Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-01 / 31. szám
1906 augusztus 1 Melléklet a Kiskun-Halas helyi értesítőjéhez. gyát — nem csupán azért, mert egyik tekintélyes bevételi forrása az államnak, hanem közgazdasági jelentőségénél fogva is — kell hogy a vasutiigy képezze. E tekintetben az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur költségvetése már is kiíejezósre juttatja az ő felfogását, amenynyiben meggyőződhetünk e költségvetésből arról, hogy a vasut-poltika a mi közgazdasági életünket az önállóság irányában kívánja szolgálni. Erre nézve talán elég lesz egyszerűen ráutalnom arra a tervre, a mely közismeretit, mely szerint az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur a vasut-politika helyes folytathatása és e tekintetben a közgazdasági élet helyes kielégítése szempontjából a fiumei vasútvonal kérdését intézkedés és megoldás tárgyává tette. Itt nagy súlyt és gondot kell fordítani arra is, hogy az a vasúti személyzet, mely közgazdasági életünknek nagy tényezője, melynek ébersége, megbízhatósága és becsületessége képezi biztosítékát ezrek és ezrek életének, millió és millió vagyoni értéknek, hogy ez a vasúti személyzet az ő sorsáról való gon- goskodás által megnyugtatva, a nagy kötelességet, mely reá hárul, híven, lelkiismeretesen és becsületesen teljesíthesse. (Helyeslés.) E tekintetben az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur már tett kijelentéseket, de különösen a következő költségvetésre vonatkozó tervezetében nagyon helyes álláspontot foglal el, midőn a törvényhozás által kívánja szabályoztatni az államvasuti tisztviselőknek helyzetét, szolgálati viszonyát, azonkívül javadalmazása kérdését \s(Helyeslés.) A másik főtényező a viziutak, a hajózás kérdése. E tekintetben ismét könnyű az ón helyzetem mert hiszen köztudomású, hogy az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur kezdeményezése folytán a Duna és a Tisza közötti csatorna létesítésével olyan terv van felvetve és előmunkálatba véve, amelynek helyes megoldása esetén Magyarország közgazdasági érdekei itt is kielégítést fognak nyerni. Ezeken kívül, t. képviselő ház, a posta- és távirda ügye az, a mely az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur teendői között nagy szerepet játszik. Ide vonatkozolag is a fő az, hogy az ott alkalmazottaknak, a kiknek buzgóságához és kötelesség teljesitóséhez ez ideig szó nem fórt, azoknak jogviszonyai, anyagi érdekei, szolgálati viszonyuk szintén akként szabályoztassanak, a mint az helyzetüket és kötelességük arányát méltán megilleti. A költségvetés tételeire vonatkozólag, t. ház, előterjesztem, hogy az 1906-ik évre előirányoztatott kiadásként 322,406.053 K, 1904-re pedig 298,638.339 K volt megállapítva. Ez a részletekben igy oszlik meg: Rendes kiadásként előirányoztatott 1906 ra 237,120.043 K, az 1904. évre megállapittatott 215,647.909 K. tehát több a kiadás 21,472.134 K-val. Átmeneti kiadásként 1906-ra előirányoztatott 7,709.600 K, 1904- re megállapitattott. 6,197.400 K, tehát több a kiadás 1,512.200 K-val. Beruházásokra előirányoztatott az 1906.évre 77,576.410 K ; 1904- re meg volt állapítva 76.763.030 K, tehát a folyó évi többlet 783.380 K. Ezek szerint a kiadások összege a folyó esztendőre az 1904-ik évhez képest több 23,767.714 K-val. A bevételek következőleg oszolnak meg : 1906-ra rendes bevételként előír ányoztatott 323,224.336 K ; 1604- re meg volt állapítva 299,561.250 K, tehát a bevételi többlet 23,663.086 K. Rendkívüli bevétel czimén 1906- ra elő van irányozva 77,073.617 K ; 1904-re meg volt állapítva 71,173.430 K. A folyó évi többlet tehát 5,900.187 K. A bevételi összes többlet 1904-el szemben 29,563.273 K. A bevételeket és kiadásokat egy- behasonlitva látjuk, hogy a mérlegjavulás 1904-el szemben 5,795.559 korona. Azokra a teendőkre vonatkozólag, a melyeket a kereskedelemügyi miniszter ur teljesíteni kíván, bizonyára ő maga a legilletékesebb az előterjesztések megtételére. Mégis szükségesnek látom röviden megjegyezni, hogy sürgősen teljesítendő az ipartörvény revíziója a kereskedelmi törvénynyel kapcsolatban, mely utóbbi körében a tőzsdeügyek szabályozása kikerülhetetlen. Szabályozni kell törvényhozásilag a kartell kérdését, nemkülönben a vámeljárást és a kereskedelemügyi miniszter urnák meg kell állapítania a hajózási rendtartást, a melyet sajnálattal nélkülözünk. Tágyalás alá kell vennünk a tengeri szabad hajózásra vonatkozó törvényjavaslatot, a mely, mint móltoztatik tudni, ér- tekezleti tárgyalás alatt van. Felfogásom szerint haladók nélkül intézkedni kell az igen t. kereskedelemügyi miniszter urnák kereskedelmünk érdekében abban az irányban, hogy azokat a nagy hiányokat és hátrányokat, a melyek a konzuli kérdésben nyilvánulnak Magyarország rovására, sürgősen hárítsa el, és ebben a tekintetben akként állapítsa meg a szervezetet, hogy ha már ezt az intézményt közösnek deklarálták, e mellett gondoskodjék Magyarország jogszerű érdekeinek külön képviseletéről, mert a gyakorlat kétségtelenül bebizonyítja, hogy a konzulok Magyarország érdekeit azzal a figyelemmel és azzal a kötelességórzettel a mely állásukból folyik, és a melyet teljesíteni kötelességük volna, ez ideig nem védik, és arról nem gondoskodtak oly mértékben, a mint azt hazánk érdeke joggal megkívánja és követeli. Bizonyára nem fogja kikerülni a t. kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét a vasúti tarifa ügyének kérdése és azonkívül az a körülmény, hogy a közvetítő kereskedés tekintetében gondoskodjék, miszerint az lehetőleg Fiúmén keresztül történjék, mert ha ez nem történik, nagyon természetesen a mi kereskedelmünket úgy fellendíteni, mint óhajtandó, csaknem lehetetlenség. A mi a nemzetközi szerződéseket illeti, igaz, hogy azokat, a melyek életbevágók és döntők a mi közgazdasági életünkben, a volt ügyvivő kormány már megkötötte, e tekintetben tehát túlnyomó részben lekötöttött helyzetben vagyunk. Vannak azonban még szerződések, melyek ezután kerülnek elbírálás alá. En ezekre nézve arra kérem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a kötött szerződések keretén belül minden téren, hol az ország szabadsága biztosítva, vau, Magyarország önállósága érdekében mindazon intézkedéseket tegye meg, melyek közgazdasági életünket az önállóság felé vezetik, s e téren az üdvös működést erősbitik. E tekintetben az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur már is eléggé kifejezte a maga álláspontját azzal, hogy a Svájczczal kötött kereskedelmi szerződés bevezető részét akként állapította meg, a mintáz törvényes önállóságunknak, függetlenségünknek és jövendő gazdasági politikánk érdekeinek megfelel. Miután nincs egyetlen eszköz sem, a mely czélra vezetne abban az esetben, ha nem a saját viszonyainkban gyökerezik, és azonkívül semmi sem történhet a sikerre való kilátással, a mi a természetes gazdasági fejlődéssel ellentétben áll, miután a múltban követett közösségi gazdasági politika Magyarországnak sem nemzeti jellegével, sem érdekeivel, sem törvény biztosította rendelkezési jogával meg nem egyeztethető, ón, mindőn a költségvetést ismételten elfogadásra ajánlom, arra kérem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy Magyarország közgazdasági életére, önállóságára abban az irányban szíveskedjék működni, a melyet kifejezésre juttatott azzal a férfias kijelentéssel, a melyet miniszteri szókének elfoglalása alkalmával tett, hogy politikáját, elveit nyíltan fentartotta, azokkal ült bele azon miniszteri székbe, a melyhez nem ő akar alkalmazkodni, hanem a melynek hozzá kell alkalmazkodnia. Azon erőnél fogva, mely benne rejlik s annál a bizalomnál fogva, a melylyel az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur iránt az egész nemzet osztatlanul viseltetik, meggyőződésem az, hogy meg fogja valósítani a reá váró nagy feladatot s Magyarország közgazdasági életét az önállóság alapján fel fogja lendíteni azon irányban, a melyet eddig is híven képviselt. Újból ajánlom a a költségvetést elfogadásra. (Élénk helyeslés és taps.) Präger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.