Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-09 / 2. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG. Az új Utasítás megállapításában az volt a vezető elv, hogy az érettségi vizsgálat színvonalát emelni kell: emelni akké- pen, hogy kevesebb tárgyból kell a jelölteket vizsgálni, de alaposabban; emelni úgy, b°gy nem annyira az egyes tárgyakban való készültséget kell vizsgálni a jelöltnek, hanem inkább általános műveltségét és értelmi fejlettségét. Az új Utasítás a még ma is érvényben levő 1883. évi XXX. törvénycikk alapján készült. Az érettségi vizsgálat célját igy határozza meg: „Az érettségi vizsgálat célja kipuhatolni, vájjon a vizsgálatra jelentkező tanuló értelmi fejlettsége és tárgy- ismerete a középiskolai tanterv mértéke szerint oly fokon áll-e, aminő a főiskolai tanulmányokra szükséges." Megtartja a régi Író és szóbeli vizsgálatot, hanem az írásbeli tárgyai közül (hogy csak a gimnáziumról szóljunk, elhagyja a német és görög nyelvet, a szóbeli tárgyai közül pedig a német és görög nyelven kívül, (amelyekből kivételes esetekben eddig is volt szóbeli) a görög pótló irodalmat, 'fehátaz írásbelin három tárgy marad: 1. magyar nyelv és irodalom 2, latin nyelv és irodalom 3. mennyiséglan : a szóbeli öt tárgy marad : 1. magyar nyelv és irodalom 2. latin nyelv és irodalom 3. Magyarország története 4. Mennyiségtan 5. Fizika. Lényeges eltérés van az írásbeli dolgozatoknak a jelölt sorsára valö befolyásában. Eddig, ha valakinek a magyar vagy a latin írásbelije elégtelen volt már elbukott egy egész évre. Az uj utasítás szerint az egy évre való bukáshoz két elégtelen dolgozat kell; akinek csak egy tárgyból elégtelen a dolgozata azt szigorított szóbelire bocsátják. Akit valamely tiltott segédeszköznek a használatán kapnak rajta, az csak a következő határidőben (ha az eset júniusban történt, szeptemberben, stb.) jelentkezhe- tik újból a teljes vizsgálatra. így jár az is akinek kész dolgozatából derül ki a csempészet. A szóbeli vizsgálatnak a tananyag fontosabb részeire kell irányulnia s ki kell belőle rekeszteni az aprólékos részteteket lexikális adatokat, kevésbbé fontos évszamokat, ritkán előforduló tételeket és szabályokat. „A magyar nyelvi vizsgálaton a fő- suly az irodalom közvetetlen ismeretének kipubatolására helyezendő; az irodalmi mű legyen a vizsgálat középpontja s ehhez a középponthoz fűződjenek: a mü esztétikai méltatása, az Író egyéniségének jellemzése a mü és ez Író irodalomtörténeti jelentőségének feltüntetése és a kínálkozó összefoglalások.“ „A latin nyelvi vizsgálaton az iró szövegének kell előtérben állania : a szöveg lefordításában (tehát megértésében) elért önállóság legyen a puhatolás főtárgya s ezen szöveghez kell kapcsolódnak ama kérdéseknek, melyek a római nép életében való általános tájékozottságot mutatják. A szöveg lefordításában való járatlanságot semmikép sem ellensúlyozhatja az ókori reáliáknak bármily teljes ismerete“. „A történelemből iehetöleg két kérdés adandó,: egy oly kérdés, mely egy kisebb korszaknák e fokon megkövetelhető behatóbb ismeretét kutatja és egy összefoglaló, áttekintő kérdés, mely nagyobb korszakban, esetleg az egész nemzeti történetben való tájékozottság. igazolására ad alkalmat (pl. intézmények fejlődése). Az egyik kérdés lehetőleg olyan is legyen, hogy a nemzeti történetnek az egyetemes történettel való kapcsolatai belevonhatok legyenek a vizsgálatba: a földrajzi vonatkozások mindig figyelembe veendők", „A matematikábólkét kérdés adandó az algebrai és a geometriai anyag köréből; mindkét kérdés akként teendő fel, hogy a matematikai gonolkodásban való jártasság kimutatására alkalmat adjon“. „A fizikai vizsgálaton is két kérdés adandó a tárgy különböző nagyobb részeiből; itt is az alaptanokban való jártasság, a természet törvényszerűségnek megértése legyen a vizsgánál főcélja, de figyelembe veendő a fizikai törvények gyakorlati alkalmazása is“. Ezekben valamint egyebekben is az eddigi utasítás alapján kifejlődött helyes gyakorlatot szentesíti az uj utasítás. Fontossága abban van, hogy leszállítja az érettségi tárgyak számát, megszünteti a magyar és latin dolgozatok egész évre visszavető erejét s a szóbeli vizsgálaton követendő eljárásnak megszabásával egységesebbé és alaposabbá teszi a vizsgálatot. Több időt rendel a szóbeli vizsgálatra: eddig naponként 12 tanulót vizsgáltak 7 tárgyból; ezután 8-at vagy 9-et kell megvizsgálni 5 tárgyból; tehát minden tanuló egy teljes óráig fejel az öt tárgyból, egy tárgyból pedig 12 percig. (Eddig körülbelül 40 percig felelt egy-egy diák ; tehát egy tárgyból legfeljebb 8 percig.) Végeredményében könnyít az érettségin a közoktatásügyi „ügyvivő“ rendelete, amelyet „törvénytelen“ létére örömmel fogadnak még a koalíciós papák és a nem- neti háromszinben ma még a zöldet képviselő — de érni akaró deakcsemeték is. _______________________P- r. A Kiskunhalasi Iparos Ifjúság mulatsága. A Kiskunhalasi Iparos Ifjúság Önképző Egylete vasárnap, folyó hó 7-én tartotta műkedvelő előadással egybekötött zártkörű táncmulatságát a függetlenségi kör nagytermében. — A mulatságnak meg volt a kívánt erkölcsi sikere. — Bár az idő a lehető legkedvezőtlenebb volt, mégis már a korai esti órákban zsúfolásig megtelt a függetlenségi kör nagyterme. A kibocsátott jegyek mind, az utolsóig elfogytak s igy a műkedvelők szép és nagyszámú közönség érdeklődése mellett adták elő az ez alkalomra betanult, Rátkai László három felvonásos népszínművét: „Felhő Klári“-t. Nem célunk a szereplők játékát a szigorú és kíméletlen kritika bonckése alá venni, de viszont érdemeden dicséretet sem kívánunk osztogatni,— annyit azonban nem tagadhatunk meg, sőt el kell ismernünk, hogy a szereplők — műkedvelőkkel állván szemközt — egytől-egyig feladatuk magaslatán állottak. A közönség elragadtatva hallgatta a magyaros zamatu, nemes szépségű darabot, melynek majdnem minden egyes mondatánál kitört a tapsvihar, élénk örömére úgy a szereplőknek, mint a rendezőségnek. A címszerepet Nyári Ilonka játszotta és meglátszott, hogy minden tudásával, erejével, szivvel-lélekkel igyekezett Rátkai „Felhő Klári“-ját lehetőleg hűen alakítani; — úgy gondoljuk — ez sikerült is neki. Mellette emlitjiik meg Horváth Jánost (Fátyol Ferkó) kinek eléggé jó, férfias hangja gyönyörűen simult egybe Nyári Ilonka csengő szép szopránjával. Az ovációból azonban kijutott — és méltán — Bányai Bélának, ki Aba Andrást, Farkas Gizellának, ki Viola Évát és Rozgonyi Mariskának, ki Felhő Katicát igazán kitünően alakította, szerepüket kevés erőltetéssel, érzéssel, szépen adták elő. Kisebb szerepeik, ben jók voltak Rozgonyi Erzsike hogy mit tsiná az az Ökördi. Én elis mön- tem mögis leltem a lakását de akkó mán efelejtöttem a nevit, mögkérdöztem hát: — Nó micsináll sógorom Tehenesi? — Nem vagyok én Tehenesi, hanem Ökördi, — No sebaj sógorom tudtam, hogy valami marha fajta, tsak az nem jutott hamarosan eszönbe ökör vagy tehén. így lőttünk sógorok. * * * Amint osztán együtt a szerda, úgy este felé főkeszütem az útra, nó nem úgy mint má ha a publikomra mint a