Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-04 / 27. szám
1906. ju’ius 4. Politikai szemle. A képviselőház kérvényi bizottsága a múlt csütörtökön terjesztette be a trónbeszédre készített válasz felirati javaslatot. A felirat eltér ugyan a többség állal ez ideig készített feliratoktól mégsem juttatja egészben kifejezésre a képviselőim többségét képező függetlenségi párt álláspontját. Ez azonban az adott politikai viszonyok között érthető és úgyszólván természetes, mert a kormány parlamenti hatalma most nem egy párton, hanem a különböző, szövetkezett pártokból alakult koaliczión, mint képviselőházi többségen nyugszik, és igy a felirat mindegyik szövetkezett párt felfogását kellett, hogy szemeiőtt tartsa, s elegendő az, hogy nyíltan kifejezésre juttatja azt, hogy mindegyik párt fenntartotta a maga elveit és programját, és hogy a nemzeti küzdelem tárgyát képezett nagy gondolatokat nem adtuk fel, az ezekre vonatkozó küzdelem csakis ezen országgyűlés tartamára íüggeszte- tett fel, aminek parancsoló indoka az volt, hogy az alkotmányos rend helyre álljon., s az állam hatalom kezelésétől az erőszakos Fejórváry- miniszterium megfosztassék. A felirat szó szerinti szövege következő:. Felséges császár és apostoli király ! Legkegyelmesebb urunk királyunk ! A magyar nemzet mindenkor magasztos érzelmekkel fogadja, midőn szent István birodalmának koronás királya az ország politikai, erkölcsi és auyagi érdekeiben munkára hívja föl az országgyűlést. Őszinte megnyugvással tölti el lelkünket felségednek a trón magaslatáról elhangzott azon kijelentése, hogy fájdalmasan esik atyai szivének visszatekinteni a közelmúlt eseményeire, a melyek az alkotmányos élet rendes menetét megzavarták. Őszinte megnyugvással, mert fel séged ezen kijelentése, midőn egyrészről fényes bizonysága annak, hogy a fenforgott félreértések eloszlottak. másrészről biztosítékul szolgál nekünk arra nézve, hogy a közelmúlt sajnálatos eseményei ismétlődni nem fognak, s a törvényhozás két tényezőjének alkotmányos és törvényes együttműködése a jövőben mindig zavartalan marad. Növeli örömünket és megnyugvásunkat az a körülmény, hogy felséged a végrehajtó hatalmat olyan kormányíéríiak által gyakorolja, kik a képviselőház többségét alkotó pártoknak bizalmát bírják, a mi által az alkotmányunknak egyedül megfelelő parlamentáris kormáuyforma újból érvényre jutott. A magyar nemzetnek felséged j urálkodóháza iránti hűsége sokszor ! Kiskun-Halas helyt értesítője. , volt már kitéve megpróbáltatások- , nak, de nemzetünk fényesen ki- | állotta azokat, mert őseitől öröklött I királyhüsége mellett nem feledkezett meg önmaga iránti hűségről : a törvényhez és alkotmányához való ragaszkodásáról, mint a trón és a haza legbiztosabb támaszáról. Azon célból, hogy a törvényeknek és a jognak uralmát és ezáltal ajogfoly- tono-ságott helyreállítsuk, hogy a polgári és egyéni jogok szabadságát biztosítsuk és úgy a közigazgatás, mint az állami élet minden szervét a nemzet bizalmát biró férfiakra bízzuk : készséggel belenyugszunk abba, hogy azok a nagyfonto^ságu közjogi kérdések, melyek a nemzet és királya között a korábbi országgyűléseken félreértésekre vezettek, a a jelen országgyűlés munkaprogramjából kirekesztessenek : de elveit és politikai meggyőződését a szövetkezett pártok mindegyike egész tisztaságában sértetlenül föntartja. A nemzet nagy részére, midőn elhatározta, hogy a közjogi alapra vonatkozó elveinek megvalósítását nem állítva előtérbe, résztvesz a gyakorlati kormányzásban, ennek indító oka azon szándék volt, hogy megszüntetve az alkotmányellenes állapotokat, ezek visszatérte ellen a királylyal egyetértőleg biztosítékokat keresve: igyekezzék az alkotmány rendes működésének föltételeit erősíteni Örömmel értesülünk felséged kijelentéseiből, hogy ezen törekvésünk teljes összhangban áll felséged felfogásával és igy a nemzet és király közös és kölcsönös érdekei felismerésében, ősi alkotmányunk uj erővel, uj biztosítékokkal veeridi köröl jövőnk alapjait. Minden igyekezetünkkel