Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-19 / 25. szám

adjunk hangot, szitsuk a tüzet lelkesedve s az eredmény bizonyára olyan lesz, mely nemcsak közvetlen az iparosokra nézve fogja a jövendő kedvező alakulását előidézni, de közvetve arra fogja kényszeríteni a nagy tőkepénzeseket, hogy itt ezen az áldott honi földön helyezzék el tő­kéiket gyümölcsöz« és sok munkás kezet fog­lalkoztató vállalatokba. Az általános választójog. A választóreform körül már moit, még mielőtt a törvényjavaslat a parlament asztalán feküdne, nagy háborúság folyik. Az árván maradt haladópárti sajtó és a nemzetközi szociálisták lapja már most akarják bebizonyítani, hogy a majd tárgyalandó reform nem jó. Nekik csak a Knstóffy-féle tervezet kell, melyet úgyszólván máról holnapra összeütöttek, bizton tudva, hogy úgy sem fogadja el a nemzet. Nem törvény vagy reform, hanem csak jelszó kellett akkor és azért a Kristóífy-féle tervezet komolyan számba sem jöhet a nemzeti kormány javaslata mellett. Különbséget kell tenni a jelszó és komoly reform között. Kristótfy ter­vezete azzal a szándékkal készült, hogy alkalmas esz­közül szolgáljon a nemzetiségeknek és szocialistáknak a nemzeti küzdelemmel szemben ; a nemzeti kormány javaslata azért készül, hogy törvényerőre emelkedjék és hasznára váljék a magyar népképviseletnek. Mig tehát az egyiknél a vezető szempont, az agitációra al­kalmas eszköz volt, addig az uj parlament által meg­alkotandó reformnál vezető szempontként a nemzet érdekének kell szerepelnie. Ezt a nagy különbséget mindenekelőtt tekintetbe kell vennie úgy a kormány­nak, mint a parlamentnek. És azért olyan választóre­formról, mely csak az irás-olvasáshoz van kötve, szó sem lehet. A nemzetközi szociálisták elvesztették a jogos arra, hogy az uj válaszlóreformnál ők diktáljanak vagy azon nagyhangú ellenőrző szerepet játszák, amelyet maguknak vindikálnak. Ök hü szövetségesei voltak a reakciónak, mely, mint Darányi Ignác a szociális kur­zuson mondta, citromként kifacsarta és eldobta őket. Ök ép úgy akadályként állottak a nemzeti akarat ér­vényesülése elé, mint a hatalmi önkény. Az első vá­laszt már a választásokon megkapták. Jelöltjeik ne­vetséges szerepet játszottak az országban — húsz szavazat volt a legtöbb, amit egy kerületben össze tudtak hozni. A második választ majd megkapják a választóreformban azokért a szolgálatokért, amelyeket a hatalmi önkénynek végeztek. Semmi esetre sem szabad elfelejteni azt a gyászos szerepet, melyet a nemzetköziek a nemzeti küzdelemben játszottak. Szem előtt kell tartani állandóan az akkori kormány mellett, illetőleg egyesült ellenzék ellen rendezett tüntetéseket, a hazafias egyetemi ifjúság megtámadását, a hazafias sajtó elleni merényleteket, a nemzeti vezérek beszé­deinek zavarását, a külföld előtti rágalmazást és azon cinikus érvelést, melylyel a népnek a hatalmi önkény létjogosultságát magyarázták. Megdöbbenve látta a nemzet, hogy mily szol­gálatra kész, elszánt szövetségest talált a hatalmi ön­/■i 'd KISKUNHALASI ÚJSÁG kény azokban, akik tetszős jelszavakkal hálójukban kerítették a nép egy részét. Befolyásukat, erejüket ér­vényesítették a nemzetköziek a nemzet ellen. Ezt ne­kik ép oly kevéssé szabad megbocsátani, mint a már letűnt szabadelvűeknek és haladóknak. Most már min­denki tapasztalatból meggyőződhetett arról, hogy mily veszedelmes ellenséget tenyésztünk akkor, mikor sza­badjára eresztjük a féktelen nemzetköziséget. Velük szemben nem mint párttal, hanem „mint veszedelmes