Jászapáti Apáthy Julia. Gyermekei : Csontó Julia. Csontó Margit férj. Jeremiás Béláné. Csontó Irma. Veje Jeremiás Béla. Áldott legyen emlékezete! Uj vasúti orvos. Dr. Wágner József orvos eltávozása folytán megüreseeett Halas- Regőczei vonat pályaorvpsául Dr. Szabó János neveztetett ki. A „Budapesti főiskolai hallgatók kiskunha­lasi köre,“ hogy szeretetét és háláját egykori ked­ves tanára Dr. Dobó Menyhért iránt kifejezze, disz- tagjául választotta s erről szóló oklevél átadásával Darányi Mihály elnököt, Szalay Károly 'főtitkárt s Papp Lajost bízta meg. Az oklevelet, melyet Papp L. rajztanár-növedék készített, husvét első napján adta át Darányi elnök üdvözlő s az ifjúság szeretetét tol­mácsoló beszéd kíséretében. Az ünnepelt meghatva mondott köszönetét az egykori tanítványai részéről megnyilvánult szeretetért s kéri a kört hogy tartsa továbbra is szeretetében. Tűz. E hó 18-án, szerda este 11 órakor kigyu- ladt Keresztes jégverme, még eddig ki nem derített okból, valószínűleg gyújtogatás következtében. A tet­test nyomozzák. , Elhárított összeütközés. Szerdán délután majd­nem halálos végii szerencsétlenség történt, az állo­másról északra levő nyílt pályán. Ugyanis Tarján Emil mérnök 7 munkással kint volt pályát vizsgálni. Visszajövet a kanyarulatnál szemben találják magukat egy mozdonynyal, mely teljes sebeséggél haladt. Tar­ján mérnök, megtartotta lelki nyugalmát és az utolsó percben leugráltak á hajtányról; mely a -következő pillanatban darabokra tört. A vizsgálatot megindították. Hármas rablógyilkosság, A szegedi tanyákon nagyszombat hajnalán rémes, kegyetlen rablógyiikos- ságot követett el Kádár Károly volt csendőr, az erdé­szeti szakiskola növendéke. A királyhalmi tanyákon fölzörgette Kardos Vilmos kereskedőt éé azon ürügy alatt, hogy kendőt akar vásárolni, foglalkoztatta a kereskedőt s amikor ez egy kendőcsoniag leadoga- tásakor háttal állt feléje, felkapott egy vaskörtét, s a fejére ütött, majd pedig, mellére térdepelve, keresz­tül metszette a nyakát. A zajra elösiető Kardosáéval és később jött cseléddel röviden végzett. Mindhárman meghaltak. A gyilkos harminc koronát rabolt a láda fiókból és azután megszökött, de csakhamar kézre-, kerítették. Mindent megvallott ugyan, de őrültséget szimulál. A tázlári pénzverők. A múlt év őszén Majsa és Félegyháza körül nagyon sok hamiá' ötkoronás került forgalomba. Végre sikerült a pénzhamisító banda egyik tagját, Cinkoczi István majoai kisbirto­kost leleplezni. A hamisítványokat Bárkonyi József félegyházi korcsmárosnál, részint pedig Barcsik test­vérek, Barcsik Sándornak a közvetítésével forgalomba is hozták. A büntető törvényszék Kónya Istvánt, Bar­csik Ferencet, Kuklis Sándort pénzhamisítás vétsége miatt mint tetteseket, Cinkoci Istvánt pedig mint fel­bujtót helyezte vád alá. A tárgyaláson a vádlottak tagadásban voltak. A bíróság Kónya Istvánt bizonyí­tékok hiányában fel is mentette. Ellenben Barcsik Fe­rencet és Kuklis Sándort hamis pénz csalárd hasz­nálatának vétségéért 3 havi, Cinkoczi István ugyan­ezen bűnéért egy havi fegyházra ítélte. A vádlottak felebbeztek. Ne kínozd az állatokat. Vágó Mihály, Kiss L. József és Pap R. János fuvarosokat, kik lovaikat, melyek a nagy teherrel megrakott kocsival elakadtak brutális módon ütlegelték, egy-egy napi elzárásra és 10—10 kor. pénzbüntetésre ítélte a rendőrkapitány. Tűzi játékhoz hatósági engedély kell. Mol­nár József kereskedő-segéd f. hó 14-én este husvét ünnepek örömére a szabadkai utón tűzijátékot, illetve kivilágítást rendezett hatósági engedély nélkül. Köz­rend elleni kihágásért 4 kor. pénzbüntetésre ítélte ezért a rendőrkapitány. Részeg cigány. Kolompár Péter cigány husvét első napján a főutcán részegen garázdálkodott, ezért ötnapi elzárásra ítélte a rendőrkapitány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom