Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-27 / 39. szám

1905.

Egyházkerületi közgyűlés.

A dunamelléki ev. ref. egyházkerület f hó 20-án és a következő napokon közgyűlést tartott.

A gyűlés második napján, 21 én terjesztette elő Dr. Nagy Dezső kerületi ügyész a halasi egyház anyagi ügyeire vonatkozó jelentését és a jogügyi bizottság javaslatát a kibontakozásra vonatkozólag.

Dr. Babó Mihály szólt először a javaslathoz. Meglepő tárgyilagossággal csoportosította, ismertette a halasi egyház anyagi ügyeit anélkül, hogy bárkinek személyét érintette, vagy a múltat megbolygatta volna. A törvényre és az önkormányzati jogokra való hivatkozással kérte a kerületet, hogy segédkezzék a kibontakozás nehéz munkájában, s ezúttal is járuljon hozzá annak a presbyteriumnak a javaslatához, amely tisztában van a helyzettel és feladataival és amelynek az képezi czélját, hogy az egyház és a főgimnázium kiadásainak akadálytalan fedezését biztosítsa azért, hogy az egykor hatalmas halasi egyházat régi tekintélyéhez juttassa.

Szilády Áron lelkész támadta ezután Dr. Nagy Dezső javaslatát, élesen bírálván a presbytérium eljárását, melynek — szerinte — nyomorékja lett a volt püspök, ha lottja a volt főgondnok és koldusa a volt pénztárnok ; hogy ő maga mit állt ki, arról nem beszól. — Tiltakozik az ügyész javaslata ellen, mely a presbytérium tervezetén alapul s az egyházat, valamint a főgimnáziumi alapítványokat veszélyezteti.

Dr. Babó Mihály, Mészáros János kecskeméti lelkész és Adám András kúriai biró felszólalása és Dr. Nagy Dezső zárheszéde után a közgyűlés elfogadta a jogügyi bizottság javaslatát, mely szerint:

tudomásul vétetett az alapítványok refundátiójának megtörténte, — hozzájárult a kerület ahhoz, hogy a volt pénztárnok, volt főgondnok és a lelkész ellen zálogjoggal biztosított 54000 korona pénztári hiány, mint egyházi követelés a szükséglet mérvéhez képest évi részletekben értékesíttessék, s kimondatott, hogy ezen összeg, mint fedezet bevonásával, az eddig hozott kerületi határozatok épségben és szemelőtt tartásával 1906. január 31-ig terjeszszen elő az egyháztanács oly kibontakozási tervet, amely magában foglalja az egyház, a főgimnázium és a polgári leány iskola minden bevételét, és megjelöli a reális fedezetet, úgy hogy a kiadások fedezésében fennakadás be ne állhasson.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

A polgári leányiskola ügyében tett ügyészi előterjesztés kapcsán Dr. Babó Mihály felszólalására a kerület a leányiskolának 1905/1906. tanévre 3000 korona segélyt és 500 korona adományt szavazott meg.

Politikai szemle.

A király e hó 23-ikára magához hivatta a coalitió vezéreit Kossuth Ferencet, gróf Andrássy Gyulát, báró Bánfy Dezsőt és gróf Zichy Aladárt, s később külön gróf Appo- nyi Albertet is azon értesítéssel, hogy együttesen fogadja őket.

Az együttes fogadtatás szokat- lansága és az, hogy utólag gróf Apponyi is meghivatott, azt a hitet keltette, hogy a kibontakozás létre fog jönni, s az volt a reménység, hogy a király és a nemzet vezérei megegyezésre juthatnak.

Ez a reménység azonban szót- foszlott, mert a király a bécsi császári burgbau a nélkül, hogy a megjelenésre felkért vezéregyéneket csak le is ültette, vagy velük egyetlen szót is váltott volna, mint a magyar országgyűlés többségének képviselőit parlamentáris kormány alakítására hívta fel, az általa felolvasott következő feltételek mellett:

1. A katonai kérdések, ameny- nyiben a vezényszóra vonatkoznak, amelyekre nézve engedmények teljesen ki vannak zárva és kizárva maradnak, a programmból kivétetnek.

2. A pragmatika közösség alapja úgy a hadsereg, mint a külügyi képviselet tekintetében teljesen érintetlen marad.

3. A 67-es alap revíziója, ameny- nyiben gazdasági vagy egyéb, az Ausztria és Magyarország közötti viszonyt érintő kérdésekről van szó. nem egyoldalulag a korona és a nemzet által, hanem csakis a monar- kia mindkét állama között, mindkét kormány közvetítése mellett és ad hoc kinevezendő parlamenti bizottságok által fog létrehozatni és ő felsége által szentesítendő kompromisszum alapján eszközöltetni.

4. Kötelezettség vállalandó az iránt, hogy az államszükségletek, u.

m. a költségvetés, a rendes ujon- cozás, a kereskedelmi szerződések megszavaztatnak, és a delegáczió, valamint a kvótabizottságok tagjainak megválasztása foganatba vétetnek.

5. Kötelezettség vállalandó az iránt, hogy azon katonai szükségletek költségének fedezete a melyeknek az 1904. és 1905-iki évekre eső részösszegeit az utolsó delegcziók megszavazták és egy, a kétéves szolszeptember 27.

gálaton alapuló véderőtörvény javaslat megszavaztatik

A király ezután figyelmeztette a vezéreket a nagy felelősségre, a melyet magukra hárítanának azon esetben ha a koaliezió eddigi álláspontjának merev fentartásá által az elérhetetlenre való törekvést elébe tennék az eddigi viszonyok józan orvoslásának a melyek folytán kimondhatatlan szenvedés és nyomor mind fenyegetőbb alakban hárulna Ma- gyarorsz.gra és népére.

A hadi parancsnak méltán nevez hető iratnak Kossuth Fereucz kezéhez történt átadása után a király az öt államférfit a tárgyalással ad hoc általa megbi zott Goluchovszki külügy- miniszternól való megjelenésre szólította fel s sarkon fordulva távozott, mire a vezérférfiak is ott hagyták a fogadó termet. — A király iránt való tekintetből Kossuth és a többiek megjelentek a külügyminiszternél, mint olyan férfiúnál a kit a király a válasznak átvételével megbízott, s közölték vele, hogy a király feltételei elfogadhatatlanok, — s azt izeuték a királynak, hogy ha megbízott által tárgyalni kíván a parlament többségével, azt csak magyar állampolgár utján eszközölhetné, s mert Goluchovszki nem az, vele eszmecserébe nem bocsájtkozhatnak.

Az izenetről a külügyminiszter jelentést tett a királynak, aki kénytelen lóvén közjogellenes lépését megváltoztatni és nyomban gróf Cziráky Béla udvarnagyot jelölte meg megbízottjául, aki azonban csak vasárnap reggel érkezett Becsbe s találkozott a királynál történt kihallgatása után a magyar vezér- férfiakkal.

Kossuth és a többi meghívott képviselők gróf Cziráky utján azt az izenetet adták a királynak, hogy legmélyebb sajnálatukra nincsenek azon helyzetben, hogy a közölt feltételek mellett a kormányt elvállalhassák, mert a feltételek nem csupán egyéni meggyőződésükkel, hanem a parlamenti többségnek a feliratban kifejezett álláspontjával és a nemzettől a választásoknál nyert megbízatásával is ellenkezik.

Gróf Cziráky a többiek elutazása folytán Apponyi Albert gróffal közölte a király válaszát, mely szerint ö felsége fenntartotta magának további elhatárosását, miről Apponyi Kossuthot távirattal tudósította.

Kossuth Fereuczet s a vele ! érkezett meghívottakat Budapest : főváros közönsége lelkesült tüntetés-