Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-27 / 52. szám

1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. deczember 27. Parlamenti reform és az általános választói jog. A függetlenségi és 48-as párt programjában már évek hosszú sora óta hirdeti azon követelését, hogy a parlamenti reform az általános sza­vazati jog elvének alapján valósittas- sék meg. A szabadelvűpárt és annak kor­mányai, melyeknek pedig vagy hu­szonöt éve tagja volt Fejérváry Géza báró, állandóan a leghatározottabban ellenezték, sötétbe való ugrásnak, sőt utópiának nevezték a párt ezen követelését és valahányszor az or­szággyűlés ilyen értelmű indítványt terjesztett elő, a képviselőház akkori többsége, élükön báró Fejérváry, Kristóffy, Feilitzsch és a többi mai ügyvivőkkel, mindannyiszor lesza­vazták az általános választói jog be­hozatalát, amint azonban ez már oly sokszor megtörtént, a szabadelvűpárt neveltjei kifogyván bölcsességükből, az ellenzék programjából recipiáltak egyes pontozatokat, igy történt az általános választói joggal is. Báró Fejérváry Géza kieszközöl­te a király előzetes jóváhagyását az általános szavazati jog programba vételéhez, és most a nemzetközi szociálista párt támogatásával a füg­getlenségi párt ellen akar agitálni ezen párt egyik sarkalatos prog­rampontjával. Ennél nagyobb komé­diát a világ még alig látott. De bármi legyen is a választói kérdés előtérbe tolásának háttere, vagy utógondolata, a kérdés meg­érett a megvalósulásra és igy min­den komoly politikusnak kötelessége, hogy a parlamenti reformnak ezen, megengedett, radikális megoldásá­val komolyan foglalkozzék. A helyzet a következő : A király kéziratban jelentette ki, hogy az általános szavazati jogot elfogadja. A függetlenségi és 48-as párt folyó 11-én tartott pártértekezletóben hozott határozatával minden félre­értést, vagy félremagyarázást kizáró módon állást foglalt a mellett, hogy programjának egyik régi és sarkala­tos pontját, az általános szavazati jogon alapuló parlamenti reformot meg akarja valósítani. Az ujpárt ugyan ezen az alapon áll. A képviselőház többi pártjaiban pedig ugyancsak vannak hívei az általános szavazati jognak. A demok­rata, valamint az újjászervezett szoci­áldemokrata képviselők, nemkülön­ben a nemzetközi szociálista párt, a hazafias munkások százezrei, ide­értve a keresztény szociálistákat is, ugyanezen alapon állanak. Tagadhatatlan tehát, hogy a választási reform ezen módját az ország óriási többsége és a mostani képviselőház többsége is akarja. S mindezen tények daczára, úgy látom, hogy a parlamenti reform I megvalósítása, törvényerőre emel­kedése mégis csak a messze jövőben remélhető. Ennek oka pedig első sorban a jelenlegi törvénytelen ügyvivő kor­mány, amely az általános szavazati jog elvének proklamálásával ugyan felizgatta az egész országot, most azonban annak megvalósítását meg­hiúsítja, azáltal, hogy a törvényho­zásnak újabb elnapolásával nem adja meg a módját, hogy az ország akaratát rövid néhány héten beliii törvényerőre emelje. Követeljük tehát, hogy pusztul­jon azon kormány, amely a válasz­tási reform magasztos elvével vissza­élve, annnak törvónyrehozását tör­vénytelen módon ulját állja. Megismétlem azon felhívásomat, a melyet a függetlenségi és 48-as országgyűlési párt deczember 11-iki gyűlésén elmondottam. Felhívom elsősorban a nemzet­közi szociáldemokrata pártot, amely oly hangosan követeli az általános szavazati jogot, hogy ne a nyílt ajtót döngessék, vagyis ne azoktól köve­teljék az általános szavazati jogot, akik annak amúgy is lelkes hívei, hanem döngessék velünk együtt a parlament csukott kapuit. Követeljük valamennyien, hogy tegyék Ietővó, hogy a törvényhozás törvényalkotó működését mi­előbb megkezdhesse s aztán a legrövidebb időn belül törvény­könyvünkbe kerül az általános sza­vazati jog. Batthyány Tivadar gróí országgyűlési képviselő. Politikai szemle. Az országgyűlés elnapolása meg­történt. — Ennek a törvénytelen intézkedésnek örvendetes ered­ménye az, — amire Bécsben nem számítottak — hogy úgy a képvi- selőházbau, mint a főrendiházban is megszűntek a párt tekintetek, s mindkét ház egyhangúlag megálla­pította, hogy az országgyűlés elna­polása törvénybe ütközik, — s ezért elitéli a kormányt, — ünnepélyes óvást emelve alkalmazkodik ugyan a királyi kézirathoz azért, hogy a király és az országgyűlés közti az al­kotmányos érintkezést meg ne nehezítse, de egyersmind ki­mondja azt is, hogy a jövőt illetőleg ebből a nemzeti képviselet jogainak hátrányára semmiféle következtetés nem vonható. Hála a magyarok Istenének, hogy a törvényhozás tagjait gondol­kodásban és érzelemben .egybefor­rasztotta az alkotmány veszedelmé­nek tudata. Az egyhangúságnak fen­séges megnyilatkozása ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy a nemzeti küzdelem jogosult téren mozog, s reményt ad arra, hogy a király is befogja látni, hogy meg kell hajolnia a nemzeti akarat előtt. * Az országgyűlés egyértelmű határozatának hatása elsősorban ab­ban nyilvánult, hogy a kormány beadta lemondását, melyet azonban a király „a jelenlegi politikai viszo­nyok közt. ezidőszerint“ nem foga­dott el. Mindegy. Ez a dolog fejlődésén nem változtat, mert az országgyűlés egyöntetű állásfoglalásával szemben a Fejérváry kormány tehetetlen, s kiolvasható a királyi kéziratból, hogy elvesztette a Felség bizalmát is, ami természetes, mert elvállalt feladatának teljesítésére képtelennek bizonyult. A kormány sorsa bizonyíték, hogy az egyértelmű nemzeti aka­rattal szemben senkinek megállni nem lehet. Tehát csak kitartás, s a nemzet győzni fog. * Kristóffy kiadta az ütő kártyát. Megküldte a lapoknak az általános választói jogról szóló törvényjavaslat tervezetét. Addig is mig ezzel részletesen foglalkozhatunk meg keli jegyez­nünk, hogy a javaslat kétségtelenné teszi miszerint, azt ez a kormány csakis a nép bolonditására eszelte ki, s annak komoly érvényesítésére nem gondolt, mert az egyébként helyes, s általunk is mindig hangoz­tatott azt az álláspontot foglalja el, hogy „a választói jog kiterjesztésére alapított ezen javaslat“ mint törvény csak a választókerületek uj beosz­tásáról, a névjegyzékek összeállítá­sának, s a választás eljárásnak rész­leteiről, és a választás érvénye fe­letti bíráskodásról szóló törvények megalkotása után ezekkel egyidejű­leg lép életbe. Hát igy mi szükség és haszon volt abból, hogy mielőtt a most jel­zett törvény tervezetek elkészültek a választói jogra vonatkozó kiadatott?! Semmi. Az egész nem más mint porhintés, és miután ez a javaslat a függetlenségi párt által elfoglalt álláspont háta mögött marad — bizony nem volt azért érdemes a szocialistáknak vaktában lelkesülni és a miatt ellene fordului a képvi­selőház legnagyobb pártjának, azért a kormányért amely nem a jogok megadására, hanem a jogok letip- rására kapott és vállalt felhatal­mazást. Ezen törvény javaslat — mely­nek sok hiányát és hibáját alkalmilag fogjuk ismertetni — bi­zonyító okirat arra nézve, hogy a Fejérváry minisztérium s. benne Kristóffy József azt hitték, hogy a mai világban elég a jogok Ígérete, azzal a hatalomhoz lehet kapcsolni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom