Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-08 / 45. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 8. Politikai szemle. A kormány programja — talán éppen a benne foglalt temérdek ígéret miatt — nem azt a hatást keltette, melyre a minisztérium számított, s miután ezt Bécsben is észrevették, inogni kezd az öreg generális alatt a talaj, s komolyan foglalkoznak azzal, hogy a korraányelnök személyében változás történjék, melyet báró Fejérváry Géza egészségi állapotával akarnak indokolni. ❖ A vezérlő-bizottság kimutatta a kormány programjáról, hogy az nem egyéb szédelgésnél, s azért tartalmazza az, az Ígéretek egész sorozatát, mert tudja a minisztérium, hogy annak beváltására a sor nem kerülhet. Ha meggondoljuk, hogy a kormány minden társadalmi réteg részére tetemes anyagi előnyöket helyez kilátásba, és e mellett kimondja, hogy a katonai létszámot emelni, a katonai szükségleteket szaporítani kell, kétségtelen, hogy a program csak megközelitő végrehajtása esetén is az állami kiadások összege, amely 1000 milliót tesz ki, megkétszereződnék. Váljon honnan venné ezt elő a kormány? Vagy adósságot csinálna, vagy az adót emelné, mindkét esetben a nép zsebéből kellene kikerülni a második milliárdnak. * A szabadelvű-párt gróf Tisza István indítványára szintén állást foglalt a kormány programja ellen, ami már magában is elég bizonyíték arra, hogy a minisztérium nem az ország érdekét kívánja szolgálni, ami különben józanul fel sem tételezhető, mert az olyan kormány, mely ellensége annak, hogy a nemzet kifejezett akarata érvényesüljön, mely állást foglal az ország gazdasági önállósága ellen és szaporítani kívánja annak a hadseregnek létszámát és kiadásait, amelyben a magyar nyelv és magyar szellem nem érvényesülhet, nem Magyarország érdekeit szolgálja. * A kormány programról valóban elmondható, hogy : „a királyi felségjog magyarázatában reakczionárius, a választói jog kérdésében radikális, a teljesíthetetlen ígéretekben liberális, a hatalomhoz való ragaszkodásban konzervatív, a közgazdasági kérdésekben kommunista, a nemzeti állam szempontjából nihilista. “ Azért állíttatott a program ily módon össze, hogy mindenki megtalálhassa, hogy melyik alapelvvel való rokon- szeve alapján lépjen be a „haladó“- nak nevezett uj kormánypártba. * Az uj főispánokkal való kísérletezéssel is kudarczot vallott a kormány, amennyiben a törvényhatóságok megtagadják az illetőktől az eskü kivételét és beigtatásukat. Az első beigtatásnak Kolozsvárott kellett volna megtörténnie, de itt gróf Teleky Lászlót záptojással fogadták és a Kossuth Perenczbez intézett távirat szerint: „Kolozs- megye törvényhatósági közgyűlése a főispánt kidobta, ki az esküt nem is tehette le.“ * Pest megye főispánjául kinevezett Tahy Istvánt a múlt héten Pró- nay Dezső báró, a 65-ös bizottság elnöke bezárta a főispáni hivatalba, mivel ott eskü letétele előtt keresni valója nem volt. Ebből és a 65-ös bizottság javaslatából okulva azt eszelte ki, hogy a november hó 6-ára egybehívott megyegyűlés érvénytelen, mert azt nem ő hívta egybe, s tudatta a helyettes alispánnal, hogy a gyűlésen nem fog megjelenni, hanem majd a maga által egybe hivandó közgyűlésen az esküt leteszi, kijelentvén egyúttal, hogy a kinevezéssel ő már jogosult a főispáni hatalmat gyakorolni, akár tett esküt, akár nem. Ez azonban nem igaz, daczára annak, hogy hasonló felfogást hirdet Lányi, az ügyvivő igazságügyi-miniszter is. * Lányi Bertalan mint igazságügyminiszter rendeletet intézett a királyi ügyészségekhez, melyben arra hívja fel őket, hogy : „a főispán eskületétele czóljából tartandó törvényhatósági közgyűlésnek lefolyását kísérjék figyelemmel“ és hogy : „bűucselek- mények elkövetése esetén a nyomban való letartóztatásnak szorgalmazását is fontolóra vegyék.“ Igazán felháborító, hogy az igyazságügyminiszter közrendőri szerepre akarja felhasználni a királyi ügyészeket, és hiszszük, hogy az igazság szolgáltatásnak felesketett őrei és a jognak hivatott védelmezői a pribék szolgálat teljesítését megvetéssel fogják vissza utasítani, eljárásukkal és magatartásukkal megfogják győzni Lányi Bertalant arról, hogy erőszakos munkára a hatalom kedvéért sem kaphatók. Egyébiránt a királyi ügyész — hacsak nem törvényhatósági bizottsági tag — a közgyűlésen meg sem jelenhet s mint tisztességes ; ember meg sem jelenik azzal a czólzattal, hogy ott jogot akarjon gyakorolni, mert kiteszi magát annak, hogy be sem eresztik, vagy ha bement, kivezettetik, vagy kidobják. Különben eléggé jellemzi a kormány iránti bizalmat és tiszteletet a miniszteri rendelet, mert abból kétségtelen, miszerint a kormány maga is tudja, hogy intézkedéseit csak gyűlölet kisérheti, s annak a maga tisztes utján érvényt nem szerezhet. Pest vármegye hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott Tahy István főispánná történt kinevezése ügyében. A közgyűlésen a bizottsági tagok túlnyomó nagyrésze megjelent és igy világos, hogy Kristóffyók Pest megyében olvesztették a csatát, sőt a pestvármegyei erélyes és méltóságteljes határozat következtében az összes törvényhatóságokkal szemben csúfos vereséget szenvedtek és a bécsi politika javára egy perezig sem kíizdhetnek tovább sem erőszakkal, sem ravaszsággal. Mert kétségtelen, hogy a lelkes jelenetek közben hozott határozat döntő befolyással lesz a nemzeti küzdelemre, és bizonyosra vehető, hogy a törvényhatóságok mint mindég, úgy most is követni fogják Pest vármegye példáját. A történelmi jelentőségű közgyűlés Gulner Gyula indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy Tahy Istvántól az esküt ki nem veszi, őt nem installálja és nehogy Tahy néhány hazaíiatlan bizottsági tag közreműködésével egy törvénytelenül összehívott közgyűlés előtt az esküt le -tehesse, a közgyűlési terem és főispáni hivatalos helyiségek ajtóit bezáratja és lepecsételted. Keglevies Gábor gróf nyugodt, és méltóságteljes beszéde után, Dr. Babó Mihály lelkes beszéd kíséretében a következő határozati javaslatot terjeszti elő: A közgyűlés erkölcsi kötelességévé teszi a bizottság tagjainak, hogy a vármegye méltóságának és törvóny- biztositotta autonom rendelkezési jogának Tahy István és társai ellen való megvédése érdekében jelenjenek meg a törvényhatóság székhelyén akkor, ha Tahy István bármi módon közgyűlésnek jelzett összejövetelre hívná meg a bizottság tagjait. A védelem további módozatainak megállapításával a hatvanötös bizottság bizatik meg. Ez indítványt lelkes éljenzéssel elfogadták s ezzel a közgyűlés véget ért. Pest vármegye közgyűlése utáu a vármegyei ellenzék tartott rövid értekezletet Prónay Dezső báró elnöklete alatt. Az értekezleten Dr. Babó Mihály és Holló Lajos a mellett érveltek, hogy az ellenzéknek meg kell jelennie a főispán által 15-óre egybe hivandó közgyűlésen és megkell akadályoznia azt, hogy Tahy István az esküt letegye. Fazekas Ágostnak, a vármegye hazafias főjegyzőjének ezzel szemben az iránt vannak aggodalmai, hogy az ellenzék megjelenése esetén a szenvedély elfogja ragadni az embe
