Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-29 / 5. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG. 3. hangnság és az unalom rettenetes alakjai vernek fészket, s nem egyszer epédve gondolunk az emberekre, a társaságra, hol az élénk eszmecsere által lelkünk ruganyossá válik s gondolataink tisztábakká lesznek. Igaz ugyan, hogy az érintkezés, közlekedés a társadalommal kölcsönös áldozatot s lemondást kíván, de mindez kárpótolva van az erényért, az élvezetért, amit ] abból nyerünk. Vájjon a történet, a tudomány, az iro- j dalom, az ipar, a művészet, mint a haladás a töké- lyesedés hatalmas tényezői minek köszönhetik szilárd alapjukat ? Ha áll az, miként emberek köztieszünk csak emberré; úgy kétségtelen, hogy a társadalmi élet — mely annyi emberrel hoz bennünket érintkezésbe — hivatva van, illetőleg legalkalmasabb eszköz ar:a, miként elsajátítsuk azt, amit a franczia „savoir-vivre“-nek nevez, s a mely a világban forgó embernek nélkülözhetetlen kelléke. A „savoir-viVre“ magában egyesíti a modort, udvariasságot, tapintatot, Ízlést, finomságot, s igy látjuk, miként ezek mindmegannyi dolgok, melyeket a társadalmiélet szinterén megszerezhetünk, iejleszthettink, vagy ha már megvannak, íölszinre hozhatunk s érté-j kesitheíünk. A jó fellépés, különösen a megnyerő, kel- 1 lemes modor, oly ajánló levél, melylyel mar nagyon sok ember megalapította szerencséjét. Modor teszi az embert! A ki lélekben bárdolat- lan, annak durva természete időnkint át fog törni a legdivatosabb öltönyökön is. Az a leghelyesebb nevelés, mely a modort — melynek küljeie erkölcsi alap- I pal bír — már a gyermek sajátjává teszi — mondja Goethe: mert a mint találóan jegyzi meg La Bruyere azon embernek kitűnő tulajdonságokkal kell bit ni, a! ki modor nélkül fentarhatja magát. Nem tudjuk a dolgot mire vélni, i:a lábúk, hogy mily kevesen teszik meg az utat ismerőseik közt sikerrel, s még kevesebben vannak, k.k eljutnak abba a kikötőbe, hova, indulnak. Minő véget érnek azok a nagyreményű ifjak? hová lesznek mindazon „első eminensek“ a „kitünően érettek“ az egyetemek szónokai s azon önkepzö egylet elnökei? Mivé lesz az élet különít le pályáin az a sok „lángész,“ melynek időről-időre minden falu ad életet s utoljára közönséges emberekké vagy „semmi“ és „senki“-vé lesznek. Azt fogják erre mondani, ezeknek nincs szerencséjük, vagy rossz „csillagjaik“ vannak ! Igen, semmi vagy rossz modoiral bírnak. Jói mondja Shakespeare: Nem csillagjainkon, hanem önmagunkban van az ok, a hiba, ha bárdola íanok ma- j radunk! A jó a mi érdemünk, a rossz a sors müve, az embernek mindig igaza van — a sors egyre hibás — monda La Fontaine. A jó hangot, a finom modort elsajátítani sem oly könnyű, sem oly nehéz, mint azt sokan hiszik, úgy, hogy azt mindenki magáévá teheti — ha akarja, különösen oly egyének, kik már a természettől bírják az anyagot a tapintat és finom érzékre, azoknak igen könnyű megbarátkozni a formalitásokkal, melyek az illem, erkölcs és udvariasság kifolyását képezik és melyek ott jutnak a legelőnyösebben, legszembetűnőbben érvényre, a hol azokat a finom tapintat hathatósan támogatja. Az udvariasság az a szellemnek, a mi a kecs, a „szépség“ az arcznak, mondja Voltaire. És igaza van! az udvarias magatartás sokszor és sok esetben kitűnő fegyver, mely barátot és ellenséget lefegyverez, és úgy a fölöttünk állók — mint az aísóbbranguak részéről a jóakaratot