Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-11 / 15. szám
J906 Kiskun-Haias helyi értesítője Politikai szemle. Az alkotmányos barcz véget ért. A béke a király és a nemzet között megköttetett. Ezzel azonban a küzdelem nem szűnt meg, csak illetékes térre tétetett át, s ezentúl — a fegyverszünet idejének elteltével — csakis alkotmányos fegyverekkel, törvényes utón fog az felvétetni az uralkodó részéről is úgy, bogy a nemzet az uj választási törvény megalkotása után, az annak alapján leendő képviselő választás utján, maga szabhatja meg azt az irányt, melyet jövője érdekében követni kíván. A béke elhárította az országtól alkotmánya romba dőltének eshetőségét, s ez már önmagában is nagy dolog, mert láttuk, hogy mire képes az erőszakos hatalom és hogy miként rontja le azokat a biztosítékokat, amelyek arra voltak rendelve, hogy védelmezzék a népakaratot, s igy okos dolog volt a tisztességes béke megkötése oly módon, hogy a nemzet nem adott fel semmit, sfen- tartatván részére a döntés joga jövőben alkotmányos utón, tehát a hóke és a rend nagyobb koczkizta- tása és a közérdek súlyos veszélyeztetése nélkül, ha a nép úgy akarja, elérheti azt, amiért éveken át folyt a kitartó harcz. A békének a nemzetre nézve, azonkívül, hogy nyakáról eltávolíttatott az a had, melyet ólősdieknek lehet nevezni, még az a nagy értéke van, hogy a sorsa feletti szabad elhatározás jogát megnyerte és igy kétségtelen, hogy — egyebektől eltekintve — az alkotmányos harcz a nemzetre nézve sikerrel végződött. Megalakult az uj és méltán nagynak nevezett minisztérium, mely a szabadelvű-párttól teljesen távol áll, ami kétségtelen kifejezést nyert nemcsak abban, hogy tagjai között a szabadelvű párthoz tartozóknak hely nem adatott, hanem abban is, hogy miniszterelnöki esküjének letétele után Wekerle Sándor nyomban értesítette az alkotmány-párt elnökét, hogy a pártba belép. így tehát az uj minisztérium a koaiiczióból alakult kormány. A dolgokMy—knmvező fordulata nagy örömet okozott az országban. A hosszú és tömérdek áldozatba került harcz meghozta gyümölciót, a nemzet legnagyobbjai veszik kezükbe az ország ügyeinek vezetését Kossuth Ferencz, Appouyi Albert, Andrássy Gyula, élükön Wekerle Sándorral elég garanczia arra, hogy azokat a jogokat, melyekért a nemzet sikra szállt, visszafogják szerezni. A minisztérium tagjai : Elnök és pénzügyminiszter: Wekerle Sándor; belügyi: gróf Andrássy Gyula ; kereskedelmi : Kossuth Ferencz ; földmivelósi : Darányi Iguácz ; vallás és közoktatásügyi : gróf Apponyi Albert; igazságügyi : Polcnyi Géza; Felség szemelje körüli: gróf Zichy Aladár. A kormánynak első teendője volt az országgyűlés egybehivatása. Ezt a király elrendelte s ennek folytán az országgyűlés május hó 19-én összeül. A képviselő választások ápril 29. és május 9-ike között tar tatnak meg. ❖ A király és a nemzet vezérei között létrejött megállapodás értelmében mindenek előtt az államrend állittatik helyre, ennek érdekében Kristóffy az erőszakra támaszkodva kiadott összes jogfosztó rendeletéit visszavonni, a Fejórváry kormány az általa kinevezett közigazgatási alkalmazottakat elbocsájtaui volt kénytelen, mi megtörténvén, a régi közigazgatási tisztviselők állásaikba visszahelyeztettek, s az uj főispánok kinevezésével a törvényhatóságok teljes jogkörük gyakorlatába lépnek. A miniszteri rendelettel életbe léptetett kereskedelmi szerződéseket illetőleg az a megállapodás, hogy Magyarország az Ausztriával való gazdasági viszonyt önálló rendelkezési jogának fentartásával a következő választásig a viszonosság feltételével érintetlenül hagyja, az autonom vámtarifát tői vénybe ig- tatja, s a külföldi szerződéseket nem érinti. A közgazdasági téren is fenn van tehát tartva a nemzet részére a szabad elhatározás A katonai kérdések ugyancsak az uj választásig úgy a király, mint a nemzet részéről függőben hagyattak oly értelemben, hogy ennek megtörténtéig a magyar vezényszó ügye tárgyalásra nem kerül, viszont a király nem kivárj létszám felemelést, mely utóbbi kikötés folytán Magyarország évi száznyolczvan millió kiadást hárit el magától, ami szintén nem megvetendő eredmény, tekintetbe véve még azt is, hogy a mostani állapottal szemben eddig a király részéről felajánlott engedmények teljesitendők lesznek. * A választási jog reformjával kell a halaszthatatlan törvényhozási teendők mellett legelőbb is foglalkoznia a képviselő-háznak. Ez nagy és fontos kérdés, mert egészen uj társadalmi rétegeket kell bevinni az alkotmány sánczaiba, de úgy, hogy ezzel nemcsak az egyének jogának szaporulata, hanem a nemzet etősbödese is együtt járjon. Ebben a kérdésben a függetlenségi és 48-as pártra hárul a feladat nagyobbik része, mert ez a kérdés felvetett alakjában annak a pártnak egyik programpontja, s átalakító hatásúnak kell ezen kérdés helyes megoldásának lenni a jövőben úgy a pártok alakulására, mint a követendő politikára nézve is ❖ április 11. A király és a nemzet vezérei között történt megállapodásnak igen értékes része az, amelyben ki mondatik. hogy a pártok elvei és magatartása érintetlenül maradnak, mert úgy a törvén} hozás szabad i'endel- kezési joga lekötve nincseu, s csakis annyiban kénytelen alkalmazkodni a megegyezéshez, amennyiben az átmeneti időben szükséges és pontosan megjelölt teendők a dolog természeténél fogva igénylik, s igy az egyéni tevékenység érvényesülése is biztosítva van, ami csak a uemzetnek lehet haszuára. „Magyarország érdekében, a magyar nemzet jövőjének biztosítása szempontjából első követelmény a belügyi kormányzattal szemben az, hogy a parlamenti reform meggondolás, megfontolás, s előkészítés tárgyává tétessék és mielőbb gyakorlatilag megvalósittassék, mert valóban tarthatatlan állapot az, hogy & főrendiház mai szervezete fentartassék és a képviselőház a mai választási rendszer fentartásával alkottassák meg. Nem lehet kitérni többé az általános választói jég behozatala elől, melynek előfeltétele az, hogy az illető magyarul Írni és olvasni tudjon.“ Ezeket mondta a szélsőbal ismételt és élénk helyeslése mellett Dr. Hahó Mihály a képviselőházban 1902. márczius hó 4-éu a függetlenségi és 48-as párt megbízásából tartott beszédében. Amit akkor mindenki lehetetlenségnek tartott, s Széli Kálmán miniszterelnök a szabadelvű-párt éljenzésétől kisórve sötétbe ugrásnak minősített — most alig négy év múlva valóság lett, amennyiben a király hozzájárulásával a békepon- tozatokba, mint feltétel beiktattatott az, hogy : „az országgyűlés megalkotja az uj választási törvényt a választói jognak olyan arányú kiterjesztésével, amilyen a jelenlegi kormány javaslatában tel volt véve.“ Ezzel előtérbe lépett a parlamenti reformnak volt képviselőnk által felvetett, életbe vágó és messze kiható kérdése, melynek az alkotmányos küzdelem folyatna alatt szerzett tapasztalatokhoz képest úgy kell megalkottatni, hogy a népjog tényleges érvényesülését biztosítsa a fejedelmi jog mellett, sőt — nem óhajtandó, de bekövetkezhető összeütközés esetén — ezzel szemben is. Ehhez a munkához kipróblt, olyan képviselők kellenek, akiket a hatalom befolyásolni, megtéveszteni nem tud, mert ha a parlaraeuti reform, s az annak egyik ré:-zletót képező választási törvény elhibázva fog mégalkottatni, akkor még kevésbé számíthat a nemzet arra, hogy jogát és érdekeit a felülről jövő támadásokkal szemben megvédelmezhesse, mivel erre csakis oly törvényhozó testülettel lehet
