Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-03 / 1. szám
» 1905-1906. Az emberi élet kiszabott határának egyik mértföldmuta- tójához értünk. Egy arasztnyi idővel több, a mit elhagytunk, s ugyanannyival kevesebb az, a mi még előttünk van. Az időt nem állíthatjuk meg egy pillanatra sem, mert az megy, fut, rohan tovább. De álljunk meg mi emberek egykét perezre, a tűnő évek mai határkövénél s mint e nagy világnak vándor utasai nézzünk vissza a befutott pályára és nézzük meg, hogy milyen út áll még előttünk. Vegyük számba a múltat s készüljünk a jövőre. Azonban az elmélkedésnek ez ünnepélyes perczeiben né- muljon el az egyéni, önző szempont. Jusson eszébe ma mindenkinek, hogy az az élet, a mit a végzet az egyes embernek juttatott osztályrészül, az nem csupán az övé. Hanem az az élet mindnyájunké, egy egész nemzeté, a mi édes magyar hazánké. Mit cselekedtünk a múltban ? Védtük jogainkat, őriztük alkotmányunk templomát s hazánknak tartozó mélységes szeretetünkkel rendületlenül állottunk meg törvényeink igazsága mellett. A nemzet kitartásán és lelkesedésén megtört durva ereje a törvényeket tipró hatalomnak. És mire készüljünk ez uj évben ? Semmi egyébre, mint becsületesen folytatni ezt a nagyszabású, elszánt küzdelmet, még erősebb kitartással s a lelkesedésnek fokozottabb tüzével! Mert ez az ország szabad, önnálló és független ország. Népei a magyar hazának gyermekei, nem pedig Ausztriának alárendeltjei és nem a császárnak hűbéresei Nekünk királyunk vau, a ki a magyar alkotmányra és törvényeinkre esküt tett, hogy azt megtartja, és megtartatja ! Ez az eskü azt hirdeti nekünk, hogy a mi nemzetünk Isten adta törvényeivel, ezredéves alkotmányával fejedelmi akarat nem rendelkezhetik s a mi nemzetünk újabb ezredekre hivatott jövőjét elbizakodott emberi kezek szét nem téphetik soha. A nemzeti akaratnak tehát teljesednie kell! Ez az eskü azt hirdeti az egész világnak, hogy az európai művelt nemzetek között Magyarországnak önálló élete, szabadsága és jövője, nem a zsarnoki hatalom önkényének vagy szeszélyének van kiszolgáltatva, hanem ez az élet, ez a szabadság, ez a jövő : magának az emberiségnek rendje, a természeti erők összhangjának eredménye s a népek örök Istenének igazságszolgáltatása! A mi törvényeinket, alkotmányunkat, igazságunkat, nyelvünket és zászlónkat meg kell védenünk mindenkivel még a királylyal szemben is. Ezt tettük a múltban s ezt fogjuk tenni a jövőben is. A mi szavunkat, kívánságunkat és vágyunkat Bécsben nem hallják, nem hallgatják meg. Ne menjünk tehát olyan messze. Közelebb van hozzánk az Isten, majd meghallja, majd meghallgatja 0 ! A küzdelem és keserűséggel tele múlt év után, jöjjön és legyen egy uj esztendő, egy szebb jövő, — győzelemmel és dicsőséggel! így kívánjunk boldog uj évet, édes nemzetünknek, szeretett hazánknak. Dr. Barabás Béla orsz. képviselő. if-* , .. i •* *:. i január 3. Polititei szemle. A póttartlókosok deczember 28-án vonultai be. — A tapasztalat már megmutasd, hogy a kényszer- szolgálatra útit póttartalékosoknak semmi baszni nem vehetik, sőt az is nyilvánvaló hogy ily eljárásnak a kaszárnyaéli fegyelem szempontjából káDS hatása van, holott ez ideig a hadvezetőség nagy súlyt fektetet arra, hogy a kaszárnyában belüla politikai élet nyugtalansága és izgalma észlelhető ne legyen. A póttaralókosok éppen csakhogy bent varnak ; — szolgálatukat a lehető legkisbb mértékben veszik igénybe, uebgy köztük elégedetlenség. forrorgás törjön ki, s a többi legénység is az ő befolyásuk alá kerüljön. A póttaralókosok behívásának két oka vol ; az egyik az, hogy a három évet kszolgált katonákat nem merték vissatartani, a másik az, hogy a nyoreur és szenvedés programja velük s családjukkal szemben érvónyestljön. Mindkét )k indokolatlan, s az egész eljárás íz erőszak következménye, melyért a kormány felelősséggel tartozik. — Mnthogypediga képviselőház kimoidta, hogy a behívás törvénytelen, a vezérlő bizottság hozzájárulásával szerkesztett indítvány szerint ar. ország fog a póttartalékosok és ‘saládjuk kártalanításáról gondoskodni, de mig ez bekövetkezhetk, addig is a helyi hatóságok feladita az, hogy az arra utalt családok segélyezéséről gondoskodjék. Lukács László béke kísérletei szünetelnek. A tárgyalást azonban újból megakara kezdeni, ámbár úgy nyilatkozott, logy a kormány újabb erőszakos intézkedései mindinkább szükebb köm szorítják a békés megegyezés lehetőségét. * Kautz Gusztáv az osztrák-magyar bank volt kormányzója, főrendiházi tag, — aki mint egyetemi tanár annak idejében elég hazafias irányban tanította az ifjúságot, s aki Tisza István uralma alatt mindig a parlamentárizmust féltette és ezt igyekezett megmenteni az obstruk- tiótól — most azt sütötte ki, hogy voltakópen nincs és nem is volt Magyarországon parlamentáris kormány rendszer, s azt mondja a Pester Lloydban irt czikkóben, hogy „az az állítás, mintha hazánknak 1848-bau és 1867 óta parlamentáris kormánya lett volna, nagy tévedés és megtévesztő egyoldalúság.“ Igazán bámulatos, hogy a kép zett elmék is miként tompulnak el a közjogi kérdésekben, s nem sajnálható eléggé, hogy az ily magas
