Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-05 / 49. szám

1906. Kiskun-Halas helyi értesítője. deczember ö. Politikai szemle. A kópviselőházban az 1907. évi költségvetés tárgyalása folyik. Az elmúlt hót alatt tárgyalták le a belügyminiszteri költségvetést. A tárgyalás kimagasló része gróf Andrássy Gyula belügyminiszter­nek, a nemzetiségi kérdésben elfog­lalt álláspontjának kifejezése, melyet egy mondatba foglalt s értelme az, hogy „szigor a nemzetiségi izgatok ellen, s szeretet a nép iránt.“ Ez helyes, mert bizonyos ha az izgatókat törvényes utón elhallgat­tatják s a néppel szemben a hatósá­gok szeretettel járnak, úgy a nem­zetiségi közönség is belátja, hogy bolonditják a kolomposai, akikre bi­zony mikor baj van, a nép rendsze­rint nem számíthat. * A kereskedelmi tárcza költség­vetését dr. Babó Mihály előadó ter­jesztette elő a kópviselőház múlt csütörtöki ülésén. A szakavatott, tárgyismeretre valló részletes, a kópviselőházban figyelemmel hallgatott és tetszéssel fogadott beszédre a magunk ré­széről csak azt jegyezzük meg, hogy képviselőnk helyesen fogta fel a közgazdasági élet országos érdekeit, valamint azokat a feladatokat is, melyeket végezni kell, hogy a né­pek megelégedettsége, anyagi bol­dogulása biztosítva legyen. Képviselőnknek dicsőségére szol­gál az az elismerés, amelylyel Kossuth Ferenez kereskedelmi mi­niszter nagy beszédében az előadói előterjesztést részesítette és az, hogy fölfogását hivatalosan helyeselte. Kossuth Ferenez beszéde ese­ményt jelent Magyarország közgaz­dasági és politikai életében egy­aránt, mert világosan és félreérthe­tetlenül mutat rá a nagy teendők sorozata mellett arra, hogy ami tör­ténik, mind azért van, hogy az or­szág részére a gazdasági önállóság biztosítva legyen. Szerencse az országra, hogy eb­ben a jelanlegi nehéz helyzetben a legfontosabb tárcza Kossuth Ferenez kezében van, mert az ő személye biztosíték arra nézve, hogy ezentúl a vámközössóg fentartásáról beszólni nem lehet, s akár tetszik Ausztriá­nak, akár nem, az önálló vámterület meg lesz, s úgy irányittatnak az in­tézkedések, hogy ha Kossuth után más jön is, azt kijátszani vissza­csinálni ne lehessen. Hogy Kossuth Ferenez jó nyo­mon jár, legékesebben szóló bizo­nyítéka annak az osztrákok ideges­sége, akik tisztában vannak azzal, hogy ezentúl Magyarországot tet­szés szerint nem zsákmányolhat- hatják ki. * Régi követelését képezte a füg­getlenségi pártnak az, hogy a közös hadsereg részére szükséges szállítá­sokban Magyarország a quota ará­nyában részesüljön, vagyis, hogy oly arányban történjék a szállítás, amilyen arányban Magyarország a közös kiadásokhoz járul. Ezt mindezideig nem lehetett elérni, költségvetése tárgyalása so­rán azonban bemutatta Kossuth Fe­renez kereskedelmi miniszter a ma­gyar kormány és a közös hadügy­minisztérium között kötött szerző­dést, melyben a szállítás Magyar- ország termelői és iparosai részére, a jelzett értelemben biztosítva van. Kétségtelen, hogy ez jelentős eredmény a múlttal szemben, azon­ban vigyázni kell, hogy az osztrák ajánlatok olcsóbbsága czimén az ország ki ne játszassák, s úgy ne járjunk a nyilvántartandó szállítási igényekkel, mint a cukoregyezmény- nyel vagyis a vámadó különbözetek­kel, amelyeket az 1903. évi I. tör vényezikkben foglalt u. n. ezukor- egyezmóny daczára Ausztria ezideig nem térített meg Magyarországnak; a papirosjog pedig senkit sem bel- dogit. H i T9 L _________ H alálozás, Gaál Gábor vá­rosi tanácsnok, a városnak volt ér­demes rendőrkapitánya f. hó 1-ón hosszas szenvedés után életének 74-ik évében meghalt. Az elhunyt élete végéig agilis és közszeretetben álló tagja volt városunk társadal­mának, kinek a köz érdekében kifej­tett eredményes munkálkodása ré­vén feltétlen hála és elismerés ju­tott osztályrészül. Halálát vejón, dr. Zilah Benő kir. járásbirón és csa­ládján kívül kiterjedt és tekintélyes rokonság gyászolja. Temetése hétfőn délután történt meg nagy részvét mellett. A halál esetről Halas vá­ros tisztikara külön gyászjelentést adott ki, 07 Színészet. November 27-én Kircz József „A postamester ur“ cziinű életképének volt a bemuta­tója. A darabon érezhető volt az, hogy szerzőjének első műve, ki a színpad technikájával még nincs teljesen tisztában, mindazonáltal a közönség rokonszenvvel fogadta és Kirczet többször kihívta a lámpák elé. —- Szerdán csütörtökön és pénteken Blaha Lujza asszony ven­dégszerepeit zsúfolt házak mellett. Játékát dicsérni fölösleges. A mű­vésznőt a- közönség méltó ünnep­lésben részesítette. Úgyszólván minden jelenését bőséges tapssal honorálta. Egyesületeink, társas­köreink is ki tettek magukért gyö­nyörű csokrokkal és koszorúkkal. Tapintatlanság a művésznő és a közönséggel szemben az igazgatótól az, hogy a művésznőt zongora mel­let énekeltette üzleti érdekek miatt kidobva a zenészeket. — 29-ón Blaha Lujza tiszteletére társas vacsorát rendeztek az úri kaszinó­ban, hol Dr. Nagy Mór polgármes­ter a következő felköszöntőt mondta Blaha Lujzára: Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Nagy ami örömünk, mert nagy szerencse ért bennünket. Akit a nemzet rajongó szeretete ölel körül, a magyar színművé­szet csillaga, a nemzet csalo­gánya hozzánk is eljött, hogy ra- gyogtassa páratlan művészetét. Az ő neve szimbólum, kultusza egy fogalomnak, benne van az alföldi róna táj, a májusi napsugár, a pa­csirta dala, a mezők virágának illata, a magyar nép szive, lelke, lángoló hazaszeretete, szivünknek minden dobbanása. Ajka isteni harsona, amelyen át egy nemzet mélységes érzései jutnak csodás kifejezésre. Adja a magyarok istene, hogy ez a csillag sokáig ragyogjon még a mi hazánk egén, a mi rajongva szere­tett kedves vendégünket, aki iránt hálával és köszönettel tartoznnk azért, hogy bennünket meglátogatni kegyes volt. — Blaha Lujza asszony ő méltóságát az isten sokáig éltesse. ) Szöulbáto'fl ii 7LilTJ1 liient meg- lehetős rossz előadásban, tekintettel a jótékony czélra. — Vasárnap este búcsú előadásul „Bab Mátyás“ ke­rült színre. Nem csodáljuk, hogy a darab Pesten megbukott. A zene­kar miatt a dalokat sem lehetett kellőleg élvezni. Igen jó volt Tábory Frida, Bátori és Szigethy. Gyászosét. László Béla ok­leveles jegyző Bányagyűdon novem­ber hó 27-én 24 éves korában meg­halt. A korán elhunyt fiatal ember tragikus sorsában az a legszomo- rubb, hogy mint szegény szülők gyermeke nagy küzdelem árán végezhette csak el iskoláit és mi­kor már már elérte czólját, a sze­gény szülők nagy veszteségére meghalt. Thúry József síremlékére a gyűjtő bizottság pénztárosához Kris­tóf József tanárhoz november 26-tól deczember 3-ig a következő adomá­nyok érkeztek: 20 koronát adtak : Babó Benő, Szüle Lajos. 10 koronát; Silling Ede, Silling Edéné, Zacharia Miklós, Bernáth Lajos, Bátouy Gábor. 6 koronát; Nagy Sándor Deb- reczen. 5 koronát: id. Gaál Lajos mér­nök, főgimnázium I. osztálya, Sti- mákovits István, Silling Elek. 4 koronát: Pázsit István, Pázsit József. 3 koronát: özv. Fridrich Sán- dorné, Sokét József. 2 koronát: Gaál Etelka, Halász I). Sándor, dr. Dolicsek Lajos, Szántay István, Hofmeiszter Ilonka, Babó Sándornó, Stimákovits Ilonka, özv. dr. Molnár Istvánná. Szenthe Kálmán Nagy-Szécsény. 1 koronát: Gaál Gyula, Weisz Emilné, Gaál Gábor. 50 fillért: Raáb Bernát. A jótékony nőegylet estélye. Folyó hó lo-ón fényes estélyben lesz része Halas város közönségé­nek. A helybeli nőegylet tartja

Next

/
Oldalképek
Tartalom