Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-31 / 5. szám

1906. sével uj közgyűlés elé terjeszteni rendeltetett. 2. A Marcsa-féle ház melletti közterület eladása tárgyában Kovács Károly ajánlata olyképen intéztetett el, hogy a szóbanforgó közterületet a város nem adja el. 3. Szentpéteri Ferencz és társa 2000 korona kórbázpénztári tarto­zásból be nem folyt 573 kor. 38 fillér törlése elrendeltetett. 4. Kimondotta a közgyűlés, hogy a helybeli polgári leány iskola segé­lyezésére kért 2000 koronát a város anyagi helyzetére való tekintettel nem utalványozza. 5. Az 1904. évben törölt állami adók után kivetett pótadók törlését a közgyűlés elrendelte. G. A vásári és piaczi helypéjiz- szedési jog bérbeadása tárgyában elrendeltetett, hogy arra 9600 kor. kikiáltási árral uj árverés tartassák. 7. 8. A Király és ! Kötő utczák sarkán lévő, valamint .'az Óvoda utczai közterület eladására? vonatkozó árverések eredményét a közgyűlés tudomásul vette. 9. Tudomásul vétetett a polgár- mesternek a közpénztár félévi vizs­gálatairól szóló jelentése. népesedési mozgalom. — január 24. január 30. — Születtek : Frommer Sámuel és Jelinek Máriának Árpád nevű fiuk. Matkó József és Yilonya Eszternek Ele­onóra nevű leányuk. Keresztúri Lajos és Darányi Juliannának Bóni- ámin nevű fiuk. Sági Lajos és Né­meth Zsuzsannának Etel nevű leá­nyuk. Fórizs Imre és Németh Gom- bócz Juliannának Antal nevű fiuk. Szőlős Sándor és Hugyák Teréziá­nak Teróza nevű leányuk. Horváth Benő és Szalai Máriának József nevű fiuk. Korponovics Teréziának Pál nevű fia. Török István és Hat­házi Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Györgye Erzsébetnek Má­ria nevű leánya. Eokolya Béla és Bábity Katalinnak Vilma nevű leá­nyuk. Miskei István és Simon Ag- nesnak Erzsébet nevű leányuk. Meghaltak : Barna Rozália 20 éves korban. Szakái Károly 1 hónapos, Babos Rozália 25 napos, Vadkerti Tóth Anna 2 éves, Csapó Sándor 22 éves, Biró Rozália 11 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Fabók Sándor Banga Rozáliával. Kellner Lipót győri lakos Róth Re­ginával. Borbély Sándor Búkor Máriával. Gubó István Orbán Krisz­tinával. Oláh Dániel dunaszent- gyürgyi lakos Ván Zsófiával. Ková- csik János Keresztes Ilona bácsal­mási lakossal. Rácz Dezső Körösi Kiskun-Halas helyi értesítője. Katalin budapesti lakossal. Szabó Mátyás Fenyves Rozáliával. Egybekeltek: Német István Faddi Zsófiával. Kovács B. József Markus Katalin­nal. Szabó Rumi Sándor Lehőcz Judithtal. Buzsa Mihály Farkas Margittal. Meszes Mátyás Kiskun- majsa mérges pusztai lakos T. Bara- nyi Máriával. Kováts B. Lajos Vörös Juliannával. Gál István szanki lakos Brecska Juliannával. Közgazdaság. A só szerepe a takarmányo­zásban. A konyhasó, mint tápszer és mint fűszer, egyaránt nevezetes sze­repet játszik háziállataink takarmá­nyozásában, illetőleg az állati test táplálásában, különösen esős eszten­dőkben, amikor is nemcsak a nyári takarmányok, hanem főleg a téli ta­karmányok legfontosabbika, a széna, valamint a sarju, szegény szokott lenni tápláló anyagokban. Mivél a só — mindig konyhasót értve ez alatt — az állati test vala­mennyi részében, nedveiben kisebb- nagyobb mennyiségben feltalálható, önként érthető, hogy fontos alkotó része a testnek és nélkülözhetetlen kiegészítő része kell hogy legyen a takarmánynak, mert a testbe csak a takarmányból, avaáfc az ivóvízből kerülhet a só, az tpéhb*han pedig, köztudomás szerint, estipán elenyésző kevés lehet ebből a nélkülözhetetlen vegyületből, minthogy a nagyobb menyiségű sót tartalmazó viz ivóvíz­nek nem alkalmas. ízetlen, és rossz takarmányokból is sokat megetethetünk háziállata­inkkal, ha — nem sajnálva a sót és fáradságot — direkt a takarmányt sózzuk meg, sósvizzel locsolva, avagy sóval behintve azt. Ily eljárással sok polyvát, töreket lehet értékesíteni és esőverte, kilúgozott szénát és szalmát is nagy adagokban etethetünk fel. Jól tudják ezt azok a gazdák, kiknek sósszénájuk is terem, mert ezt sohasem etetik magába, hanem a legkedvezőbb esetben szalmával keverten. Minél több répát, burgo­nyát fogyasztanak el állataink kevés szénával és szemes takarmánnyal, továbbá minél jobban tápláljuk azo­kat, annál inkább kell ügyelni, hogy a szükséges sóadagot megkapják. A naponkénti sózás a legajánl- hatóbb, főként azért, mert ezzel jó rendben tarthatjuk az állatok étvá­gyát, elejét vehetjük a külünféle emésztési betegségeknek és a kisza­bott takarmányt mitegy az állatokba kónyszerithetjük, ami hizlalás esetén és tejgazdaságban nem megvetendő előny. A rendes sózással az emésztést január 31. hathatósan előmozdíthatjuk, de más­felől elis ronthatjuk, ha nagyon sok sót juttatunk a gyomorba. Egy lónak naponként 5—15 gramm sót számí­tunk, egy szarvasmarhának 10—30 gramomt; egy juhnak 2—-8 grammot és egy sertésnek szintén enynyit. Budapesti gabonaárak jan. 30. Búza 17 k. 20 f. — 17 k. 80 f. — Rozs 13 k. 50 f. — 13 k. 80 f. — Tengeri (májusi) 14 k. — f. — Az árak 100 kilogrammonként értendők. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. K ősze ne t n y i I v án i tás. Mindazon rokonukuak, ismerő­süknek, jó barátoknak és az iparos ifjúságnak, kik a felejthetetlen jó fiú és testvér Csapó Sándornak temetésén részvétükkel mély fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ez­úton mond hálás köszönetét a gyászoló család. Hirdetés. 22/1906. v. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kiskunhalasi kir. járásbíróságnak 1905. évi V. 393/3 sz. végzése következtében Dr. Kozics Zoltán ügyvéd által képviselt özv. Bikit Péterné szül Péter Johanna javára Német Janka özv. Kémeri Sándorné ellen 2000 korona s jár. erejéig 1906. évi január hó 5-én foga­natosított kielégítési végrehajtás utján fe­lülfoglalt és 3065 kor. 50. fillérre beesült következő ingóságok u. m. : Vegyes üzleti áruk, vallanylámpák és berendezések nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1905. évi V. 393/4. számú végzése folytán 2000 kor. tőkekövetelés eunek 1905. évi április hó 24-től járó 5% kamatai és eddig összesen 242 kor. 62 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Kiskunhalason Pőutezá- ban Kémeri Sándor-féle üzletben leendő megtartására 1906. évi február hó 5-ik napjának délelőtti 9 órája és esetleg kö­vetkező napjain batáridőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-ez. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. élteimében ezek javára is elrendeltetik. Kiskunhalason, 1906. január hó 22. Nagy Lajos kir. bir. végrehajtó. Halas, 1906. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom