Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-26 / 52. szám

1906. Kiskun-Halas helyi értesítője. deczember 26. Kertész Lajos és neje Jung Te­réz megvették Osefregi Sándor és neje Fekete Mária 2 hold 116 n. öl rekettyéi legelőföldjét 2200 koro­náért. Felhívás előfizetésre. Január hó 1-jével uj évne­gyed kezdődik ; felkér jük azo­kat, kik előfizetőink sorába lépni óhajtanak és a kiknek előfizetése lejár, hogy a meg­rendelést mielőbb megtenni illetve megujitani szíveskedje­nek, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. A lap ára “helyben házhoz küldve egy évre 4 korona, vidékre postán küldve 6 kor. Tisztelettel: A kiadóhivatal. népesedési mozgalom. — deczember 18. deczember 24. — Születtek: Bartek Sándor és Babos Zsófiának Margit nevű leányuk. Bárányi Imre és Darányi Reginának Regina nevű leányuk. Kocsis Pál és Tót Tömö- rényi Teréziának Sándor nevű üuk. Szabó G. Lajos és Borbónyi Ágnes­nek Juliánná nevű leányuk. Racs- mán Károly és Krammer Julianná­nak Károly nevű fiuk. Tóbiás János és Migsz Máriának Viktoria nevű leányuk. Kocsis Benő és Mészáros Máriának Balázs nevű fiuk. Fried József és Weisz Jankának Olga nevű leányuk. Szabó Gyula és Klobucsá- rics Katalinnak István nevű fiuk. Rokolya Béla és Bábity Katalinnak Béla nevű fiuk. Faddi Lajos és Paor Smolcz Zsófiának Balázs nevű fiuk. Meghaltak: Farkas László 79 éves korban. Tóth Sára 11 hónapos, Nagy Czirok Ilona 2 éves, Markovics Gyula 2 éves, Darányi Pál 63 éves korban. Egybekeltek: Nagy István Bárány Rozáliával. Brecska Mihály Faragó Eleonórával. Kálló István Brecska Juliannával. Keller Vendel Kovács Búkor Ma- tilddal. Kihirdetett jegyesek: Matkó Pál Nagy Irmával. Zol­iéi József kunszentmiklósi lakos Daczi Juliannával. Mucsi Imre Le- hóczki Teréziával. Nagy Antal Babó Eszterrel. Közgazdaság. A szarvasmarha felfúvódása. A szarvasmarha felfúvódását, illetőleg felpuffadását sokféle takar­mány idézheti elő, azért annak meggátlására egy és ugyanazon gyógyszer nem vezethet czólra. A felfúvódás leggyakoribb eseteit vesszük tekintetbe, melyek lóhere, vagy dérlepte fű tömegesebb felvé­tele utján fellépnek, ezen beteg­séget itt az idézi elő, hogy a beu- dőben gyorsan erjedő takarmányból tömegesen fejlődő gázok erősen kifeszitik a bendőt, mely ennélfogva a hasban levő többi szerveket, köz­tük az ereket is félre és összenyom­ja, azonkívül a hasüreget a mell­üregtől elválasztó rekeszizmot is előretolja, minek következtében a kellemetlen feszitő érzéstől el­tekintve, mely az állatot nyugtala­nítja, egyfelől a vérkeringést, más­felől a tüdők nem tágulhatván ki kellőleg, a lélegzés kisebb-na- gyobb fokban akadályozva van. Ennek következménye a fulladozás, mely súlyos esetekben megfulla­dásig fokozódhatik. Itt tehát kizá­rólag a bendőben meggyűlt sok gáz okozza a bajt s ha mi e gázok men­nyiségét jelentékenyen csökkentjük, akkor magát a betegséget is meg­szüntetjük. A gázok mennyiségének csökkenése kétféle módon képzel­hető el. Vagy elnyeleijük azokat a bendőbe juttatott gázelnyelő anyagokkal vagy pedig utat ké­szítünk nekik kifelé. Az előbbi czólból régi idő óla sok mindenféle szert hoztak már javaslatba, melyek közül a szalmiák szesz és a mószviz még legtöbb pártolóra találtak. A dolog azonban úgy áll, hogy valamivel súlyosabb esetekben semmiféle eredményt sem érünk el. Nem lehet ugyanis az állat éle­tének veszélyeztetése nélkül annyit belőlük a bendőbe juttatni, a men nyi a gáz nagy tömegével arányban állna, másfelől pedig a viszonyok a bendőben mégis csak mások, mint a palaczkban. Minthogy tehát ezen szerektől kedvező eredmény nem várható, azért hasznalátuk mellőzendő. Ma­rad tehát egy másik eljárás, midőn a gázokat eltávolítani igyekezünk a bendőkből. E czólra szintén ajánl- tatnak nagy számban belső szerek ; köztük legkedveltebbek: a hány- tató borkő és a vékony terpetinolaj, az illanó olajokat tartalmazó forra- zatok és főzetek stb. Olyan szerek ezek, melyek a gyomorba jutva, annak mozgását, összehúzódását sietettik és erőteljesebbekké teszik, az ilyenkor erősebben összehuzódó bendő a gázok egy részét a nyelő­csővön és a bárzsingon át kiszorítja és ezzel a bendőben levő nyomás csökken. Önként érthető, hogy e szerek csak akkor fejthetnek ki ily hatást a midőn a bendő még egy­általában összehuzódni képes, mi­dőn tehát falának feszülése nem túl nagy és ereiben még folyik a vér, e mellett pedig az ut a nyelő­csővön át még szabad. Vagyis csak a felfúvódás köny- nyebb eseteiben remélhetünk e szerektől több-kevesebb javulást, ilyen esetekben azonban már külső eszközökkel is czólt érünk s ha meggondoljuk, hogy a betegek nyugtalansága és a bendőben levő nagy nyomás mellett orvosságok beöntése nehézséggel jár s egy részük igen könnyen a nyelőcső helyett a gégébe és a légcsőbe juthat, minek azután hólyagos tüdő- gyulladás a következménye, bizo­nyára a külső gyógyitó eljárások lesznek czólszeriibben igénybe vehetők. Az enyhébb esetekben, midőn a has felpuffadása nem nagyfokú és a fulladás jelei nem vehetők ész­re, ezólszerü a balborpasztjára ma­gasan tartott edényből hidegvizet önteni, ugyan e tárgyra erős nyo­mást gyakorolni. Ozélszerü az állat nyelvét a szájból kihuzogatüi vagy a szájban keresztben tett csomós szalmakötelet ide oda húzogatni. Ezen eljárások arra valók, hogy a bendőt erősebb összehúzódásra késztessük. Tanácsos az állatot lassú tempóban jártatni. Súlyosabb esetekben, midőn már a fulladás jelei mutatkoznak, a fenti eljárások czólra nem vezetnek, ilyen­kor mélyebbre ható eszközökhöz kell nyúlni. Ezek a bárzsingcső bevezetése és végső esetben a bendőszurás. Ezen eszközöknek egy marhaistálló­ból sem volna szabad hiányoznia, a minek a kezelése egyszeri magya­rázat után bárki által is sikeresen kezelhető. A bendőszurás legczólszerübben arra való eszközzel, az u. n. szur- csappal végezhető, melyet a balbor­da táján a bendőbe szúrnak, erre a hüvelyből az árt kihúzzák és a ben- nehagyott hüvelyen a gázokat kie­resztik. Szükség esetén a szűrcsapót késsel és egy darab náddal is pó­tolhatjuk, úgy, hogy a kést bele- szurjuk a bendőbe és utána egy náddarabot dugunk a lyukba, ame­lyen a bendőgáz könnyen elillanhat. Ezen eljárások által igen sok felfúvódott szarvasmarhát meg lehet menteni a gazdaság részére. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Kohn Sebestyén vaskeres­kedő tudatja, hogy állandó nagy raktárt tart mindenféle varrógépből házi és ipari czólokra, valamint mindenféle gazdasági gépet kedvező fizetési feltételek mellett olcsón elád. — Régi gépet cserébe vesz be. Gfyenizse Benő gépésznek 31 vontató jó minőségű anya szé­nája van eladó. Értekezhetni vele atyja, Gyenizse Sándor füzesi ta- I nyáján. FUl»s. 1906. Nyomatott Práter Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom