Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-14 / 24. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 14. Vida Pálnó Tallér Teréz megvette Nagy F. Károly 4 hold 1040 n. öl bodoglári szántó-kaszáló földjét 1200 koronáért. ifj. Molnár K. János megvette Puskás Sándor és Puskás Zsófia Modok Jánosnó szőlőbeli illetőségét 300 koronáért. Kurgyis Kálmánná Torkos Sára megvette Kis Mihálynó Kovács Juliánná szőlőjét a rajta levő lakházzal 3400 koronáért. Macska Fehér Józszef és neje Egyed Izsák Juliánná megvette Gyenizse József és neje Kis T. Verona szőlőbőli illetőségét 1000 koronáért. népesedési mozgalom. — juuius 7. junius 13. — Születtek: Csöndes Róbert és Koinlós Juliannának Róbert nevű fiuk. Fodor István és Dusnoki Viktóriának Bó- niámin nevű fiuk. Horváth Csikós István és Foki Viktóriának Magdolna nevű leányuk. Körösi István és Vájná Teréziának Rozália nevű leányuk. Czókus János és Kovács M. Mária Magdolnának Antal nevű fiuk. Szikora Etelnek Antal nevű fia. Keresztúri Pál és Ván Erzsébetnek Pál nevű fiuk. Forgó Imre és Ökördi Juditnak Juliánná nevű leányuk. Fehér János és Gajág Juliánnának Etel Margit nevű leányuk. Vili Antal és Téglás Máriának Mária nevű leányuk. Vigh Ferencz és Szombat Bodor Piroskának Mária nevű leányuk. Pap Kerekes István és Végh Juliánnának Irén Ilona nevű leányuk. Delin István és Her- czeg Veronikának István nevű fiuk. Kriszháber Abrahám és Héber Valériának Győző nevű fiuk. Meghaltak .Szűcs Imre 81 , éves korban. Ökördi Sándor 79 eves, Deák Já- nosné Sarró Zsuzsánna 75 éves, Becze Juliánná 15 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Bor Imre Vörös Máriával. Egybekeltek: Nagy Faragó Bóniámin özv. Nagy Faragó Istvánná Vilonya Erzsébettel. Meskó József soltvad- kerfi lakos Vas Julián nával. Közgazdaság. Az egres és ribizke nyári oltása. Az egrest és a ribizkót magas törzsre, az arany ribizkóre nemcsak tavaszkor, hanem nyáron is lehet szép sikerrel oltani. A nyári oltásra az az idő alkalmas, mely az alvó- szemzósre jó, vagyis a tenyészós azon időszaka, mikor még az oltóvessző alanyával összeforr, de már ki nem hajt. Nálunk legtöbb helyen ez az oltás augusztusban foganatosítható. Az oltást oldaloltással végezzük. Az oldalbevágás az alanyban 3—4 cm. hosszú legyen abban a magasságban, ahol koronát alakítunk. Arra ügyeljünk, hogy az alany fája a bevágás helyén is ki legyen érve. Az oltásra szedjünk érett, kifejlett szemű vesszőket. A vessző középső része legjobb az oltásra. Három szemre vágott vessző leghelyesebb koronát nevel. A vesszőt ókalakra kitaragjuk, hogy az alany rézsútos oldalvágásába pontosan szoruljon, hogy háncsa az alany háncsát fedezze, ami csak akkor sikerül tökéletesen, ha a vessző olyan vastag, mint az alany. Csekély kíilömb- sóget metszéssel ki lehet egyenlíteni. A vesszőt úgy ékeljük meg, hogy éknek belső; az alany felé eső lapja valamivel hosszabb legyen, mint a külső, hogy a metszési lapját jól fedezhesse. Némelyek a vessző külső részén nem faragnak éket, hanem csak lent, a vessző végén 1 cm. hosszú lapocskát metszenek le, akár csak a Forkert-fóle szemlapozásnál. A levéllapokat, úgy mint a szemzésnól, le kell vágni, csak a nyelek maradnak meg. A vessző beillesztése után az oltás helyét raffiával szorosan bekötjük és viasszal bekenjük. Ha 10 —14 napra a vesszőn meghagyott nyelek csekély érintésre lehullanak, az oltás megfogant. Az alany csonkját az oltás fölött csak a jövő tavaszkor vágjuk le simára és a sebet bekenjük. Ha a nyári oltás nem sikerül, korán tavaszkor párosítással olthatunk, vagy utóbb, mikor már az alany nedvben van, vagyis hajtani kezd, a héjalá oltással. Aki nyelves párosítással olt, annak ajánlható, hogy a bevágásokat, a nyelvezóst ne csinálja a fa belén keresztül, hanem a széleken. Hogy az oltás sikerének biztosításához az ügyességen kívül borotva- éles késre van szükség, mondani sem kell, mert tudvalevő, hogy a tompa késsel vágott szálkás metszési lapok rosszul, vagy éppen nem forrnak össze. Csarnok. Férj és feleség egy lmron Rendülnek. Török színdarab 3 felvonásban. Történik Kis-Azsiában. Szmirna városában (honnan a híres szinirnai szőnyegek kerülnek). A rendkívül fukar H a s z t Babának és az ugyanilyen D s e m i 1 e asszonynak van egy leánya (egyetlen gyermekük) Szabiba, a kit már több Ízben megkért egy gazdag ifjú. Fáik bej. de nem adták hozzája. A szülők annyira fukarok, hogy egyetlen gyermeküket nemcsak tisztességesen nem ruházzák, hanem szinte éhen hagyják veszni. Meleg ételt még nem evett; egy 24 órában csak fél pereczen ólődik s az örökös éhség miatt aludni sem bir. Most is (t. i. a színdarab kezdetén) fenn- viraszt és éppen azt óhajtja, hogy bárcsak férjhez adnák akárkihez, hogy megszabadulhatna a folytonos éhezéstől, — mikor titokban bejön a szobájába kedvese, Fáik s tudtára adja, hogy holnap álruhában és bizonyos fortélylyal megkéri apjától és megszabadítja ebből a pokolból. Fáik eltávozása után, reggel felé elalszik a leány. Apja és anyja bejönnek a szobába s mivel a lámpát égve találják, Haszt Baba kifakad, hogy ez az átkozott leány végre is tönkre fogja tenni őket. „Reggelig legalább is 10 para*) áru olaj ég el !“, mondja nagy boszusan. „Igen, (erősiti a felesége) a 10 para egy hónap alatt 7 és fél piasz- terre**), 1 óv alatt 85 piaszterre s tiz év alatt majdnem 1000 piaszterre szaporodik.“ — Világos dolog, (folytatja a férj) annyi pénzen pedig három tehenet vehetnénk mezei jószágunkra. Azok végeznék a föld munkáját és tejet adnának ; a tejből tejföl, a tejfölből vaj lenne és igy kevés idő alatt volna szép bevételünk.“ — E közben Szabi ha az ágyban nyugtalanul alszik és valamit nyöszörög. „Tegnap este megevett fél pereczet s bizonyára nem bírta megemészteni, attól nyug*) 10 pava körülbelül = 5 fillér. **) 1 piaszter körülbelül — 20 fillér.
