Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-05 / 45. szám
Kiskunhalas, 1905. november 5. 45. szám. II. évfolyam. KISKUNHALASI IMS KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP.------------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ------------Sz erkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELÖSSZEPKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. Küzdelem az emberi jogokért. Az élet: harc. Mig a jobb iránti hajlam él bennünk, a mig célunk a tökéletesbülés: addig nem fogja megszüntetni az emberiség a harcot és küzdelmet. Az emberek legnemesebb vágya: az egyenlőség elérése. Az embereket közelebb hozni az emberekhez, gondolkozásukat, műveltségűket és nem utolsó sorban, földi javaikat igazságosan kiegyenliteni, ez volt rég időtől fogva az emberi jogokért küzdők célja. Csak lassanként lehetett és lehrt még mindig az emberi jogoknak érvényt szerezni. Évszázadok, évezredek tűntek a múltba, mife sikerült a születés előjogainak a személyhez kötött tevékenységgel némi korlátot állítani. Hiszen még manapság is a magas születés és örökölt gazdaságok oly útlevelek, melyek előtt csaknem mindenki meghajol. De legalább részben, a születés magasabb előjoga annyiban szenvedett csorbát, hogy nem lehet jogcím a tunyálkodáshoz. Megváltozott a régi közmondás: „A munka nem szégyen“, ma már a munka — kötelesség. Épp oly kötelessége a magasrangunak, mint az alacsonyabb születésűnek. Demokratikus korunkban még annyira nem jutottunk, hogy a kicsi fickók, kik először pislantanak a boldogságot Ígérő, napfényárasztotta, de gyakran oly hamis világba, életük kiindulási helyét mindig helyesen választanák meg. Az ember legvégzetesebb hibáját születésével követi el, ehhez kapcsolódnak azután a többiek, melyek elkeserítik életét. Ha megfigyeljük az emberek lármás sáfárkodását, ha látjuk, hogy mint iparkodnak a demokrácia és a szociálizmus a születés hibáit kijavítani: úgy rájövünk, hogy törekvéseikben isteni jogosultság rejlik, — az a megdönthetetlen igazság, mely egyforma jogot követel mindenki számára. Ha azonban szemügyre vesszük, minő fegyverekkel küzdenek a dicsőséges győzedelemért, úgy azoknak nem mindig adózhatunk osztatlan elismeréssel. Azt kellene hinni, hogy igazságod csak igazsággal lehet elérni. És mégis a küzdő felek ármánykodáshoz, cselszövéshez és nem mindig kifogástalan taktikázáshoz folyamodnak, melyek a nagy iiaditervben csak mint portyázások szerepeinek ugyan, de mégis az ellenség körülkerítésére szánvák. A nemtelen fegyverek azonban inkább beletörnek, semhogy megsebezzék az ellenséget s csak nagy későre veszi észre az emigyen küzdő, hogy győzőmről még sokka nem lehet szó. Ha el akarjátok érni a nemes célt, hogy a munka lobogóját méltó diadalra vigyétek, ha látni akarjátok, hogy kezdek hasznos és üdvös munkáját tisztelet környékezze, ha végül el akarjátok érni, hogy a magas születésű henyélő mint pállott seb az emberiség testéről eltávolittassék: úgy mindenekelőtt az igazság hatalmával kell harcba indulnotok, a mely semmiféle fakó machinációt nem üz. Igaz legyen minden szavatok, melyet az egyenlőség érdekében mondíok, igaz legyen cselekvésiek és igazságot fegtok aratni, a legszebb, a legistenibb és legemberibb igazságot: hogy a munka megkapja illő jutalmát! Nemcsak pénzbeli jutalmát, hanem a tisztelet és méltánylás amaz osztályrészét, mely a munkálkodó osztálynak jogosan kijár. Lapunk mai szama 6 oldal.
