Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-14 / 46. szám
1906. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 14. Politikai széniig. A pénzügyi bizottságban serényen folyik a munka. Az 1907. évi állami költségvetésből még csak a belügyi és a honvédelmi miniszteri tárcza költségvetései vannak hátra. A kereskedelmi tárcza költség - vetésének előadója ez évben is dr. Babó Mihály, városunk képviselője, aki a múlt héten csütörtökön terjesztette azt elő, részletes ismertetés kapcsán és elfogadásra ajánlotta a pénzügyi bizottságnak azért, mert abban kifejezésre jut az a czólzat és elhatározás, hogy a magyar közgazdasági élet önállósága biztosíttassák s mert az ország anyagi boldogulásának ez a feltétele, s ennek biztos eszköze az önálló vámterület megalkotása. Felkéri Kossuth Ferencz kereskedelmi minisztert, hogy ennek érdekében tegyen meg minden lehetőt arra nézve, hogy a képviselő- ház többségének felfogásához képest az önálló vámterület 1915, illetve 1917-ben rázkódtatás nélkül életbe léptethető legyen s az előkészítő intézkedések olyanok legyenek, hogy a mondott időben a Magyarország és Ausztria közötti vámvonal felállítását semmiféle ürügy alatt elodázni ne lehessen. Érdekes kijelentések történtek a vita során. Széli Kálmán egyebek között azt mondta: az országnak törvényben is elismert joga van, az önálló vámterülethez. 0 ugyan a vámközösség híve volt, az most is, de amint 1902 deczemberben mint miniszterelnök kész lett volna a különváláshoz és a szakításhoz nyúlni, ha nem sikerült volna a két államot és a mi gazdasági érdekeinket kielégítő egyezséget kötni, most is az az álláspontja, hogy: készüljünk az önállóságra, de ne szakítsunk és előre ne kössük le magunkat egyik vagy másik irányban, ámbár igaz, hogy a képviselőház jelenlegi többsége az önálló vámterület híve. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter teljesen meg van győződve arról, hogy csak az önálló vámterület alapján lehet Magyarország és Ausztria jogos érdekeit kielégíteni és kiküszöbölni azokat az érdek ösz- szeütközéseket, amelyek a két állam polgárait egymás ellen ingerük. Meg van győződve, hogy 1915, illetve 1917-ben midőn Magyarország felszabadul annak az adott helyzetnek a nyomása alól, melyben a kereskedelmi kormány most átvette az ügyek vezetését, az állam érdeke nem lesz és nem lehet más, mint a közgazdasági önállóság megvalósítása. Addig azonban mig a tárgyalások Ausztriával folynak, idő előtti volna ebben az irányban intézkedni. Dr. Babó Mihály előadó: Széli Kálmán bizottsági elnök, külöuöseu pedig Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter kijelentései félreérthetetlenül kifejezésre juttatják azt, hogy Magyarországon, valamint a kereskedelmi miniszter, úgy a törvény- hozás többsége és a nagy közönség is az önálló vámterület híve és hogy ez okon, mint az ország érdekeinek megfelelő intézkedést meg kell valósítani, mégis ezúttal a törvénybe foglalaudó kijelentést szükségtelennek tartja, mert igaz az, hogy ha úgy akarná a következő országgyűlés, azt úgy is szabálytalanithatná. Véleménye szerint azonban a folyamatban lévő tárgyalás eredménye feletti döntés alkalmával köteles lesz a kóp- viselőház világosan megjelölni, hogy az önálló vámterület híve lévén, ennek megvalósítására a kormány már most minden intézkedést megtenni, javaslatba hozni köteles azért, hogy az tényleges életbe léptetés s a vámvonal felállítása 1915, illetve 1917-ben nagyobb rázkódtatás és akadály nélkül megvalósítható legyen, kijelentvén, hogy ha a mostani tárgyalás eredménye Magyar- ország közgazdasági érdekeit ki nem elégíti, azonnal szakítani kell Ausztriával s érvényesítenünk kell Magyarország önrendelkezési jogát, s fel kell állítanunk az önálló vámterületet, mely elől úgy sem lehet kitérni. A bizottság ilyen felfogással elfogadta a költségvetést, mely kifejezésre juttatja a kereskedelmi miniszter gazdasági, ipari és kereskedelmi helyes politikáját, melynek sarkpontja az, hogy a gazdasági önállóság megteremtessék. •i* A sajtószabadsággal kapcsolatba hozott s a hírlapokat érintő ismeretes miniszteri rendelettel, amint az köztudomású a budapesti ügyvédi kamara augusztus hó elsején foglalkozott s az indítványozók azon álláspontját fogadta el a többség, hogy sürgősen íel|kell Írni a miniszterhez a törvénytelen intézkedés ellen s a kielégítő munkálat czóljából tett azt az indítványt, hogy a választmány egy hó alatt egybehívandó közgyűlésre terjeszszen elő javaslatot, mellőzte azért, hogy a sérelmesnek nyilvánított rendelettel szemben rög- tönösen felterjesztessék a miniszterhez a kamara határozata; és hogy ennek semmi gátja ne legyen, egy tiz tagú bizottság választatott az indokolás elkészítésére ; tehát mellőz- tetett az arra illetékes választmány azért, mert az előterjesztésében a megfontolásra időhaladékot javasolt. A kamarai közgyűlés hangulata, de főleg a többség s annak vezetői kijelentéseiből azt kellett hinni, hogy a lelkesültséggel választott tizes bizottság nyomban összeül s pár nap alatt elkészül az indokolással, mert hisz azzal az indítványozóknak fő vonásokban már előre tisztában kellett lenni. Az igazságügyminiszternek a napokban közölt leiratából azonban kétségtelen, hogy a felirat még most sem készült el, a hangulat keltésre szánt akczió tehát komoly munka szempontjából még sem volt olyan sürgős, amilyennek a többség akkor hirdette, mert hiszen a letelt közel négy havi idő alatt közgyülésileg akár négyszer is lehetett volna tárgyalni. Avagy rájött a tizes bizottság is arra, amint a kisebbség vitatott, hogy a miniszteri rendelet nem is olyan törvénytelen, mintamilyennek kikiáltották V ! Hát ha igy van is, ezt férfiasán meg kellene moudani; elvégre hibázni emberi dolog, de a miniszternek igaza van, midőn sürgeti a dör- engedelmesnek ígért indokolandó felirat felterjesztését. Mi is érdeklődéssel várjuk. A legutóbbi napok egyikén Vajda Sándor meginterpellálta Wekerle miniszterelnököt az általános választói jog késedelme ügyében. Megkérdezte, hogy szándékozik-e a kormány javaslatát legkésőbb a jövő májusig előterjeszteni, hogy 0 felsége akarata ne kompromittáltassék s hogy a nép jogokhoz jusson. A miniszter- elnök az interpelláczióra a választ nyomban megadta, mondván, hogy véleménye szerint ezt a beszédet nem a kormányhoz czimezték, hanem kifelé — nehogy valamikópen megnyugodjék az ország. Válasza további folyamán elmondja, hogy a kormány eddig sem pocsékolta az időt, hanem úgyszólván emberfeletti munkát végzett. Az általános választói jog meg lesz, úgy, hogy min ■ den arra hivatott és képesített ember választó legyen, de meg fogja óvni a nemzet biztos históriai fejlődését és nemzeti jellegét úgy, hogy a népszuverenitás érvényesüljön és ne az agitátorok munkája. Amidőn a magunk részéről mindenben igazat adunk a miniszter- elnöknek és válaszát nemctak elfogadhatónak, de megnyugtatónak is tartjuk, a kormány tagjaiban teljes biztosítékot látunk arra, hogy ők a vállalt összes feladatokat és így az általános választói jog kérdését is úgy fogják megoldani, hogy az Magyarországot nemzeti szempontból feltétlenül erősíteni fogja. Ingatlanok adás-verése. özv. Font Petemé Tóth M. Erzsébet megvette Paor Ignácz és neje Szűcs Jolán 16 hold 1474 n. öl rekettyéi ingatlanát tanyával 13000 koronáért. Tallér Eugén és neje Márta Erzsébet megvették özv. Zilah Jánosné Paprika Mária ingatlanbóli illetőségét 1400 koronáért. özv. Szabó G. Imréné Kollár Eleonóra megvette Csapi Sándor és neje 1 hold S00 n. öl füzesi szántóföldjét 1000 koronáért. Csikós Benő és neje Csapi Mária megvették Szűri János 32 n. öl szántóföldjét 40 koronáért. Hírek. Városi tisztviselők választása. A városnál évek óta üresedésben lévő tisztviselői állások egy részét hir szerint f. hó 28-án fogja \
