Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-09 / 19. szám
Kiskun-Halas helyi értesítője. május 9. 1906. Az új főispán. Vármegyénk főispánjává Gul- ner Gyula nyugalmazott államtitkár, volt országgyűlési képviselő neveztetett ki. Ez a kinevezés mindenkit teljesen megnyugtatott, mert Gulner Gyula személyében olyan férfiú került Pestvármegye élére, aki elméletileg és gyakorlatilag egyaránt ismeri a közigazgatási életet — tudatában van annak, hogy mily erő rejlik az önkormányzatban, s miután ennek mindezideig lelkes védője és szószólója volt, bizonyára uj méltóságában a közelmúlt keserű tapasztalatai folytán is arra fog törekedni, hogy az önkormányzat hatékony érvényesülése biztosítva legyen minden érhető támadás ellen, s fötörekvése bizonyára az leend. hogy az állami felügyelet és ellenőrzés jogát a törvény korlátái között gyakorolva összhangot teremtsen az állam és a vármegye közigazgatási működésében. Megvagyunk győződve arról is, hogy nagy tudása mellett az igaz- ságórzettel párosult erélye, amig egyrészről védelmet nyújt mindenkinek a jogtalan támadás ellen, kiváló gondot fordít arra is, hogy a tisztviselőket működésükben a törvény és az alkotmány szelleme vezérelje, és hogy minden intézkedésükben a jog és a méltányosság tekinteteit jutassák érvényre azon közönséggel szemben, amelyet igazgatni vannak hivatva, anélkül, hogy uralkodnának felette és reméljük, hogy a közélet tisztasága és joguralma diadalmasan fogja hirdetni, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun- vármegye múltjához híven az országnak vezér vármegyéje. Ezt hiszszük, s ennek megvalósítását méltán várjuk az uj főispántól, aki gyönyörű székfoglaló beszédében önérzettel és meggyőződéssel mondta, hogy „megtartom a törvényt, de esküszöm arra is, hogy azt a vármegyében mindenki megtartja. Politikai jogait tiszteletben tartom mindenkinek, én is fentartom politikai meggyőződésemet, de azon leszek, hogy ha valaki akár a nemzeti állam egysége, akár a vallás, akár a tulajdon szentsége, avagy a társadalmi rend ellen támadna, gyorsan és méltóan vegye el büntetését.“ Főispánunk életrajzi adatait röviden a következőkben közöljük : Gulner Gyula született Vaálban Fejér megyében 1842-ben. Tanulmányai végeztével 39 esztendővel ezelőtt mint vármegyei aljegyző lépett Pest megyénél a közigazgatás szolgálatába, s mint vármegyei főjegyzőt 1872-ben képviselővé választották. Mint képviselő a bal-közép párthoz tartozott, a fúzió alkalmával belépett a kormánypártba, 1876-ban az akkori független szabadelvű pártnak lett tagja, 1878-ban az egyesült ellenzék programjával választották meg. 1881—1884-ben nem volt tagja az országgyűlésnek, az utóbbi évtől azonban mint a nemzeti párt tagja képiselte az abonyi kerületet, s egyik leglelkeseb hive volt gróf Apponyi Albertnek, akivel 1893-ban belépett a szabadelvű pártba. Három éven át Széli Kálmán mellett belügyminiszteri államtitkár volt. A király érdemei elismeréséül a Lipót-rend közép keresztjével tüntette ki. A nemzeti pártnak 1903-ban történt újra alakulásakor lemondott az államtitkárságról, s a nemzeti pártnak elnöke lett; 1905 elején pedig vezérével Apponyival együtt belépett a függetlenségi és 48-as pártba, s ennek programjával a múlt évben egyhangúlag választatott képviselővé Abonyban, s ezóta a függetlenségi és 48-as pártnak alelnöke. Mint előkelő és kiváló politikus, — a koaliczió vezérlő bizottságának egyik oszlopa, s mint vármegyei életünknek egyik tevékeny tagja, és a nemzeti küzdelemben vezetője, méltán kiérdemelte azt a tüntető lelkesedést, a melylyel a vármegye közönsége május 2-iki beigtatása alkalmával fogadta, mely lelkesedés nem csak az alkotmányos rend helyreállta feletti örömnek, hanem az uj főispán érdemeinek és személye iránti szeretetnek és bizalomnak is őszinte kifejezője volt. Legyen áldás főispánunkon, törvényes és igazságos működésén, hogy megelégedésre sokáig vezethesse a nemzeti öntudattól áthatott vármegyei közönséget azon az utón, mely a haza függetlensége és boldogságához vezet. Politikai szemle. Lezajlottak a képviselő választások. Az eredmény megfelel a várakozásnak, amenynyiben a függetlenségi és 48-as párt megnyerte az általános többséget. A függetlenségi párt e szerint uralkodó párttá lett, s ezentúl nem az ellenőrzés, hanem a közhatalom vezetése lesz a feladata. Sokan megdöbbentek az eredménytől, s azt hiszik, hogy a függetlenségi párt túlsúlya miatt feloszlik a koaliczió, s a többségre jutott párt saját programja alapján kívánja vezetni az ország ügyeit. Az aggodalomra nincs ok. A függetlenségi és 48 as párt miként a múltban, úgy most is tisztában van hivatatásával,ép úgy mint feladatával. Jól tudja, hogy a politikai életnek is a tiszta erkölcs az alapja, s igy természetes, hogy az átmenet idejére alakult kormány elé a megegyezést képezett ügyek és tárgyakban akadályokat nem fog hárítani, azok helyes megoldására segédkezet nyújt, azonban úgy, hogy ezzel előkészítve legyen az ut arra, hogy az átmeneti ügyek elintézése, s az ezt esetleg követő uj választás után átveendi az ország igazgatását, amit tőle akkor már senki meg nem tagadhat, ha újból mint általános többség kerül vissza a képviselőházba. * Már is vitatkoznak a felett, hogy miután a függetlenségi pártnak absolut többsége van, megjelenik-e az országgyűlés megnyitására, ha az nem az országházában, hanem a királyi palotában történik, — és hogy a delegátióban helyet foglal-e a függetlenségi párt ? A mi véleményünk az, hogy ha a fekete-sárga zászlót nem fogják a királyi palota ormára feltűzni, — mi sem gátolhatja a függetlenségi pártot a megjelenésben, feltéve természetesen azt is, hogy a Gotterhalte semmi czimen sem fog az ünnepélyes aktus alatt hangzani. Ami pedig a delegátiót illeti, hát kétségtelen, hogy abba meg be kell menni a függetlenségi pártnak, mert igaz ugyan, hogy most a már kész költségvetésen nem változtathat, de a jövő érdekében jelenben is sok oly üdvös határozatot hozhat, mely az országra előnyös, s bizonyos, hogy csak megjelenésével veheti útját a függetlenségi párt mint ott is többség annak, hogy a delegátió gátolhassa az ország függetlenségét, s csak is jelelenlétóvel teheti lehetővé azt. hogy a delegátió mint felesleges, megszüntettessók, s az országgyűlés teljes jogkörének birtokába helyeztessék. * Sok szó esett a nemzetiségi képviselők lehető akcziójáról. Azt hisszük, hogy túlbecsülik azok erejét, s mi Polonyi igazságügy miniszterrel tartunk, hogy nem lehet a nemzetiségeknek oly magatartást és politikát folytatni a képviselőházban, mely a magyar nemzeti öntudattal ellentétben áll. Hogy pedig a nemzetiségeknek képviselete lesz, az nem baj, sőt
