Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-06 / 49. szám
1905. A péntek! A pénteki nap végzetes szerepet kezd játszani a magyar nemzet történetében. A bonyhádi zsebkendő lovag és szövetkezett bűntársai is pénteki napon ütöttek rést a magyar nemzet alkotmányán ; a pestvármegyei főispáni teendők ellátásával megbízott győrmegyei főispán is pénteki napon ütött rést Pestvármegye autonómiáján, betörvén szövetséges bűntársaival a vármegye székházába, kihurczoltatva, kidobatva az ott jogosan és törvényesen jelen volt megyebizottsági tagokat, kik között mentelmi jogot élvező főrendi és képviselőházi tagok is voltak. Mintha Isten átka volna e napon, mintha józan eszüket vesztették volna kormányfórfiaink és szolgalelkű csatlósaik; egyik törvénytelenséget a másik után, egyik merényletet és gazságot a másik után követik el. S még azt hiszik ezek a dőrék, ezek az ostobák, hogy erőszakos eljárásukkal letörhetik a nemzet ellenállását. Azt hiszik, hogy erőszakos eljárásukkal növelik a dinasztia iránti tiszteletet, tekintélyt és az annyira beczézett és feltett nagyhatalmi állást ? Azt hiszik, hogy erőszakos eljárásukkal pénzt és ujonczot fog kapni a császár ? Nagyon, de nagyon tévednek ! Minket kidobhatnak, elzárhatnak fel is akaszthatnak, de ezzel a nemzeti ellenállást meggyöngiteni és elnyomni nem fogják, mi nyugodtan, önérzettel és becsülettel fogunk elpihenni, ha a sors úgy hozza magával, de gyermekeink és unokáink átka és a történelem kérlelhetetlenül sújtó Ítélete nem fogja zavarni pihenésünket. Az önök gyermekei és unokái azonban lehorgasztott fővel, szégyen- pírral arczukon, könytelt szemekkel és átokkal ajkukon fogják emlegetni önöketés mindazokat, akik a nemzet letörésén és elnyomásán közreműködtek, az önök bűneiért ők, az ártatlanok fognak, megszenvedni, mert egyénileg elpusztíthatnak bennünket, de minden letört alak, minden elpusztitottnak kihullott vércsepje bosszúért kiáltva az Égre, a nemzeti egység egybeforrasztó kapcsává lesz. Ezer éves múltúnk mutatja, hogy a magyar nemzetet megtörni, elpusztítani nem lehet. Történelmünk bizonyítja, hogy ez a nemzet kész a legnagyobb nyomort és szenvedést elviselni, de megtörni magát nem engedi, s ha ideig óráig le is nyűgöztetett és rabláncz- ra fűzetett is, ha golyó és akasztófa által legjobbjai el is pusztittattak, Kiskun-Halas helyi értesítője. megerősödve, rablánczait széjjeltörve és lerázva az elpusztítottak néma, de sokat mondó sírjához zarándokolva és ezek emlékét áldva, független egységként újra feltámadott. Minél inkább igyekeznek bennünket megtörni, minél drasztikusabb eszközöket vesznek letörésünkre igénybe, annál keményebbé, annál ellen állóbbá lesz a nemzet. Es ez igy lesz mindaddig, mig az osztrák császár nem hallgat a magyar király tanácsára, mig az ország kormányzásának Tisza István erőszakos politikai iskolája adja és szabja meg az irányt. A Fejérváry kormány azt hangoztatta, hogy azért vállal kormányt, hogy a nemzet és király közötti ellentétet kiegyenlítse, hogy annak kiegyenlítésén közreműködjék, s azt látjuk, hogy mindent elkövet, hogy a kiegyenlítés létre ne jöhessen. Az ellentétek kiegyenlítése helyett folytatja Tisza István erőszakos politikáját. Ugyanaz a gőg és megvetés, ugyanaz a lenéző semmibe vevóse a nemzeti akaratnak és többségnek jellemzi ezt, mint jellemezte amazt. A törvényhatóságok által kifejtett törvényes és alkotmányos ellenállás tekintetében ugyanazon álláspontot foglalja el mint elődje. Kü- lömbség a kettő között csak az, hogy emez más czógér alatt űzi és folytatja ezt a mesterséget, és veszedel- messebb amannál annyiban, hogy olyan ebemmel szövetkezett, amelyet még nem is régen megvetett, s melynek jelszava most az általános titkos választás és ha ez meglesz, jelszava less „ le a militárizmussal, le a dinasztiával“. Azon az utón, melyen a Fejérváry kormány halad, megoldást, az ellentétek kiegyenlítését létrehozni nem lehet. Ezen az utón haladva a válság mindjobban kiólesedik, az ellentét nemzet és király között mindjobban elmérgesedik, és az erkölcsi kapocs a két hatalom között mindinkább meglazul, mig végre el is szakadhat. Kettőt elérhetnek ezen az utón haladva, hogy a nemzet sokat fog szenvedni, és nagy nyomornak lesz részesévé, de asért elpusztulni nem fog, de elérhetik azt is és ez majdnem bizonyos, hogy a szenvedésből ki fog jutni a dinasztiának is, és a dinasztia abba bele is pusztulhat. A mig tehát Becsben nem szakítanak teljesen az erőszak politikájával, amig fél nem hagynak a nemzet letörésének eszméjével, addig kiegyenlítésre komolyan gondolni nem is lehet. Amig a Fejérváry kormány nemzet és király között áll, addig komoly egyezkedési kísérletről szó sem lehet, mert a megegyezésnek deczeraber 6. nemzet és király között szívből kell jönni, annak őszintének, erősnek, állandónak kell lenni, ezt fenyegetéssel erőszakkal preszióval keresztül vinni nem lehet. Mindaddig mig a magyar király bocsátja ki a meghívót és az osztrák császár fogadja a nemzet vezéreit, mindaddig mig a vezérek a magyar nemzet uralkodóját keresve a legfőbb hadurat találják, mindaddig mig a magyar király magyar pa- racs szava helyett az osztrák császár német parancs szavát halljuk, addig a válság megoldásáról komolyan szó alig eshetik, ezt az osztrákok is igen jól tudják, s talán épp ezért okozott nekik Bécsben oly nagy örömet a pénteki nap. Az ón meggyőződésem pedig az, hogy a pénteki napon történtek miatt az osztrákoknak sincs mit örülni, ne is örüljenek annak, mert ha az e napon történtek a katonai diktatúrának és abszolutizmusnak kezdetét jelentik minálunk, akkor nemsokára lesz abban részük nekik is; ha minket leigáznak, akkor lefogják igázni őket is, mert a melyik nép uralkodójával egy másik népet fegyveresen leigáz, az ezen tényével saját rablánczát is megkovácsolta. És én nem hiszem, hogy a különböző nemzetiségű néptörzsekből alakult, s magát európai műveltségűnek tartó osztrák nép békén fogná tűrni és viselni a mindjobban összeszoruló hurkot a nyaka körül és leengednó magát igázni, mikor a műveletlennek állított orosz „hordák“ az orosz birodalmat összetartó czári abroncsot életük és vérük árán tépték széjjel. Ha nálunk életbe lép az abszo- lutismus, életbe fog az lépni náluk is ; — ezt megakadályozandó, nekik kellene közbe lépni, nekik kellene felvilágosítani az agg uralkodót, hogy a tanácsosai félrevezetik, hogy a tanácsosai ép azon a napon, melyen Pestvármegye autonómiáját karhatalommal megtámadtatták, az ország székes fővárosának egy másik palotájában, az igazság palotájában eskü alatt kihallgatott tanuk leleplezték őket, kijelentvén hogy a Berlinben megjelent és anti dinasztikusnak hirdetett röpirat minden fázisáról előre tudtak, és hogy a budapesti rendőrség vezetője ártatlan emberek megbélyegzésére pénzzel akarta valótlan vallomás tételére birni a főbűnöst. A társadalom ezzel az úrral hamarosan le is fog számolni, de azt hiszem sorra jönnek majd a többi jómadarak is . . . Auszria tehát csak akkor számíthat alkotmányos szabadságának fenállására, ha nekünk a mi alkotmányos szabadságunk megvédésében segélyünkre van, mert a mj
