Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-29 / 5. szám

II. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. január 29. 5. szám. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , félévre 3 kér., ne­gyedévre 1 kor. 50 ti 11 ér. Egyes szám ára 6 fillér. A kisember hitele és a garasos takarékosság. Nálunk még az ág is huzza a szegény­embert. Ha van valamelyes kis pénze, az egy­kettőre elmegy, 1 a égető szüksége volna egy kevés pénzmagra, nehezen jut hozzá. Megszűnt manapság már a hitelezésnek az a formája, mely szerint hit lezhető pl. oly k siparosnak is, ki nem rendelkezik fényes üzlettel, nagyobb anyagi vagyonnal, hanem köztudomású es is­mert az illető iparos becsületes és szorgalmas volta s igy egzisztenciája, boldogulása érdeké­ben mindent elkövetni kell, hogy bár szerényebb, összeggel is, de segítve legyen rajta. Pedig hány száz és száz pénzszűkében levő, m.gszorult ember van országunkban. És mennyi közöttük a jóravaló, törekvő munkás ember. De hát gyéren telik a keresetből, nagy a familija és enni muszáj. Támasza nincs, nem tudja, kihez forduljon, vagy ha tudja : nem ad­nak, ürügyekkel, kifogásokkal hozakodnak elő, csak éppen azt nem mondják r,yilt őszinteség­gel a megszorult embereknek: „Van, de nem adok, mert féltem a pénzemet.“ Utolsó reménysége volna még a kisember­nek a bank vagy hitelszövetkezet. Sovány re­mény! A tömérdek számban lévő hitelintézetek nem folyósítanak cerűre-borura kölcsönöket. Sajnos, a mai korban a bizalmat nem a sze­mély erkölcsi oldaláról Ítélik meg, hanem, ferde módon, a személy anyagi oldaláról. A hitelin­tézeteknek egy ember nem elég, a kölcsönké- rőnek legalább is két kezessel kell birnia. Ha már nagy üggyel-bajja. felhajszolt két jótállót a megszorult szegény ember, akkor még nem bizonyos a kölcsön megszavazása. A Ke­zeseket, noha épp oly tisztességes, jóravaló emberek, mint a kölcsönkérő, kevésbé „jó“-nak találják, kik nem nyújtanak elegendő garanciát a kölcsönösszegre. Az figyelmen kivül marad, hogy a kölcsön- kérőnek a legbecsületesebb szándékai vannak. Azzal nem törődnek a hitelintézetek mogorvái emberei, hogy mikép gondolkodik és érez a megszorult, jóravaló, tisztességes ember, hogy t. i. némi pénzsegély révén boldogulása útját tudná egyengetni, volna kitartása, több munkát vállalhatna és végezhetne, jövedelmét ezzel fo­kozná s igy a nagyobb keresetéből pontosan és örömmel fizetné a kis heti vagy havi rátákat. Hisz ha volna a megszorult kisembernek pénze, ha lenne valamije, mi értéket képvisel, uehogy fordulna intézethez pénzkölcsönért, szí­vesebben takarítaná meg azt az összeget, mit kamatokban és egyébb felmerülő költségekben megíiz tnie kéne. Pedig nem is volna oly kivihetetlen, leg- kiváltktp a vidéken, hogy elösmert becsületes, józan, törekvő s jóhirnévnek örvendő szegény kisembereket, ha megszorulnak, valamelyes tá­mogatásban, kisebb összegű kölcsönben része­sítenék. Mindjárt megváltoznának a mostoha, rossz viszonyok, kettőzött szorgalommal, foko­zottabb buzgósággal dolgoznék a segítségben részesült kisember, mert volna kitartása és nem feledkeznék meg kötelezettségéről a kölcsön visszaf zetését illetőleg, hogy al almilag újabb támogatást remélhessen. JJIemző, hogy a szegény szerényes esz­közökkel dolgozó kisiparosnak, kiskereskedő­nek, hányszor kell hitelezni tehetősebb, jobb viszonyok közt élő vevőinek, s noha nagyon ráutalva lenne ezekre az összegekre, vár türe­lemmel (sokszor hónapokig,) mig pénzéhez jut. És neki mégis kell hitelezni, hogy megtarthassa vevőit, rendelőit. Így jutunk aztán arra a pontra, mely meg­világítja azt a sokak előtt rejtélyesnek vélt dol­got, hogy a kisembernek mért nincs soha sem­mije, akár van sok munkája, akár nincs. Ha földhöz ragadt szegény7 az istenadta, nem mo­zoghat, mert nincs kitartása. Ha meg sikerül kölcsönre szert tenni, az esetleges csekély hasz­not elfizetheti kamatokban, mindenféle czimen felszámított költségekben. Sióval állandóan ve­het kölcsönt s állandóan fizethet nagy száza­lékot az intézeteknek s emellett aztán éppen, Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom