Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-27 / 26. szám
1906. Politikai szemle. A múlt hetet a delegáezió albizottságainak tárgyalásai foglalták el a politikai ólet terén. Az eddig történtek kétségtelenné tették, azt hogy helyesen cselekedett a függetlenségi párt azzal, hogy helyet foglalt tagjai által a delegá- czióban, mert ország világ előtt nyilvánvalóvá lett, hogy a delegáezió nem külön törvényhozó-testület, aminőnek azt a külföldön képzelték, hanem csupán az országgyűlésnek egy bizottsága, mely foglalkozik és határoz a Magyarország és Ausztriát közösen érdeklő külügyi és hadügyi költségek és az ezekkel összefüggő kérdésekben, megállapításait azonban — egészben —• a törvényhozás vissza vetheti, mellőzheti, s az általa megállapított költségeknek a költségvetésbe való beillesztésését, kiadásul való felvételét egyszerűen megtagadhatja. Miután a közös miniszterek tisztában vannak azzal, hogy a magyar országgyűlés képviselőházában a függetlenségi párt a többség, s igy ez akaratának ott érvényt szerezhet — mindannyian készséggel tettek kötelező igóreteketa delegáezió kívánságára és hogy azoknak magyar szempontból nem kis jelentősége van, mutatja az, hogy az osztrákok háboroguak a miatt, hogy a súlypont Magyarországra helyeztetett át, s a magyar felfogás uralja a helyzetet. Kell is, hogy a rendszer változás e téren is beálljon, mert a nemzet küzdelemre kész elszántságát csak úgy lehet fentartani, ha a hozott áldozatnak eredménye is mutatkozik. * A képviselőház felirati és pénzügyi-bizottsága a múlt héten gyűlést tartott. Az utóbbi megválasztotta az 1906. évi állami költségvetés előadóit. Dr. Babó Mihály városunk képviselőjét a kereskedelmi minisztérium költségvetésének előadójául választották meg. * A képviselőház szombaton ülést tart, melyben meg lógja állapítani a munka rendet. Első sorban — már hétfőn — megkezdődik a válasz-felirati vita, azután következik az 1906. évi állami költségvetés tárgyalása, s annak befejeztével tárgyaltatik a magyar autonom vámtarifára vonatkozó javaslat. Mindhárom tárgy alkalmas arra, hogy az általános politikai és gazdasági helyzet a szónokok által kellően megvilágittassók, s azt hiszszük, hogy a vita terjedelmes és kimeritő lesz, már csak azért is, mert a felirati és a kölsógvetési tárgyalás során szoktak az uj képviselők először felszólalni, most pedig már a második országgyűlési szak folyik a nélkül, hogy az előző ülésszak alatt felirat Kiskun-Halas helyi értesítője. j és költségvetés tág.yaltatott volna, de meg azért, is hosszas tárgyalásra van kilátás, mert sok az uj képviselő s azok nagyobb része élni fog felszólalási jogaival már kötelesség érzetéből is. * Fest vármegye alkotinányvédő 65-ös bizottsága feladatát befejezvén, miután a nem veti küzdelemre beküldött összegeknek az illetők részére leendő visszafizetéséről intézkedett, — a közönséghez a következő köszönő irattal fordult: „Magyarország alkotmánytörténetének egy korszakalkotó fejezete záródott le, amikor a jelelenlegi nemzeti kormány kineveztetésével hosszas, önfeláldozó küzdelem után a képviselőházi többségben nyilvánuló nemzeti akarat jutott érvényesülésre. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának élén a 65-ös bizottság nagy horderejű szerepre vállalkozott ebben a küzdelemben : az alkotmányvédelem zászlaját vette a kezébe. Hogy mennyire sikerült ezt a zászlót diadalra juttatnia, annak megítélését nyugodt lélekkel bocsátjuk a történetíró bírálata alá. Legjobb hitünk szerint emelt fővel tekinthetünk vissza erre a küzdelemre. S ebben a pillatban első tekintetünk a hazafias nagylelkűség ama bajnokaira esik, kik az első hivó szóra siettek megteremteni az alkotmány védő bizottság szükséges eszközeit. Alig hangzott el a múlt évi szeptember hó 18-án tartott ülésünkből kibocsátott felhívásunk a vármegye adófizetőihez, mely arra vonatkozott, hogy az előző évi állami adókkal arányban álló összegeket bocsássák a vármegye rendelkezésére, hogy az igy egybelő összegből biztosíttassanak a fizetésüktől megfosztott alkotmányhű becsületes tisztviselők : 72 filléres tételtől 28,000 koronás összegig sietett hozájjárulni szegény és gazdag, község és város mint erkölcsi testület a szükséges alkotmányvédelmi alap megteremtéséhez. Ősi alkotmányunk diadalmaskodott, a joguralom visszatért, az alkotmány védelmi alap rendeltetése megszűnt. A befolyt adományok visszatérítése folyamatban van : a kisebb adófizetők községi elöljáróságaik utján, a közvetlen adófizetők, valamint községek és városok közvetlenül kapják vissza nagylálkű adományaikat. Mielőtt a 65-ös bizottság működését a legjobb igyekezettel teljesített kötelességtudatában befejezné, utolsó szavunkat polgártársainkhoz intézzük s ez a szó a köszönet és a hála I szava. Áldozatkészségük, hazafias j együttérzésük megbecsülhetetlen támaszunk volt a múltban, hitünk, rejunius 27. mónységiink, nemzeti önérzetünk záloga a jövőre ! Kisérje utaikon a vármegye törvényhatósági bizottságának s a vármegye tisztikarának hálás köszöneté s azon óhajunk, hogy akik a válságos időkben ilyen politikai körültekintést és érettséget tanúsítottak, hintsék el hazaszeretetüknek erejét a kbhitiiek között, hogy nagy, egységes, megbonthatatlan táborban találjon hasonló körülmények között örökös küzdelemre szánt nemzetünk minden magyart! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 65-ös bizottságának Budapesten, 1906. június hó 12-én tarott üléséből. Báró Pronay Dezső elnök. Szabó Géza jegyző.“ * A Duna-Tisza csatorna ügyében Kossuth Fereucz kereskedelmi miniszter által egybehívott szakértekezlet elvben a csatorna kiépítése mellett nyilatkozott. Az osztrákok rossz néven veszik, hogy Kossuth Ferencz indokoló beszédében azt mondta, miszerint szükséges a hajózható csatorna kiépítése, mert gazdasági életünket fojtogatja az osztrák, vasúti hálózatával is. Pedig hát ez igaz. Jusson eszükbe az osztrákoknak az a szállítási tarifa kedvezmény, melyben a mi rovásunkra Oroszországot részesítették azért, hogy gabonánk árát az orosz-buza olcsó bevitelével lenyomják. A csatorna vízzel való ellátásának módja nagy gondot okoz, s mi azt hiszszük, hogy aligha lehet úgy létesíteni, hogy a csatorna öntözésre is használható legyen, a kettős czélt t. i. a hajózhatást és öntözést együttesen aligha bírja szolgálni a csatorna, vagy ha igen csak óriási anyagi áldozat árán. Sietnünk kell a kivitellel, meg kell valósítani mindent ami gazdasági életünket erősbiti, mert ez esetben könynyű lesz áttérni az önálló vámterületre, a nélkül, hogy rázkod- tatástól kellene tartani. Városi közgyűlés. Kiskunhalas város képviselőtestülete hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen egyebek közt a közoktatásügyi miniszter azon felhívására, hogy egy esetleg létesítendő gazdasági ismétlő iskola czéljaira a város közterületéből 20 hold átengedtessék, elhatározták, hogy a szükséges területet felajánlják, de az iskola fentartási költségeit az állam terhére kérik elszámolni. Pirtó megállóhely rakodó állomássá való átalakítása tárgyában a közgyűlés utasította az elöljáróságot, hogy ily értelemben kérelmet adjon be a kereskedelmi minisztériumhoz. A közgyűlés ezután áttért a községi iskolák államosításának
