Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-17 / 42. szám

1906. Kiskun-Halas helyi értesítője. október 17 Politikai szemle. Folyó hó 10-én kezdte meg a képviselőház a munkát. Mindjárt oly kérdés vetődött felszínre, amely mindenkit közvetlenül érdekel, a közszempontból pedig egyike a I legfontosabbaknak. Szemere Miidós interpellált a sajtó ügyben, a sajtó átalány rend­szer tárgyában, s felsorolva a lapok­nak adott hirdetési átalányokat, elitélte azt és a lapok egy részé­nek durva hangját és modorát — annak kiemelésével, hogy „mikor a sajtó szabadságot megteremtették, küzdeni kellett a szabadságért, most meg védekeznünk kell egy nálunk túltengő szervezet és sivár nagy­hatalom“ — a sajtó ellen, kéri, hogy a közélet tisztasága érdeké­ben tétessék megfelelő intézkedés. Wékerle Sándor miniszterelnök nyomban felelt, s maga is elismerte és hangsúlyozta, hogy „a sajtó ügyek terén csakugyan tarthatatlan viszonyok vannak nálunk,“ amelyen okvetlenül segíteni kell. Közre kell működni a nagy kér­dés megoldásában — úgy mond a miniszterelnök — a társadalomnak és a sajtónak, mert megnyugtató eredményre csak igy vezetheti a megoldást a kormány. Mi magunk is szükségesnek tartjuk a sajtó visszaéléseinek letö­rését, s a sajtó szabadság nagy elvének érintetlensége mellett szíve­sen fogadunk minden oly törvényes rendelkezést, mely a sajtó tisztes­ségének biztosítására szolgál, s védelmet nyújt úgy az egyeseknek, mint a testületeknek és hatóságok­nak az oktalan, alaptalan és rósz akaratú támadások ellen. * Pénteken terjesztette be a mi­niszterelnök az 1907. évi állami költségvetést, s mondta el mint pénzügyminiszter expozéját. A beszéd lényege az, hogy az átmeneti kormány szocziális és gaz­dasági kérdéseket állit előtérbe, s ezek helyes alapozásával és meg­oldásával kívánja biztosítani a jö­vendőt. E czólból törvényhozásilag gon­doskodni kíván az állami alkalma­zottak bármely kategóriájához tar­tozók, a tanitók, a munkások élet- fentartásának biztosításáról, és az adóreform oly keresztül vitelét tervezi, hogy a kisebb emberek vállairól a teher levétessék, újabb kereseti források nyitásával a mun­kások a kivándorlástól ne csak vissza tartassanak, hanem, hogy a visszavándorlás kezde megindit- tassék. Az expozé kétségtelenné teszi ugyan azt, hogy feladata magaslatán áll a minisztérium, s tisztában van a nemzet szükségleteivel, sejteti azt is, hogy gondol a gazdasági önálló berendezkedésre, mégis sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy nem mondta meg határozottan a mi­niszterelnök, hogy 1915. illetve 1917-ben meg kell lenni az önálló vámterületnek, s ez a döntő szem­pont vezeti a kormányt gazdasági politikájában. Lehet, hogy taktikai okokból hallgatott erről, s ha akar­ják és meg is csinálják a gazdasági önállóságot, úgy nem baj, csak nyugtalanító a hallgatás. & Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter a l'á iki képviselőházi gyűlésen öt törvényjavaslatot ter­jesztett elő, melyek a hazai ipar fejlesztéséről, a mnnkások biztosí­tásáról, a magyar tengeri kereske­delmi hajózás segítéséről, a mérté­kek használatáról s ellenőrzéséről, és a magyar korona országainak külső kereskedelmi statisztikájáról szólnak. A három első. nagyjelentőségű közgazdasági és szocziális kérdé­seket ölel fel, s ezekkel Kossuth Ferencz nagy szolgálatot tesz az ország gazdasági életének, mert a javaslatok törvényerőre emelése és lelkiismeretes végrehajtásával úgy a gazdasági termelők, mint az iparosok, kereskedők és a munká­sok érdekei kielégítése nagy mér­tékben előrnozdittatván, a közjóiét fokozódik. A javaslatokkal a ház bizott­ságai a jövő héten foglalkoznak, s épen ezért a képviselőház csakis pénteken tartja a legközelebbi gyűlését. * A kópviselőház pénzügyi bi­zottsága múlt pénteken választotta meg a költségvetés előadóit. A ke­reskedelmi tárcza költségvetésének előadója most is a mi képviselőnk, Dr. Babó Mihály lesz. A Rákóczi és bujdosó társai hamvainak hazahozatala ügyében Konstantinnápolyban eljáró tör­vényhozási kiküldöttek vezetője Thaly Kálmán, a Rákóczi kor ki­tűnő Írója lesz. Az országos ünnepélyre nagy­ban folynak a készülődések, s a halasiak küldöttsége Pestmegye te­rületén Kiskunfélegyházán fog meg­jelenni, mert a Rákóczi hamvait hozó vonat ott fog megyénk terü­letén először megállni. •5­A képviselőház Y-ik bíráló bi­zottsága tegnap tartott gyűlésén Dr. Babó Mihály elnöklete alatt foglalkozott a Bredecsián Koriolán képviselő választása ellen beadott panaszszal, a vizsgálatot elrendelte, s annak foganatosításával a bizottsá­gi előadót Dr. Horváth Gyula kép­viselőt bízta meg. K i r e L Eljegyzések. Dr. Babó Mi- jáiy országgyűlési képviselő szere- tetre méltó leányát Erzsikét, elje­gyezte Szekér Károly kir. albiró. — [Bori Benő városi hivatalnok- jegyet váltott Babó Ilonkával, Babó Sándor fakereskedő leánvávaL,.-^w ■Srh .nnfr "TT"i k s.1 SUVA elie­gyezte Kurczf Terézt Budapestről. Sorozás. A f. hó 10-én és 11-én megtartott fősorozáson bevál­tak a következők: I. korosz­tályból: Váczi Lajos, Gusztos Lajos, Gyenizse Balázs, Korda Ká­roly, Szűcs István, Szép Gábor, Márton Benő, Czombor Sándor, Kmeth Béla, Tallér Flórián, Nagy Sándor, Király Gy. Benő, Bábud József, Babos Benő, Ring János, Daróczi Antal, Kocsis József, Rassa Ferencz, Bagyinszki Antal, Kecs­keméti Ferencz, Pap T. Balázs, Figura Imre, Pál István, Brecska Károly, Tusori József, Horváth An­tal, Bangó János, Kolozsvári Lajos, Figura Gábor, Darányi Benő, Gyevi Imre, Erdélyi József, Pólya Antal, György Lajos, Dóczi Imre, Brinkus Sándor. Kocsis Lajos, Nagy István, Ökördi István, Takács Mihály, Ju­hász István, Farkas Sándor, Fülöp Lajos, Banga Sándor, Paprika Benő, Tóth N. István Paprika Károly, Monda Benő, Gusztos Antal, Dalló Sándor, Modok Sándor, Csatári Sándor, Csábi Mihály, Tóth Sándor, Modok József, Jeges Benő, Kákonyi Pál, Ambrus István, Mészáros Benő, Gál Lajos, Szalai Sándor, Berta István, Sütő Pál, Szűcs Gábor, Hegyi István, Bagi Imre, Mihály Antal, Gusztos Benő, Bacza István, Suba Benő. — II. korosz­tályból: Kaczendor Lajos, Tö­rök Antal, Zseni László, Csatári Ferencz, Csendes Sándor, Szili Fe­rencz, Juhász János, Berki István, Szabó József, Oláh Balázs, Kun Benő, Vadász Antal, Paprika Gábor, Stern Lipót, Bor Sándor. — III. korosztályból: Czupakos Elek, Kórsós Antal, Vörös T. József, Bereczki Benő, Ternyák Vendel, Böröczi József, Jámbrik Mihály, Lehóczki István, Gál Lajos, Szabó Ferencz. Bankett Az úri kaszinó Szekér Károly kir. aljárásbiró tisz­teletére, távozása alkalmából banket­tet rendezett, melyen meleg szavak­kal búcsúztatták el a közszeretetben álló albirót. Hitvesgyilkosság. Borzal­mas gyilkossági eset tartja izgalom­ban városunk közönségét. Egy el­durvult lelkületű ember hivatalos helyiségben agyonszurta tőle külön­válva élő feleségét, ki még ott a helyszínén meghalt. A borzalmas eset részletei a következők. Alig egy éve, hogy a 27 éves Korsós János feleségül vette a 16 éves Molnár Máriát, kivel már az első napokban is boldogtalan házas életet ólt. A vad természetű ember félté­kenységével halálra gyötörte a szép 'gyerek aszszonyt, kit kegyetlenül ütött-vert mindaddig, mig Molnár Mária meg nem elégelte a brutális bánásmódot és szüleihez nem költö­zött vissza. Korsós János azonban sehogysem tudott beletörődni az el­válásba és előbb szép szóval, majd i

Next

/
Oldalképek
Tartalom