Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-29 / 48. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 29. Pestvármegye harcza. Folyó hó 24-ón reggel a hivatalos lapban egy királyi kézirat jelent meg, mely szerint a király megengedi, hogy Tahy István kinevezett főispán ,betegsége“ idejére a Pest vármegyei főispáni teendők ellátásával is gróf Laszberg Rudolf, Győr vármegye főispánja bizassók meg. Ha a mostani minisztérium a törvényt tiszteletben tartaná, nem ajánlhatta volna a királynak, hogy ilyen tartalmú kéziratot adjon ki, mert erre a törvény a királyt fel nem jogosítja, mivel az 1886. évi XXI. t.-cz. csak főispánt ismer, 8 csak azt engedi meg, hogy egy ember több vármegye, vagy város részére neveztessék ki főispánnak, azon okból, mert a megyék és törvényhatósági városok száma 87, a törvény értelmében pedig a főispánok száma a 70-et meg nem haladhatja. A belügyminiszter tehát oly intézkedésre kórt és kapott engedélyt a királytól, aminek törvényes alapja nincs és igy kétségtelen, hogy gróf Laszberg Rudolf Pest megyében törvény szerint joghatóságot nem gyakorolhat. Már maga a királyi kézirat is felizgatta a kedélyeket, annak a hire pedig valósággal lázba hozta az embereket, hogy a győri főispán csendőr kísérettel bevonult Pest vármegye szókházába, hol mind nagyobb közönség verődött össze, várva a fejleményeket. Úgy a felháborodás, mint az érdeklődés jogos volt, mert csakugyan különös, hogy egy gróf, ki magát főispánnak képzeli, már az első lépésénél a csendőrségre támaszkodik azért, hogy a király megbízása alapján hivatalba ülhessen. Nem gondolja Kristóffy és Laszberg, hogy ezzel a királyi tekintélyt kompromittálták. * A királyi kézirat megjelenésének napján, még a kora délelőtti órákban kocsi állott meg Pestvármegye szókháza előtt, melyből Laszberg gróf szállott ki Szabó László miniszteri tanácsos, Vásárhelyi Gyula titkár, Römer Róbert segódtitkár és Dr. Tóth Géza főispáni titkár kíséretében. Fogadtatásuk azonban nem volt valami nagyon barátságosnak mondható ! Jövetelüknek hírére Gulner Pál várnagy bezáratta a vármegyeház nagy kapuját, minek következtében kénytelenek voltak a mellék kapun bemenni, hol Gulner várnagy már várta őket és megkérdezte tőlük, hogy kik, és mit akarnak. Gróf Laszberg bemutatkozott és hivatkozván királyi kiküldetésére felszólította a várnagyot, hogy vezesse őket a főispáni hivatalhoz. Gulner ezt azonban kereken megtagadta és kijelentette, hogy ő csupán az alispánnak teljesiti rendeletéit, másnak nem engedelmeskedik. Mig Laszberg kíséretével felment az emeletre, a pestvidéki tör vényszék bejáróján keresztül egy százados vezetése mellett csendőr- sóg jelent meg és feltűzött szurony- uyal a főispáni hivatal elé vonult. Laszberg felkereste Fazekas Ágoston alispán helyettes főjegyzőt hivatalában és megmondotta néki, hogy a király őt bízta meg a főispáni teendők végzésével. Ezen közben megjelent a szobában a csendőr-százados, kit Fazekas meglátván, erélyesen tiltakozott a karhatalom jelenléte ellen és követelte, hogy a csendőrsóg azonnal hagyja el a vármegye házát és hivatkozott arra, hogy Laszberg grófnak karhatalmat már csak azért sincs joga igénybe venni, mert Pest-megye a honvédelmi miniszter rendelete ellen felirt, s a miniszter erre a felterjesztésre még nem válaszolt. A főjegyző törvényes tiltakozása azonban csak annyiban használt, hogy a századost a főispán kiküldte a szobából. Laszberg ezutáu azt kívánta, hogy a főjegyző adja át a főispáni hivatal kulcsát, mit Fazekas azzal tagadott meg, hogy a megye közönsége nem köteles külön hivatalos helyiséget adni a főispánnak, majd emelt hangon figyelmeztette Laszberget arra, hogy néki a megyénél több joga nem lehet, mint amennyi Tahy Istvánnak van, miután pedig Tahynak semmi joga nincsen, igy Laszberg grófnak sincs. Laszberg gróf azon kijelentés után, hogy a főispáni hivatal ajtaját lakatossal fogja kinyittatni, eltávozott a főjegyző szobájából és a folyosókon összegyűlt közönség szidalma és gúnyolódása közben átment az alispáni hivatalba, hol megparancsolta a csendőröknek, hogy lakatossal nyitassák ki a lezárt és lepecsételt ajtókat. Minthogy pedig Budapest hazafias lakatosai közül egy sem vállalkozott ezen munka teljesítésére, a csendőrsóg katonai szerkovács utón nézett, ki a fegyelem kényszerítő hatása alatt kénytelen volt a zár felnyitását megkísérelni, minthogy azonban ez nem sikerült néki, az ajtót betörte. A folyosó közönsége fókezhe- tetlen indulatba jött s azt kezdte kiáltozni, hogy ha betörtek a főispáni hivatalba, törjenek be ők is a főispánhoz. Erre belöktók az alispáni szoba ajtaját, megpökdöstók, gazembernek, hazaárulónak nevezték a remegő Laszberg grófot. Nyilván élete is veszélyben forgott volna, ha a csendőrök, kik szintén benyomultak a terembe, ki nem szorítják onnan a népet. Miután a helyzet a főispánra igazán fenyegető volt, idejét látta, hogy a rendőrség segítségéhez is folyamodjék. A készenlétben tartott rendőrség csakhamar megjelenvén, megszállotta a megyeház folyosóit, majd Rudnav főkapitány személyes vezetése mellett kiürítette a megyeházát, hol a 65-ös bizottság aznapi gyűlése következtében igen sok megye bizottsáari tag, közöttük több főrend és képviselő is jelen volt E köztiszteletben álló hazafiak eltávolítása alkalmával a budapesti rendőrség oly vad és brutális eljárást tanúsított, hogy azon még a kormányhoz közel álló körök is meg- botránkoztak. Laszberg gróf bevonulása tehát dicstelen és szégyenletes volt. * Mialatt a megyeházán e megdöbbentő események történtek, úgy az állandó választmány, mint a 65 ös bizottság gyűlést tartott. Az állandó választmány ülésén letárgyalták az előadók által beterjesztett összes ügyeket, majd eszmecsere folyt a kormáuy erőszakoskodása felett. A 65-ös bizottság gyűlése a vármegyei gazdasági egylet helyiségében volt. Az ülést Pró- nay Dezső báró megnyitván, Fazekas főjegyző bemutatta a belügyminiszter akkor érkezett rendeletét, amely- lyel értesítette a vármegyét Laszberg Rudolf gróf helyettes főispánná történt kinevezéséről és jelentette, hogy e rendelet ellen, amely teljes egészében törvénytelen, nyomban félirt a kormányhoz. A bizottság tagjai lelkesedéssel vették tudomásul a főjegyző intézkedését. Majd elfogadta a bizottság a refereusek által felolvasott és a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatokat, melyeknek valóban érdekes és a nemzeti küzdelem szempontjából életbe vágó tárgyai vanuak. A gyűlés 12 óra tájban befejezést nyervén, a bizottsági tagok nagy része a közönség élénk éljenzése közben a főjegyzői hivatalba ment, honnan aztán — mint már említettük — rövid idő múlván eltávolította őket az erőszakos] karhatalom, melynek megtorlásául báró Prónay Dezső gróf Laszberg Rudolf ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt bűnfenyitő feljelentést tesz, Rudnay főkapitány ellen pedig társadalmi utón járnak el. Itt még megjegyezzük, hogy téves volt a lapok azon közlése, hogy városunk képviselőjét torkon ragadva távolította el a rendőrség a főjegyzői hivatalból, mert ő a felirat elkészülte után már jó idővel az előtt eltávozott a megyeházáról, mielőtt a rendőrség brutálitása megkezdődött. * Pest vármegye nagynevű és jeles főjegyzőjét Fazekas Ágostont gróf Laszberg karhatalom kilátásba