rajta leszünk, hogy teljes erőnkből segítsük elő a magyar nemzeti állam felséged által is óhajtott kiépítését a közélet minden terén. Gazdasági ügyeinkre nézve, a felséged által szentesített 186? XII és ujab- ban az 1899 : XXX. törvényezikk is megállapítja az önálló gazdasági berendezéshez való természetes és törvényes jogainkat. Ámbár a magyar nemzet az Önálló vámterület jogi állapotában van, s ezzel szemben, bármily súlyosnak találja is önreudel- kezé.i jogának hosszú időre való korlátozását. — kétségbevonhatatlan jogai főn- tartásával és hangsúlyozásával, a már megkötött külföldi vám-.és kereskedelmi szerződéseket és állategészségügyi és egyéb egyezményeket a maga részéről elismeri és törvénykönyvébe iktatja. E szerződésekhez fűződő nyomós érdekekből, a vám- és kereskedelmi viszonyokat készek vagyunk a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és tartományokkal, jogaink és érdekeink teljes megóvása mellett, a kölcsönös szabad forgalom alapján 1915., illetve 1917-ig szerződésileg szabályozni. Midőn az országgyűlés meghozza e rendkívüli áldozatot, számbaveszi az adott , viszonyok között az ország gazdasági körülményeit, de egyúttal abban a biztos reményben él, hogy a szükség-rendeletnek nevezett törvénytelen intézkedések, melyeket az 1790 — l?ui-diki törvények határozott szavakban Ítélnek és tiltnak el, a jövőben előfordulni és alkalmaztatni semmiképp nem fognak. Orö nmei veszsziik tudomásul, hogy szövetségeseinkkel és a/, összes kü 1 államokkal fönnálló viszonyaink változatlanul zavartalanok és barátságosak, és hogy felséged továbbra is a béke föntartására törekszik. A küliigyekre vonatkozólag az országot törvényeink értelmében megillető jogok gyakorlása alkalmával gondosan fogunk figyelni arra, hogy felséged fenti szándékait előmozdítsuk. A védőkötelezettség lerovásának rendes mederbe terelése ozéljából a korábbi törvényekben meghatározott njonezlétszániot már megajánlottuk. A közösügyi szükségletek ügyében kiküldött korábbi országos bizottságok által megállapított rendkívüli szükségletek ama részét, mely működésünk időtartamára esik, szintén hajlandók vagyunk megadni Közterheink ilye én állandó emelkedése mellett elodázhatatlan kötelességünknek tartjuk oly intézkedések megtételét, s melyek népünk gazdasági erejét fokozzák, az értékesítést javítják, a termelő képességet emelik, továbbá mezőgazdasággal foglalkozó egymásra utalt rétegei között az egyetértést biztosítják és általában az egészséges fejlődést előmozdítják. Okszerű gazdasági politikával s uj kereseti források megnyitásával fogunk törekedni arra, hogy a szegényebb sorsuak megélhetését és a hazában megmaradását biztosítsuk. Úgyszintén kiváló gondot kívánunk fordítani a közterhek arányos elosztására és elviselhetőbbé tételére, valamint az adómentes létminimum megállapítására és a köztartozások kíméletes behajtására. Ipar tör vényeink revíziója, iparunknak rendszeres fejlesztése s a katonai és egyéb közszállitások ügyének a kisipar érdekeinek megóvása melletti szabályozása lesz hivatva nemcsak gazdasági életünknek újabb fejlődését elősegíteni, hanem meglévő iparos osztályunk érdekeit is biztosítani. Kereskedelmünk nagy érdekeit, különösen tengeri kereskedelmünk fejlesztését általában elősegíteni óhajtjuk. Kő figyelmünket forditandjuk a mim- báskérdésre, mely őzéiből külön állandó bizottságot is állítottunk föl Mindezen üdvös intézkedések azonban csak akkor létesíthetők, hogy ha az országban az alkotmánynak épsége és a törvényeknek uralma mindenkorra biztosittatik es ha nem fognak ismé lödni a felséged által is sajnálatosnak jelzett események, melyek az országra a közelmúltban minden irányban csak erkölcsi és anyagi károkat hoztak, j Éppen azért nagy jelentőségűnek tartjuk I és megnyugvással tölt el bennünket, hogy j ily kísérletek ismétlődése elleti, felséged is indokoltnak találta némely intézményes j biztosítékok létesítését. Ide tartozik : A törvényhatóságok és községek önkormányzatának erősítése és életképessé tétele; úgy