piatcra szokott a magam szörii szögén embör. Föhuz- tam égy pár viseltes papucsot oszt, hogy éné veszelödjön a sárba fökötöttem egy madzaggal, a nyakamba akasztottam az avút szűrömet, fejemre egy sipkát mög égy kalapot oszt möntcm a sógorhó. Monda komát mán ott találtam? ott köhöngött az udvaron a számárává égyütt. nagy pöty- kén a pipábú aszonta most vötte igön jó pipázás esik belölle. Énis elő vöttem az enyémet rá gyutattam arra a garasosra, biz az mán jó bevan bagosodva de nem vöhetök másikot merhát nem ád ra az asszony pézt, hiába kérők tülle, hogy köll érré vagy arra egy garas. Nyilván pipára kék ammán megni Ö. m. a. f. mongya oszt nem ád. Rövidesen ekészült Ökördi sógor is fölü a szamárra oszt mögindultunk Legjobban a sógoj vöt közzüllünk neki ötözve az időnek mert ü subát is hozott, igaz hogy bűre mán kopott de mögvan fodozva fájin csizmaszár bara dokká, de szőre egész jó oszt majd térgyig ér, aszondi 20 karajtzárár vötte mög égy csapat vasér. Nem hiába, hogy legjobb helye is vót, ülvén a szamár tetejűn, de nagyo,- kat is tudott hazudni, aszonta hogy tsinál- nak Télegrádot álján divat istenyilát ammin mén a szó czefetül tsak bele kő szőni oszt a másik hájjá aká hun van is a határba. Mög is mondtam neki no mán én észtét nem hiszöm. tudom nagyon hogy ked nem szava játszó embör, merhát még abbú az ösméröm kedet mikö együtt csöszködtünk. Még oszt is mögtudta ked mondani, hogy meljik csöv kukoricát bontotta ki a veréb meljiket a varnyú, dejszen eszi mán nem hihetöm. — Hát fogagyunk — mongya — égy pipa jó magyar dohányba, hogy igaz, ki- ném ked a kurumpli fődre én mög kibe- szellök kednek. Ebbe osztán en _ is bele egyesütem. Úgy 2 óra tájba löhetött az idő, hogy mögérkeztünk Mélkutra igenösen a kocsmába möntünk de e mán bevót zárva, — nó mondok itt zörgetni kö. — Mög dön- getöm hát csizma sorokkal az ajtót oszt kajátok is hozzá nagyokat, hogy nyissák ki. Jó idejeg tartott a zörgetés — közbe közbe átkokkal fűszerezve — mig végre mögszollal a korcsmáros : — Nó ki a mán mégént mit akarnak. — Utasok — mondok — be akörülik mönni. — Hát még mit, mönjenek dolgukra böcsülletös embör nem csavarog éczaká- kán — mongya — oszt becsukta az ablakot. Mit vót mit tönni kin ólálkodtunk a piarc közepére oszt követve Monda koma példáját pipállással no mög távkőpésökkel mulatattuk magunkot röggelig. Mikó oszt együtt a röggel fölosztottuk magunk koszt, hogy ki meljik részit nézi a lónak, abba állapodtunk mög, hogy Ökördi sógorom a fejű, én a testit Monda koma mög a lábát vizsgálj. Elindultunk hát, hogy ssétnizzünk, tsakhamar leltünk is nékünk valót, égy szürkét. Eladó vót kocsi, ló. szerszám; oszt amint összéniztük igön hasonlított a mi szama- runkho, ki nagy busán ödöngött égy istö- rángon vezetve utánunk. Oda lépők hát, oszt kérdőm kié ez a szömfödél ? — Az enyém, mongya a gazdája. — No nizziik köríi, — mondok — égy jó nagyot huzva a farkán, miközben Ökördi sógor jó torkon vágja ököllel, Monda koma pedig a lábait rángatja ki alatta. Kehös e komám — mondok a gazdának, — miközbe 5 6-szor jó odalba bököm — úgy. hogy ijedtibe majd edül. — No a mán nem kehös — mongya — jót álló vagyok én mellette. — Mög a feje is pászoll közbe a sógor ki ritka kitartással? csapkogya ököllel a ló homlokát, mint a hogy égy urasági öregbérös tanította nemtom miféle baj föl- ösmerése végött. — Mög nyomorut is, mind a négy lábára — mond Monda koma — a lábán lévő ludtojás nagyságú pókot vizsgálva. — Jó az attú — mond a gazda. Ekkó mögvizsgátúk a kocsit is hát lészámitva a
