Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-17 / 29. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG a tanulásra, iparosnak adjuk, az önérzet kitör belőlünk és eget kér és szegény gyereknek ha törik, ha szakad úrrá kell lenni. Ennek a nevetséges előítéletnek súlyos társadalmi következményei vannak. A társadalom haladásának akadályai, kerékkötői, középkor kezdete óta a rendi-harcok osztálya, ellentétek, előítéletek voltak, melyek meggátolták a tehetségek kifejlődését és érvényesülését. Ezeknek maradványai napjainkban is megvannak. Egyik főoknak kell mondanunk az újabb nemzedék elcsenevészesedését is. Sokan állítják, hogy főleg a műveltebb osztályok sarjadékai nincsenek olyan kifejlettek, mint az elődeik voltak. A munkás osztályok összehasonlítását szellőzve úgy találtuk, hogy a gyermekek legtöbb esetben nem érik el szüleik magasságát s az élet szívósságát, illetőleg — a kor különbséget kellőleg figyelembe véve — hasonló hanyatlás tapasztalható (Spencer erkölcsi nevelés.) Idősebb emberektől lehet hallani, hogy kortársaik ugyancsak korban testileg, lelkileg egyaránt fejlettebbek voltak. A mai fiatalságnál nincs meg a kellő komolyság abban a korban, mikor azt már joggal elvárhatnók. Ha nem is Írjuk alá a „mens sana in corpore sano“ (épp testben épp lélek) mondást, de azt el is kell ismernünk, hogy a szellemi munkához okvetlenül nem kevés testi erő szükséges. A szellemi munka szerve az agy, a melynek sejtjei mozgásba jönnek s munka közben az agysejteknek ez a mozgása, működése nagy vérvesztességgel jár. Valóban szánalom fogja el az embert, a mikor látja (különösen Budapesten) a 10—12 éves pápaszemes vézna gimnazistákat, a kik majd le görnyednek néhány darab könyvnek súlya alatt. Hogy lehetne ezektől azt kívánni, hogy elvégezzék a mai tanterv szabta meglehetős nagy anyagot. Mint Rouseau Írja a társadalom degenerálódására nagy befolyással van a műveletek és tudományok fejlődése is (Műv. és tud. hatása az erkölcsökre), a melyek meglazították az erkölcsöket. Szóljunk még röviden arról, hogy tulajdonképen mi a célja, illetőleg mi volna a célja a gimnáziumnak. A gimnázium célja az, hogy szellem-arisztokráciát neveljen a társadalomnak, vagyis tanult és művelt embereket, a kik a társadalomnak vezetésére vannak hivatva. Ezt a S azután, fiaim, a legtöbb esetben — bátran mondhatok tiz közül kilencet — az ilyen adósság olyan jó pénz, mint az angol bankba letett depositum A Metropolitan-Club, a Jockey-Club s a többi nagy kaszinó emberei adósok maradnak a szabónak, a bútorosnak, a zsidónak, még a komornyiknak is, de a partnernek nem maradiak adósak. Fizetnek, mint a köles. Legfeljebb moratóriumot kérnek, amit az olyan gavallér, mint én vagyok, még váltó nélkül is szívesen megad. Sőt váltó nélkül még szívesebben, mint azzal. Mert a váltóadósság hitelművelet, a kártya pedig becsület . . , Aki adós marad a kártyán, mindig lekötelezettem. Nem haragszik rám, hogy elnyertem a pénzét, hanem hálás, hogy hiteleztem neki. S ami a legfontosabb, emberek, azt nem szabad elfelednetek: ha megkapom az adósságot, az tiszta haszon. Újabb nyereséggel ér föl. Ha nem kapom meg. az se baj. Hát jó. nem nyerek másfél milliót egy éjszaka, csak egy millió kétszázezret. S ezért a kis differenciáért föl vagyok mentve a revanche kötelessége alól. Bizony megéri ezt a kis összeget. Amikor már felszaporodott az adósság, ilyenkor látnátok engem játszani. Jószivü vagyok és mesés gavallér. A vesztő akinek már nincs helyén a feje, valósággal könyörög nekem: — Ötvenezerét kapsz. Emeljük el! — De kérlek ! Ilyen nagy öszzeget! . , . Ilyen fékekben valóban nem szoktam játszani . , . célt természetesen nem lehet úgy elérni, hogy ha alkalmat adunk arra, hogy tehetségtelen alakok átússzanak a gimnáziumon, a kik ha kikerülnek az életbe, helyüket nem képesek betölteni s igy a társadalom haladásának csak kárára válnak. Sajnos nagyon sokan vannak a szellemi világnak ezek a szerencsétlen proletárjai tized és huszad rangú alakok, a kikben gyarlóságuk tudatában meg van a vakmerőség, elerőszakolják a hivatalokat legtöbbször arra érdemesebbek elől. így haladjon azután a magyar társadalom ! Világos tehát, hogy tanáraink a társadalom s a haza érdekében hasznos munkát végeznek, ha a tehetségtelen tanulókat a gimnáziumból irgalom nélkül kiküszöbölik, mert nem az a cél, hogy úri koldusokkal és élősködőkkel árasszuk el a társadalmat, hanem az, hogy azok, a kik a gimnáziumból kikerülnek, értelmes, tanult emberek legyenek s a társadalomnak szellemi vezéreivé váljanak. Balia A. A kiskunhalasi kereskedő ifjak egyletének táncmulatsága. A helybeli kereskedő ifjak egyletének tagjai múlt vasárnap este szép sikerű estélyt rendeztek afüggetlen- ségi és 48-as kör helyiségében. E fiatal egylet méltán megérdemli elismerésünket, hogy oly pompás műsort hozott össze, mely művészet és gyönyörködtetés terén egyaránt magas .színvonalon állott. A műsor első száma „Nyitány“ volt Teli Vilmosból, Boldizsár Móricz zenekarának szabatos összevágó játékát elragadtatással élvezte az est intelligens közönsége. A második szám Berger Sándor felolvasása volt: A föld és népei cimü monológ Gabányitól. Hálátlan tárgya dacára szabatos előadásánál fogva többször hangos derültségre fakasztotta a hallgatóságot. Ezután „A váróteremben“ cimü ügyes kis vígjátékot adták elő Pietsch Ferencné úrnő és Magyar Arthur ur a „Szabadkai Müpártoló kör“ tagjai, oly precizitással, kedvességgel és tökéletességgel, hogy jobbelőadástmégvalódi szinésztőlsem kívánhatnánk. A közönség nem győzte tapssal jutalmazni kedvességü- j két és ügyességüket. j Most Mészáros Jennyke k. a. lépett a pódiumra, ki Makai Emil „Izé kisasszony“ monológját adta elő teljesen átérezve, meleg temperementummal. A közön- ség hosszan tartó tapsban adott kifejezést tetszésének. A műsor igen érdekes számát képezte Pietsch Ferencné úrnő szavalata; Pétiké, Vörösmartytól. A — Hiszen úgyis nyered! — De veszted . . . S elvégre nem kívánhatod, hogy egyszerre veszítsem el, amit egy egész éjszaka összenyertem. A vesztes tovább kérlel. Csak kétszer emeljük el legfeljebb. Ekkor a nézőkhöz fordulok: — Látjátok, urak! Én nem akartam, de 6 erőszakolta. Meg kell tennem nehogy kapzsinak nézzenek. De igazán, uraim, legfeljebb háromszoi emelem el. Ő maga is csak kettőt kér. Azt hiszem, már tovább nem lehet vinni a gavallériát ... S ne feledjétek. Én nem akartam. Én sohase játszom ilyen nagy tétekbe . . . Ha elvesztem az emelést, már szárazon vagyok akkor is. Ha megnyerem, — s ez a gyakoribb, — négyszázezer lesz az ötvenezerből . . . És mindenki azt mondja, amikor elmentem: — A leggavallérabb játékos, aki csak volt! . . . művésziesen előadott szavalat nagy élvezetet nyújtott a közönségnek. A szavalat bevégzése után a hatás a tetőpontra hágott, lévén taps s kihívás elég. A műsor befejezéséül Gyenizse Balázs a pozsonyi színház tagja adott elő nehány részletet a három halasi ember élményéből a ministériumban. Már belépésekor frenetikus taps fogadta ismert komikusunkat nem szűnt meg a jókedv, kacagás, taps, előadása után, sőt közben sem s a sok kihívásra nehány coup- lét énekelt ráadásul a „Mádi zsidóbból. Nem dicsérjük tovább, hisz ismeri mindenki nagy tehetségét. Most következett a tánc, mely virágos kedélyben a reggeli órákig tartott. A mulatságon megjelent asszonyok: Beck Mártonná, Berger Sándorné, Bleier Jakabné, Deutsch Li- pótné. Dobó Kálmánná, Dobozy Istvánná, Fekete Simonná, Fleisch Adolfné, Frommer Samuné, Goldberg ! Sándorné, Goldner J.-né, Grósz Mórné, Hahn Vil- mosné, Hajnal Bernátné, Hajnal Dánielné, Heisler Sa- muné, Horvát Gyuláné, Kircz Józsefné, Kohn Benőné, Magyari Domokosné, Mészárosáé (Szabadka), Mur- gács Jánosné, Nagy Gy. Pálné. Paprika Antalné, Pét- róczy Jánosné, Pietsch Ferencné, Nagyné, Schäffer Zsigmondné, Schön Józsefné, Schönfeld Izidorné, Stern Izraelné, Sturc L.-né (Szabadka), Szabady Józsefné, Szép Istvánné, Szente Istvánná, Szombathy Józsefné, Szüle Lajosné, Weisz Tóbiásné, Zaharia Mlklósné. Leányok: Babó Zsófika, Balogh Ilonka, Beck Rózsika, Blau Etelka (Temesvár), Bleier Rózsika és Sárika, Fleisch Aranka, Glück Gizuska, Goldner Aranka és Zsófika, Haha Paula és Rózika, Klauber Jolánka, Mészáros Jennyke, MurgácsMariska, Nagy Gy. Piroska, Nagy Paprika Irénke és Teréz, Kurfürst Annuska, Reich Frida és Rózsika, Rosenzweig Gizuska, Roth Mariska Schäffer Olga, Schön Teréz, Stern Etelka, i Stern Junda és Margit, Sneider Sarolta, Szabady Kristina és Tériké, Weisz Sárika. Felülfizettek: Goldberg Sándorné 4K., Tömös- j közy Fivérek 3 К 60 f., Dr. Hofmeister Juda 2 К 80 f., I Horvát Gyula, Dugar Lajos, Glück Ignác, Schneider s Márton, 2—2 K., Szente István 1 K. 60 f., Schober Miksa, Mencer Mihály, Schön Vilmos, Berger Sándor. Stern Aladár, Stern Ferenc, 1 —I K, Steimietz Menyhért, Fischer Márton, Kohn Imre, N. N. Fekete Simon 80—80 f., Szombathy József, Frommer Samu 60—60 f., N. N. 20 f. Referens. HÍREK. Személyi hir. Dékáni Árpádot főgimnáziumunk rendes tanárát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter állami főgimnáziumi rendes tanárrá nevezte ki, — Gratulálunk e jól megérdemelt kinevezéshez! Köszönetnyilvánítás. A halasi kereskedő ifjak egyesületének elnöksége ezúttal köszönetét mond a szives közreműködőknek, kik szívesek voltak az est sikerét fellépésükkel biztosítani. A színház építési terveit a vármegyei törv. bizottság csak oly feltétel alatt hagyta jóvá, hogy a színpad elé vasfüggöny alkalmazandó. Minthogy a város az erre szükséges, valamint a színpadi díszletek és földszinti berendezések költségeire pénzzel nem rendelkezik, a polgármester kérvénynyel járul a belügyminiszterhez. hogy a színház építési költségeire, mint nemzeti érdekeket szolgáló kulturális intézetre egyszersmindenkorra 50000 korona segélyt utalványozzon. Községi iskolák államosítása ügyében megtörtént a miniszteri döntés. Halász Ferencz miniszteri tanácsos dr. Nagy Mór polgármester memorandumát előterjesztette és a miniszternek a jóváhagyást javasolta. A miniszter a javaslatnak engedett és a szerződést jóváhagyta. Az állami iskolák építése valószínűleg még ez év folyamán megkezdődik ; mert az állam az iskolákat 1907. szeptember elején szándékozik átvenni. Nagy szerencse a városra nézve, hogy az államosítás körül évek óta folytatott harc ilyen eredménnyel végződött. „Annabál* a Sóstón. Az aranyifjuság folyó hó 28-án „Annabál"-t rendez a Sóstó-fürdőn, dr. Nagy Mór polgármester rendező-bizottsági elnöksége mellett. Örömmel látjuk, hogy városunkban régen volt együtt akkora fiatalság, mint az idén s már a rendezőségnek tekintélyes száma kellő garanciát nyújt arra, hogy a nyári mulatság legfényesebben sikerüljön. A szünóra alatt a rendezőség szép tűzijátékkal fogja szórakoztatni a közönséget. Mint értesülünk vidékről is szép számban fognak megjelenni. A bálra a következő szövegű meghívó küldetett szét;