nemzetiséggel kell szembe állani. Ők sem tisztelik a magyar áifameszmét, ők is ellenségei a nemzeti állam kiépítésének. Már pedig nem kívánható egy nemzettől sem, mely minden erejét fejlesztésére fordítja, hogy szabad érvényesülést engedjen azoknak, akik ellen­ségei. Ép azért olyannak kell lenni az uj választóre­formnak, mely lehetetlenné teszi a magyar nemzet, a magyar társadalmi béke ellen törőizgatók szereplését. Ezt nemcsak a választásoknál, hanem általában min­dig kötelességünk megakadályozni. Tételes törvények kell, hogy szabályozzák ezt a kérdést egyszerűen úgy, hogy az ily cselekmények, mint pl. a nemzet, a vallás, a család, a magántulajdon elleni izgatások nemcsak büntetéssel, hanem az ehhez arányosított politikai jogvesztéssel is járjanak. A vita, mely e reform körül folyik, nagyon ki­csinyes, Mindenki csak arról ir, hogy vájjon hány vá­lasztóval fogunk szaporodni és hogy lesznek-e annyian, mint a Kristófíy-féle tervezetben. Pedig a tipasztala- tok másra tanítanak. Nem azt tapasztaltuk és éreztük annyira, hogy kevés a váiasztó, mint azt, hogy ez a kevés választó sem gyakorolhatta egész szabadon, tisztán a polgári jogát. Már pedig sokkal fontosabb az, hogy a választó polgárok meggyőződésük szerint szavazhassanak, mint a választók szaporítása. Ezért számba keil venni a gyakorlati tapasztalatokat és a szavazás módját úgy kell megalkotni, hogy minden visszaélést lehetetlenné tegyen. Erre alkalmas a köz- ségenkinti titkos szavazás, mely lehetetlenné teszi nemcsak a pressziól, hanem biztosítja azt, hogy a választópolgárok szabadon gyakorolhassák jogaikat. Azután fontos a kerületek beosztása, mely által véget ér azon igazságtalanság, hogy egy kerületben 1000 választó, a másikban 300 választó válasszon egy kép­viselőt. Itt kell érvényesülni az uj képviselőháznak minden tudása és lelkiismeretessége, hogy megszün­tetve sok igazságtalanságot, biztosítva legyen a kép­viselőháznak színvonala és a nemzeti munka. Az uj választóreformnál felesleges ragaszkodni az elvhez, illetőleg egy feltételhez, pl. az irás-olva­sáshoz. A cenzust egészen eltörölni, elejteni nem sza­bad, egy kipróbált alapról egyszerűen rálépni egy uj alapra, nemcsak a fejlődéssel ellenkezik, haneiu meg­rázkódtatásokkal jár — már pedig azt jelszavakért nem érdemes e.őidézni. Konkrét javaslatokkal, terve­zetekkel megelőzni a kormány tervezetét felesleges.de okvetlenül ajánlatosnak tartjuk, hogy a belügyminisz­ter egy ankétet hívjon egybe, melyen egy tiszta kép alakulhat ki. Az ankét anyaga alapján már sokkal könnyebben forrhat ki az ítélet. Nekünk nem jelszó, sem agitácionális eszköz a választóreform cs azért nem is keressük azt, hogy mi a népszerű, hanem hogy mi a hasznos. És ezt tekintve, úgy véljük, hogy alapvonalként a tiszta választás legyen a cél, vagyis oly biztosítékokat kell tartalmazni a választóreformnak, melyek garantálják a joggyakorlás tisztaságát. Ez er­kölcsi szempontból is értékes lesz, mert a választójog gyakorlását az illető magaslatra emeli. A választójog kiterjesztése csak oly formában történhetik, hogy min­den osztály erejéhez képest képviselve legyen, de ezzel egyidejűleg gát emeltessék a határt és mérsék­letet nem ismerő demagógiának-. Nem a népet kell e tekintetben sújtani, hanem azokat, akik a népet félre­vezetik, hamis Ígéretekkel, tévtanokkal a nemzeti munka eilen felhasználják. Ezen szempontok vezérelvként- kell, hogy végig vonuljanak a választóreformon. A választóreformmal egy sorban nagy szociális reformoknak is keli megindulniok, mert csak azáltal terelhető el a nép a demagógiától. b. HIRE k. Halálozások. Mély megilletődéssel vettük ama szo­morú hirt, hogy Princ Ignác magánzó 73 éves korá­ban hosszas szenvedés után f. hó 13-án d. u. 7 éra­kor elhunyt. Temetése folyó hó 14-én d. u. 4 órakor ment végbe a nagyszámú díszes közönség jelenlétében. Az elhunytban Bergl Albert kereskedő apósát gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Princ Ignácné szül. Funk Rozália fájdalommal meg­tört szívvel tudatja a legjobb férj, apa, nagyapa, test-1 vér, após és szerető rokon Princ ignácnak eleiének j 73-ik, boldog házasságának 46-ik évében hosszas, j kínos szenvedés után junius hó 13. napján d. u. 7j órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűli j tetemei junius hó 14-ik napján d. u. 4 órakor fognak j örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen j hamvai felett 1 Kiskunhalas 1906. junius hó 13-án. Rrinc Károly, Princ Mariska férj. Csonka Luciánnc, Princ Katica férj. Bergl Albertné, Princ Cilla férj. di. Princ Mórné, dr. Manó gyermekei. Özv. Weiez Dá- viené szül. Princ Amália testvére. Princ Károlyné szül. Deutsch Irma menye. Csonka Lucián, Bergl Albert, dr. Reiner Mór vejei. Reiner Bandi, Bergl József, Princ Erzsiké, Princ Pistika unokák. Özv. ecsegi Csontó Lajosnész. jászapáti Apáthy Júlia áldásos életének 65-ik évében, hosszas szenvedés után f. évi junius hó 18-án hajnali 4 órakor Miskol­con elhunyt. Temetése ma d. u. 5 órakor lesz Mis­kolcon a Széchenyi-utca 103. sz. gyászházból. Nyu­godjék békében. Főgimnázium! tornavizsga. Vasárnap, junius 17-én tartották meg a gimnáziumi ifjúság házi torna­versenyét, előkelő, bár csekély számú közönség je­lenlétében. A remek festésű és kitünően betanított szabad gyakorlatok után küzdöttek meg erőről, gya­korlatról tanúskodó egyéni versenyekben : korláton, nyújtón, bakon. Távolugrás, mászás és sulydobás szintén biztató eredménnyel végződött. Kossuth Ferenc rendelete. A tulipán mozgal­mat, mely hatalmas magyar iparfejlesztő akcióvá lelt, roppant haraggal nézik Becsből. Az osztrák ipar nyíl­tan hirdetni kezdte, hogy nem tűrheti a magyar ipar felszabadítását, és nem adja ki kezéből a rabszolga- láncot, melyen eddig tartott bennünket. De csak az osztrák gyárosok egy része túrta a tájtékot, a többiek megalkudtak a helyzettel, s oly árucikkekkel árasz­tották el Magyarországot, melyeknek ez volt a felirata : Honi gyártmány. Kossuth Ferenc kereskedelmi minisz­ter azonban nem nézi szó nélkül ezt és rendeletét adott ki, melynek dicséretre méltó tendenciája az, hogy az osztrák iparnak ezen mesterkedésétől elvegye a kedvét. Ez a rendelet igy hangzik ; Panasz tárgyává tétetett előttem, hogy „honi ipar" jelzésű és nemzeti szalagdiszitéssel ellátott külföldi gyártmányú áruk ke­rülnek forgalomba. Utalva hivatali elődömnek 1397. évi május 30-án 23470. sz. a. valamennyi iparható­sághoz intézett körrendeletére felhívom a címet, hogy az első fokú iparhatóságokat utasítsa, hogy akár fel­jelentés, akár közvetlen tapasztalat utján tudomásukra jut, hogy kereskedők hasonló, vagy más származású hely tekintetében tévedésbe ejtésre alkalmas felirattal, jelzéssel vagy jelvénnyel árucikket hoznak forgalomba velük szemben az 1884. évi XVII. t.