Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-12 / 50. szám

1906. sértés miatt is folyik az eljárás, mivel tettenérésük alkalmával, mi­közben a lakodalmas nép ütlegelte őket, úgy találták elkapni az ott foglalatoskodó szakácsnő lábát, hogy az a szenvedett sérülés következté­ben máig sem bir lábára állni. Bírósági hirek. A halasi kir. járásbíróság Szarka Kovács Perenczet testi sértés vétsé­géért egy hónapig tartó fogházra és 20 korona pénzbírságra. — ifj. K e- reszturi Pált testi sértésért 3 napi elzárásra és 10 korona pénz­büntetésre, — Zsombor Ist­ván t a felesége ellen elkövetett becsületsértés vétségéért 10 korona pénzbüntetésre és végül id. Szél Ferenczet becsületsértésért 20 korona pénzbírságra Ítélte el. A cseléd bosszúja. Gyalá­zatos módon ált boszut Balázs György 17 éves cseléd gazdáján, Gáspár Lajoson azért, mert gazdája valami szolgálati ügyből kifolyólag őt megfenyítette. A haszontalan cseléd e feletti haragjában kenyér- adója egyik borjújának füleit leda­rabolta. — Balázs György ellen ezért idegen ingó vagyon rongálása czimén megtették a feljelentést. Rendőri hirek. A rendőr­kapitány az utóbbi napokban elítélte: özv. U dvardi Jánosáét 10 korona pénzbüntetésre azért, mert egy boglya szalmát a város belterü­letén lévő lakóháza udvarára rakott. — Huszár Józsefet közbot­rány okozásáért 10 korona pénzbün­tetésre. — Nagy P. Zsófia cselédet 1 koronára azért, mert idé­zés daczára sem jelent meg a köz- gyámi hivatalban. — Brecska Istvánná Tóth Máriát botrányt okozó részegségért 30 korona pénz­bírságra. — Kohn Sebestyén vaskereskedőt 10 korona pénzbünte­tésre azért, mert áruit figyelmezte­tés ellenére a szűk Kossuth-utczára rakta ki, s ez által a közlekedést akadályozta. — Fodor Mihályt részeg állapotban elkövetett köz­egészség elleni kihágásért 10 ko­rona pénzbüntetésre — és végül Szurok Péter munkást 10 ko­ronára, mert a színház épületben a rendőri tilalom daczára dohányzott. Ingatlanok aűás-vevése. Babos Sándor és neje Nagy Julia megvették Yilonya Sándor szőlőjét 1130 koronáért. Borbély Imre és neje Tegzes Julia megvették Borbély Sándor 889 n. öl szőlőjét 230 koronáért. Farkas Sándor és neje megvet­ték Bergl Mór 6 hold 324 n. öl in­gatlanát 1200 koronáért. Biró Lajos és neje megvették Daróezi István lakházát és 82 n. öl telkét 1000 koronáért. Csapó Sándor és neje megvették özv. Nehéz Istvánná lakházát és 243 n. öl telkét 1600 koronáért. Kiskun-Halas helyi értesitője. Ifj. Farkas P. Imre és neje meg­vették Szűcs Jánosnó lakházát és 789 n. öl telkét 400 koronáért. Krammer Antal és neje megvet­ték Sós Benő és neje 1136 n. öl szőlőjét 1940 koronáért. Bodicsi Antal és neje megvet­ték özv. Matkó Imrénó és társai lakházát és nádasát 1300 koronáért. Halász István és neje megvették Nyilas Anna lakházát és telkét 1800 koronáért. Juhász Jánosnó Zilah Mária megvette özv. Juhász Jánosnó lak­házát és telkét 1500 koronáért. Lázár István és neje megvették Kis B. István és neje lakházát és telkét 1000 koronáért. Bata Ferencz és társai megvet­ték Hajdú Máté és neje 6 hold ba- lotai legelőjét 4000 koronáért. Tömösközi Lajos és testvérei megvették Vóber István esperes­plébános szőlőjét 5600 koronáért. Szabó Ferencz és neje megvet­ték Kómeri Gyula és társai 301 n. öl beltelkét 3000 koronáért. Kosa Antalné Horváth Zsuzsánna megvette Keresztúri Pál és neje 172 n. öl ingatlanát 100 koronáért. Varga S. János és neje megvet­ték Nagy Örsi Imrénó 814 n. ől szőlőjét 600 koronáért. Népesedési mozgalom. — deezember 5. deezember 11. — Születtek: Práger Mór és Bachrach Iloná­nak Ella nevű leányuk. Babó Elek és Kupa Erzsébetnek Ilona, Rozália nevű leányuk. Löki Nagy András és Szabó Kocsis Máriának Károly nevű fiuk. Szűcs Imre és Kató Piroskának Piroska nevű leányuk. Farkas Sán­dor és Pap Juliannának Lajos nevű fiuk. Königsberg Károly és Schnei­der Háninak Alária nevű leányuk. Bátyity Annának Sándor nevű fia. Sallai papi János Károly és Zilah Emma Zsuzsannának Emma, Mária nevű leányuk. Vékei Sándor és Orbán Zsófiának Sándor nevű fiuk. Bagó Gergely és Tóth H.f Teréziának Sán­dor nevű fiuk. Okördi Imre és Kecskeméti Mária Magdolnának Ferencz nevű fiuk. Lódri Ist­ván és Harkai Juliánnának Juli­ánná nevű leányuk. Tallér Ro­záliának Mária nevű leánya. Gáspár István és Vilonya Judithnak Ju­dith nevű leányuk. Feró D. László, Vilmos, Károly és Csábi Franczis- kának Balázs nevű fiuk. Korsós Imre és Kollár Erzsébetnek Erzsé­bet nevű leányuk. Nagy István és Szőri Zsuzsánnának János, Ambrus nevű fiuk. Varga Vincze és Molnár K. Erzsébetnek Antal nevű fiuk. Szűri Eszternek Erzsébet nevű leánya. Bírta István és Kacsó Juli­ánná Máriának István nevű fiuk. Meghaltak: özvegy Lakos Lászlónó Sebes­tyén Zsuzsánna 80 éves korban. deezember 12. Forgó Erzsébet 6 éves, özvegy Sándor Gergelynó Topán Anna 83 éves, Kovács M. Balázs 27 éves, Németh István 5 hónapos, Vanyur József 75 éves, Kun Istvánná Csi­kós Judith 26 éves, Sallai Papi Emma, Mária 3 napos, Martinyi Judith 78 éves, Benkő Viktória 4 hónapos, Sárközi István 2 éves, Brancs Juliánná 21 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Kónya István Jonacsek Julián- nával. Surányi István Bózsór Zsófi­ával. Szöllős Pál tázlári lakos Péter Máriával. Stanich Mihály özvegy Mészáros Mihályné Rotsmány Te­réziával. Egybekeltek : Sz. Garbai Sándor Kuti Szabó Juliánnával. Berta Imre özv. Vajda Balázsnó Miskei Erzsébettel. Sörös Lajos Márton Gáspár Rozáliával. Dobrádi Bóniámin özv. Fehér M. Imrénó Modok Máriával. Modok Antal Varga Farkas Eszterrel. Ser­főző Svéda Bóniámin özv. Túri Im- rónó, Borbás Máriával. Szili István Horváth Erzsébettel. Korda Bó­niámin Sütő Erzsébettel. Izsáki Sán­dor Vadász Juliánnával. Szekér Ká­roly Babó Erzsébettel. Berecz Vince Brecska Judittal. Szalai Mihály Bálint Máriával. Q s a f n o k. A „Magyarok Istenek — Irta: Gál Lajos. — (Folytatás.) Általánosan el van ugyan ter­jedve a hir, hogy őseink papjaikat tátosoknak, vagy táltosoknak hívták. A tátos szó Hunfalvy szerint a finn taitaa szótól származik, mely azt teszi tudni. Tatos, Tátos e szerint tudóst jelent, s táltosnak csak a kol­dus vagy kódus, csolnak vagy csó­nak, alma, vagy ama hasonlatoságára ejtjük ki. Hogy a táltos, vagy tátos csak­ugyan tudóst és nem papot jelent, az is bizonyítja, hogy a magyar népmese azt a lovat, mely tejfogak nélkül, lófoggal születik, mely belát a jövőbe, mely megérzi a gazdáját fenyegető veszedelmet s erre meg­szólalva azt sokszor emberi hangon figyelmezteti, szintén tátos lónak ne­vezi, melyet a fentebbi szóelemzés szerint tudós okos lónak igen, de paplónak észszerűen nem nevezhetni. Ebből az látszik, hogy őseink val­lásos szertartásaiknak ellátására hi­vatásos személyekre, papokra nem volt szükség s hogy ezt a nép tudó­sai teljesítették anélkül, hogy külön osztályt vagy kasztot képeztek volna. De valamint papjaik, úgy tem­plomaik sem voltak őseinknek, ha­nem isteni tiszteletüket, azaz áldo­másaikat szabad ég alatt tartották meg s midőn a keresztyénség felvé­tele után isteni tiszteletüket födél alatt, erre a czélra rendelt zárt he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom