Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-20 / 38. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. szeptember 20. Politikai szemle. Lezajlottak az izgalmak napjai. A pártok már 14-én kifejtették álláspontjukat a politikai helyzetre nézve. 15-ón megtartatott a kópvi- selőház gyűlése, s megtörtént a szoczialisták felvonulása, néma tüntetése is. Elmondhatjuk, hogy mindkét nap néhány rövid órája alatt rendkívüli sok oly dolog történt, mely kihatással lesz a jövő fejleményeire. * Az országos pártok, a gróf Tisza István által vezetett szabadelvű párt kivételével mind elfogadták a koa- liczió vezérlő-bizottságának a kormány vád alá helyezésére vonatkozó indítványát, melyet Polonyi Géza szerkesztett meg, és a mely igazi közjogi mesterművet képez. A koa- liczió elhatározta, hogy amint nem enged a királytól és környezetétől eredő nyomásnak, úgy nem hagyja magát befolyásoltatni a szoczialisták által sem, és éppen a kezdeményezés komolyságának hiánya miatt ezúttal nem kívánja napirendre tűzetni az általános választói jog kérdését, mert azzal a nemzetnek a választásokon kifejezett akaratához képest, csak a nemzeti követelményekért folyó alkotmányos küzdelem befejezése után lehet foglalkoznia. * A szoczialisták jól tudják azt, hogy a kormány bukásával szövetségesük Kristóffi József is elveszti hatalmát és ezért megadással fogadták az országos pártok határozatát. Minthogy azonban már az összes előkészületeket megtették a 15-i tüntetéshez, azt meg kellett tarta- niok. Reggel táblák alatt felvonultak az országháza elé, azonban a táblákon olvasható ilyen felírások miatt, hogy — Le az urakkal, fel a karokkal. — Le a nemzeti követelésekkel. — Jogot kérünk, hogy hazánk legyen. — Régóta nyögjük már a nemzet jármát — a polgárság komoly elemei távol tartották magukat tőlük. Mindazonáltal az 50—60000 főre tehető tömeg különösen rendföntar- tásával imponált. Sajnálkozást keltett azonban a magyar ember szivé- ben-lelkében. hogy a 48-iki törvények által ősi jogaiba visszahelyezett nemzeti zászlóból egyet sem lehetett látni. Ezzel szemben kellemesen hatott az esztergommegyeiek küldöttségének hajója az országháza előtt, melynek díszítését nemzeti zászlók képezték. A szocziálisták tüntetése következtében a főváros közönségében az a meggyőződés jutott érvényre, hogy hibás taktikájuk miatt sokkal távolabb állanak czéljuk megvalósításától ma, mint akkor állottak, mikor még nem voltak czimboraságban Kristóffi és társaival. Természetes, hogy az érdeklődés középpontja a képviselőház 15-i gyűlése volt. Az európai államok nagyobb lapjai mind külön tudósítókat küldtek a képviselőház ülésére, melynek lefolyása az alábbiak szerint történt. Justh Gyula elnök, a ki az ülés előtt fogadta a szocziálisták küldöttségét és pedig külön a nemzetköziekét és külön a hazafias szocziálistá- kót — fél tizenegy órakor megnyitotta a gyűlést. A kormány bevonulását a szélső ellenzék egyes tagjai gúnyos és becsmérlő kiáltozással, a ház maga pedig lenézéssel fogadta. Fejórváry lehető gyorsan szólásra jelentkezik s felolvassa, hogy a kormány lemondott és lemondását a király elfogadta. Miután pedig óhaja az, hogy a szövetkezett többségből alakitlassék kormány, ehhez pedig idő kell, kihirdetés végett átnyújtja a király leiratát, mely szerint a ház gyűlései október 10 -ig elnapoltatnak. Ezen elnapolás oka nem a Fejér- vári által felhozottakban, hanem talán abban keresendő, hogy elakarják odázni a kormány vád alá való helyezésének tárgyalását. Kossuth Ferencz a királyi leirat felolvasása után indítványozta, hogy az elnapoló kézirat tudomásul vétele mellett mondassák ki, hogy a képviselőház tiltakozik az országgyűlés újabb elnapolása ellen és megújítja juuius 21-én hozott határozatát. Tisza István gróf Kossuth beszédjére megjegyezte, hogy néki az az álláspontja, hogy az elnapolás után nem lehet sem tárgyalni, sem indítványozni, sem határozni. — Ezen értelemben szólalt fel Fejórváry kormányelnök is. Gróf Apponyi Albert valóban remek és meggyőző tartalmú felszólalásában megczáfolja gróf Tisza István és Fejórváry báró érveléseit, és elfogadásra ajánlja Kossuth Ferencz javaslatát. A kormány és Tisza István gróf látván álláspontjuk tarthatatlanságát, a szabadelvű párttal együtt tüntetőleg kivonultak a gyűlés teremből. A ház elfogadta Kossuth Ferencz indítványát. * A 15-ón történtek értelmében kimondatott a nemzeti küzdelem folytatása. A határozat intelemként hangzik oly irányban is, hogy ha október 10-én hasouló királyi leirat érkeznék, azt a képviselőház nem venné tudomásul, hanem teljesítené törvényhatósági feladatát. Ennek tudatában reméljük, hogy Becsben a nemzeti követelmények teljesítésével kikerülhetővó teszik azt. hogy az országgyűlés és a király ellenfélként álljon szembe egymással. Az izgalmas nap eredménye az, hogy a hatalom meghátrált a nép- fenség előtt, mi az által jutott kifejezésre, hogy a kormány, mely a nemzeti akarat letörésére vezónyel- tetett ki, kénytelen volt helyét elhagyni. Az események tanulsága pedig az, hogy ha összetartunk, s a hazafias irány érdekében együtt állunk ki a küzdtérre, a győzelem a nemzet számára biztosítva van. * Pest vármegye hétfői közgyűlésén foglalkozott a belügyim nister újabb megseinmisitő határozatával, melyet törvénybe ütközőnek talált, s ez okon az ellen felír az országgyűléshez. A törvényes alapra fektetett felirat alapján a képviselőház okvetlen megsemmisíti Kristóffy határozatát, már csak azért is, mert a vármegye nem tett egyebet mint a képviselőháznak a szeptember 15-iki gyűlésben is megújított juuius 21-iki határozatához képest figyelmébe ajánlotta a megyei tisztikarnak és a közönségnek az élőtörvények rendelkezéseit, amelyeket ministeri ön- kónynyel hatálytalanná tenni nem lehet. * Az uj minisztérium megalakulásáról szól a hir, s e szerint a gróf Andrássy Gyula elnöklete alatti kormánynak tagjai lennének Kossuth Ferencz és gróf Apponyi Albert is. Ha ez a hir azt jelenti, hogy a coalitió programmjához a király