-c. 175. pontja alapján a megtorló intézkedéseket azonnal alkalmaz­zák. Budapest, 1906. junius 15-én, Kossuth s. k. Városi mérnök-választás. A városi tanács f. hó 9-én tartott ülésén tárgyalta a városi mérnöki ál­lás betöltését. A beérkezett 13 pályázat közül Bisothka Gábor nagybecskereki mérnökre, ki a folyammérnöki hivatalnál volt alkalmazva, esett a tanács választása, E választás a felebbezés beadhatására kitűzött 15 nap lejárta után végérvényes. A kiskunhalasi ref. főgimnázium 1906. év jun. 24-én évzáró ünnepét tartja a következő műsor­ral ; Szózat. Közének. Megnyitó beszéd. Jelentés az ifj. egyesületek működéséről. Felolvassa Kőrössy Al­bert 8 o. t., a Segitő E. alelnöke. Sass Ede: Beatus ille . . . Szav. Farkas Mihály 7 o. t. Szász Károly: Bujdosók hajója. Sz. Dorsics Ödön 8 o. t. Bujdosók dala. Előadja az ifj. énekkar. Jelentés az ösztön- és segély dijakról. Kuthen-Barina V.: Vén kofa. Sz. Halász Károly 7 o. t. Ábrányi E.; Keresem az Istent. Sz. Rédei István 8 o. t. Egy rózsaszál . . . Előadja az ifj. énekkar. Petőfi S.: Álmodtam szépet gyönyörűt . . . Sz. Bétsch H. 7 о t. Szentjóbi Szabó L.: Az együgyű paraszt. Sz. Brandt Lajos 8 o. t. Jelentés a „Szász Károly“-kör évvégi pályázatairól. Felolvassa Steinmetz Károly 8 o. t., főtitkár. Szavalatok jutalma­zása. Záró beszédet mond Machner Mihály 8 o. t., a „Szász Káro!y“-kör alelnöke A kik nagyon szeretik városunkat. Csikós Juliánná jánoshalmi illetőségű egyén már régebben ki- tiltatott városunk területéről, s mivel engedély nélkül ismét visszajött ide, 15 napi elzárásra ítélte я rendőr­kapitány. — Ugyancsak visszatért a város területéről kitiltott Bulyovics Mátyás notórius zsebtolvaj is, ő 5 napi elzárásra ítéltetett, s büntetése kitöltése után el- toloncoltatik. A vásártérről ellopott lovak. Szabó Sándor kiskunfélegyházi lakosnak f. hó lö-áu éjjel az orsz. vásár alkalmával a vásártéren kivül lévő kocsijához kötött lovai közül két lovat ismeretlen tettesek ellop­tak. Bár a káros későn hozta tudomására a rendőr­ségnek a lopás elkövetését, dacára ennek a rendőr­ségnek nyomozásra kiküldött ket ügyes lovas rend­őre nevezetesen Szanyi Mihály és Kocsi Imre kinyo­moztak és elfogták a ló tolvajokat. A lovakat Kolom­pár Jóska és Kukorica Jancsi hírhedt és közveszedel­mes kóbor cigányok lopták el, akiket a már említett lovas rendőrök a dorozsmai határban fogtak el és a lopott lovakkal együtt a renpőrkapitánysághoz kisér­tek. A lótolvaj cigányok most a rendőrség börtönében vannak fogva. Ah ! a bátor kis kecske mint küzdött teljes erejével. Több mint tizszer, nem hazudok Gringoire, el­lökte a farkast úgy, hogy az alig tudott lélegzetet venni. E pillanatnyi fegyverszünetekben harapott a fűből és teljes erejével küzdött újra. így tartott ez egész éjszaka. Időről-időre Seguin ur kecskéje látta, a mint kialszik egy-egy csillag az égen és így szólt magában : — Csak szürkületig ki tudjam huzni . . . A csillagok egyik a másik után kialudtak. Fe­hérke megkettőztette szarvainak, a farkas pedig fogai­nak erejét . . . Pirkadt a láthatáron ... A majorban egy rekedt kakas jelezte a reggelt. — Végre! monda a Szegény állat, a ki nem akart többet, csakhogy nappal halljon meg és elterült a földön, szép selymes szőrét elbontotta a vér. Akkor a farkas rávetette magát és megette a ki­csiny kecskét. 6. isten veled Gringoire I A történet, a mit most hallottál, nem az én ta­lálmányom. Ha valaha eljössz Provenceba, a mi pász­toraink gyakran fognak beszélni Seguin ur kecskéjé­ről, a ki egész éjjel küzdött a farkassal és azután reggel megette a farkas. jól értsd meg Gringoire ; — És azután reggel megette a farkas. Franciából fordította Nagy József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom