Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-07 / 10. szám
1906. perrendtartás. Tehát jogvédelem, és nem jogtiprás volt a királyi biztosok feladata. — Ezen esettel tehát a királyi biztosok mostani kinevezését indokolni nem lehet. A második eset Tisza Lajos kinevezése volt az árvíz által elpusztított Szeged újjá építése érdekében, de ez külön e ezólból alkotott törvény alapján, a törvényben megállapított hatáskörrel és azzal a korlátozással történt, hogy Tisza Lajos az alkotmányos minisztérium által kiadott utasitás szerint volt köteles eljárni sa mellé szervezett tanácscsal intézkedhetett. így tehát ezen esetre sem lehet a mostani kinevezések alkalmából hivatkozni, mert ez az eset azt igazolja, hogy királyi biztost csak törvény hozásilag, tehát a nemzet és király egyértelmű akaratával lehet alkotmányosan kinevezni. A törvényhatóságok ellenállása. Az 1886. évi XXI. törvény czikk minden rendelkezésével ellenkező törvényt hatályon kivűl helyezvén, a főispánok személyében biztosította az álami hatalom befolyását, de egyszersmint biztosította a vármegye ellenállási jogát is azzal, hogy kivette a végrehajtás kötelezettsége alól azokat a kormány rendeleteket, amelyek az országgyűlés által meg nem szavazott ujonczok kiállítása és a meg nem szavazott adók behajtására vonatkozólag adatnak ki. így akarta az állam és az önkormányzati hatalmak egyirányú, de esetleg szembe kerülhető intézkedési jogának gyakorolhatását biztosítani a törvényhozás. Törvényes alapja van a vármegyék ellenállásának még azért is, mert az államszámvitelről szóló törvény értelmében mindaddig. mig költségvetési, vagy felhatalmazási törvény nem alkottatik, az ugynevezet ex-lex ideje alatt az adótörvények hatálytalanok, tehát adót kivetni, előírni sem lehet. Nincsen tehát törvényes alapja annak sem, hogy a vármegyék nyakára kormánybiztosokat ültettek, mert a vármegyei ellenállás a tör vény korlátái között mozog. A. jövőbeni magatartás. Magyarországon forradalmat, trónfel forgatást senki sem akar, józanul nem is akarhat. A magyar nép király hűsége közismeretű, s inkább több, mint kevesebb a kelleténél. Arról van csupán szó. hogy a katonai és vám politikai kérdésben van-e a nemzetnek rendelkezési joga, gyakorolhat-e a katonai felség jogokra alkotmányos befolyást ? A kormány azt vitatja, hogy nem. — A volt képviselőház többsége ellenkező állásponton van. Előbb, vagy utóbb a nemzet választás utján fog nyilatkozni, addig az a feladata minden hű hazafinak, hogy tartózkodjék min den oly cselekvéstől, mely a korKiskun-Halas helyi értesítője. márcziűs 7. mány álláspontját, felfogását erő sitenó. A passzív rezisztenczia hatékony fegyverét kell a kormány és közegei erőszakoskodásának neki szegezni, miután erre senki nincs kötelezve, ne fizessen adót senki ne álljon be katonának senki addig, mig az állami költségvetést és az ujon- czokat az országgyűlés meg nem szavazza. Kerülni kell a hatalommal való összeütközést, de távol kell magunkat tartani attól, hogy erejének gyarapítására bármiként közreműködjünk, igy táplálék hiányában maga magát fogja felemészteni, s a nemzet győzni fog. Az ellenzék küzdelmének haszna. Vaunak akik azt mondják, hogy nem volt haszna az ellenzék küzdelmének, sőt abból az országra gazdasági kár származott. Kétségtelen, hogy mint minden küzdelemnek, úgy ennek is meg van a maga hátránya, de könynyen ki lehet mutatni hasznait is a következőkben : Az ujoncz létszám felemelésének — amelyhez Bécsben ma is ragaszkodnak — meggátolásával három óv alatt 63 ezer fiatal munkabíró ember tartatott vissza a polgári társadalom számára keresőnek, ahelyett, hogy az állam kitartottjaivá leltek volna mint katonák ; tessék ennek a 63 ezer embernek gazdasági stb. munka értékét kiszámítani, s adjuk hozzá azt, hogy ezek benem soroztatásával megtakarittatott ellátási, felszerelési, zsoldpénz stb. a három éven át eddig 66 millió korona, ezentúl pedig évenkénti 66 millió korona ; s vegyük ezekhez hozzá azt, hogy ugyancsak az ellenzék magatartása tette lehetetlenné az ’/3 részben Magyarország terhére eső 450 milliós hadügyi kölcsön felvételét, s igy kamat czi- men Magyarországnak két éven át 15 millió korona megtakarittatott, ezentúl pedig évenként 7 és fél millió korona takarittatik meg. Ha azonban meg mondom azt, hogy Magyarország adóssága akkora, hogy csupán kamatra naponként., hangsúlyozom, hogy naponként háromnegyed millió korona kell, s ha megmondom, hogy a közöshadsereg napi kiadása egy millió koronára rúg, melynek */„-da Magyarországot terheli, és ha ezeken kivid megmondom azt is, hogy Magyarország 1905. évi állami költségvetése szerint a kiadás az ezer millió, vagyis az egy milliárd koronát meghaladja, s a bevételi többlet, kerek számban 200 ezer korona, csak ugv volt előirányozható, hogy állami előleg czimen a többlet húszszoros összege, vagyis 4 millió korona Íratott elő mint bevétel — minden józan ember be fogja látni, hogy az állam deficziire dolgozik, és igy természetes, hogy az az | országgyűlési képviselő, aki a nép- í képviselő névre méltó akar lenni, i aki ismeri a közönség súlyos helyzetét, a nagy adók miatt, már is megtámadott teherviselési képességét — becsülettel nem engedhette meg azt, hogy a létszám okadatolatlan emelésével a katonai terhek őrületes emelkedése megtörténjék. megtörténjék a nélkül, hogy ennek ellenértékéül nem hiúsági, hanem nemzeti jól felfogott, a magyar állam szempontjából elodázhatatlan nagyjelentőségű politikai és közgazdasági, a törvény alapján jogosan támasztott magyar érdekek a katonai téren is kiépülést nyerjenek ; és a nélkül, hogy az ország gazdasági önállósága megteremtésével a teherviselési képesség fokozása lehetővé tétetett volna. Mi ellenzéki képviselők nem vétkezhettünk a politikai becsület és az ország érdeke ellen ; prog- grammunk, a népnek tett Ígéretünk s első sorban a közönségtől nyert megbízatásunk egyaránt köteleztek bennünket, hogy megálljunk a nemzet jogai és követelései mellett. Kivettük részünket a küzdelemből, mindenki lehetsége szerint munkálkodott a siker érdekében, s én bízom, hogy ha a polgárok ezrei is ép úgy kitartanak, mint mi kitartottunk — a győzelem be fog következni. Megköszönve a személyem iránti bizalmat és jóindulatot, biztosítom öuöket, hogy mint városom egyszerű polgára is szív és lélek szerint együtt érezve önökkel, híven teljesitendem mindazt, amit a haza, városom és lakos társaim érdekében teljesíteni polgári és hazafiui kötelességem. ifi Az a közvetlenség, könnyedség és érthetőség, amelvlyel Dr. Babó Mihály az ország helyzetét, az ellenzék és saját politikai működését előadta — meggyőzött mindenkit arról, hogy volt képviselőnk a közélet minden terén egészen otthonos, tisztán látja a helyzetet s komoly megfontoltsággal állapítja meg saját véleményét, melytől az eredetiséget és a határozottságot megtagadni nem le hét. A beszámoló mindenkit meggyőzött arról, hogy Dr. Babó Mihály személyében városunk olyan képviselőt küldött az országgyűlésbe, akire mindannyian büszkék lehetünk, s tehetsége, szellemi és anyagi füg get.lensége, munkaereje, szónoki képessége és önzetlen politikai működése nem csak neki, nemcsak nekünk, hanem városunknak is dicsőséget szerez s örvendhetünk, hogy megadtuk Dr. Babó Mihálynak azt a munkateret, amelyre méltó és amelyen dolgozva, hazánknak is hasznára válik. Az Isten áldja és tartsa meg őt a volt és leendő követünket, aki sok jó tulajdonságain kivűl soha meg nem ingatható emberszeretetóvel már régen biztosittota magának a közbecsülést és a polgárok tántorít, hatatlan ragaszkodását.