és a tiszteletet vívja ki. Az udvariasság különben talpköve a jó erkölcsnek, mert minél udvariasabb valaki, annál nagyobb mértékben tesz tanúságot műveltsége és erkölcsi érzületének mértékéről. Vannak sokan, a kik félreértik e szó értelmét és gyakorolják helyette azt a feszélyeztető modort, mely korlátozza az ember lelkíiletét s utoljára is az ilyet a társadalom bábjává teszi és beleesik a „mimeiés és majmolás“ nevetséges s kiskorúságra mutató hibájába! A valódi udvariasság alatt értjük ama társadalmi szabályokat, melyek alá úgy az ur, mint a szegény, tudós vagy kevésbé tudós, sorozhatók, mert arra minden embernek van tehetsége és lelkében meg van a gyökere, csak el ne mulassza azt művelni és növeszteni ! Sokszor azonban az udvariassággal úgy vagyunk mint a báli öltözékkel. Bizonyos időben és alkalomkor viseljük csak azt, azután a mivel a legkevesebbet törődünk, az az udvariasság. Pedig a hires Campon asszony azt mondá egy alkalomkor egy kevésbé udvarias barátjának: — Jegyezze meg azt, hogy mi különbség van a báli és a mindennapi ruha közt! Ne fitogtassa hát udvariasságát, de ne is vesse le azt soha! Valóban az udvariatlant, bárminők is legyenek érdemei, nem igen kívánjuk társaságunkba, s ha különben még oly szellemdus és „szép“ sem becsülhetjük. (Folyt, köv.) HIRE ft. * Országgyűlési képviselő választás. A csütörtökön városunkban megejlett országgyűlési képviselő választás alkalmával : Dr. Babó Mihály 664 Dr. Tóth Kálmán 111 Bokányi Dezső 37 szavazatot kapott. Választást vezető Nagy Mór dr. polgármester a választás eredményét este 7 órakor hirdette ki s dr. La'oó Mihályt a választás alapján városunk országgyűlési képviselőjévé nyilvánította. * Dr. Hermán Ferencz Fülöpszáliáson 776 szavazatot kapott; Dr. Szeles Ödönre 680, Varsányi Gáborra 472-en szavaztak. Így általános szavazattöbbséget egy jelölt sem kapott épen ezért e kerületben pótválasztás lesz dr. Hermán és Szeless között. * Pí'.lotay Antal színigazgató a színi idényt a mai előadással befejezi s innen Békés-Csabára megy társulatával. Kívánjuk, hogy uj állomás helyén nagyobb pártolásban részesüljön. — Egyben felemlítjük, hogy az alföldi szinikerület Palotay szerződését nem hosz- szabbiíotta meg, hanem a szinikerületet két évre Szal- kay Lajos nagyszombati színigazgatónak adta oda. Városunk tehát — mely szintén benne van az alföldi szinikeriiletben — ez év virágvasárnapjától kezdve új társulathoz és új igazgatóhoz fog jutni. * A kiskunhalasi önkéntes tűzoltó testület a testület alaptőkéje javára 1605. évi február hó 18-án a városi nagyvendcglö nagytermében zártkörű táncz- vigalmat rendez. Dr, Nagy Mór védnök. Török István elnök. Dr. Kozics Zoltán főparancsnok. Rocsek József h. főparancsnok. Paczolay Győző titkár, Túlit Péter pénztárnok. Ádor Sándor ellenőr. Főrendezők: Dr, Wagner József, Babó Sándor, Valkovits Aurél, ifj. Kolozsvári Kiss István, ifj. Gál István, Kardos Ferencz. Rendező bizottsági tagok : ifj. Bankos Mibály, Biró \ István, Daczi Mihály, Farkas Pál, Gaál Mihály, Gruics György, Gubó István, Hajnal Ferencz, Kupa Antal, ifj. Kardos Benő, Kovács B. László, Kardos Imre, Kohn Benő, Markovits István, Molnár Antal, Nagy K. í Antal, Nagy Károly, Nyáry János, Pap Dávid, Palásthy József, Rozinczky Sándor, Szép János, Szakái Sándor, Tasnády Sz. Dénes, Weisz Sándor, Zseni István. Belépő dij személyenkint: 1 korona. A meghívók e héten küldetnek szét.
