Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-06 / 36. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. szeptember 6. látta, hogy az egyesült ellenzékkel szemben semmire sem mehet — csak természetes volt, hogy az ellenzék mindegyik pártja a maga programmjával ugyan, de mégis szövetkezve ment bele a választási 'küzdelembe a szabadelvű-párttal szemben azért, hogy Tisza ellenzék- kiirtási vállalkozása a nemzet érdekében ne sikerülhessen. A koaliczió tehát az önvédelem tekintetéből, a kormány és szabadelvű párttal szemben jött létre, keletkezésekor nem volt és nem kellett, hogy legyen egységes programmja, szövetkezve küzdöttek a választáson azért, hogy oly oly számban kerüljenek vissza, hogy meggátolhassák miszerint az alkotmányt veszélyeztető erőszakos házszabály változtatás a gyakorlatban keresztül vihető legyen. A választás nem remélt ered- mónynyel végződött, a koaliczió többséget nyert. Ekkor már kötelessége volt programmot adni, s meg is adta, nem mint párt, hanem mint parlamenti többség illetékes helyen és módon a képviselőházban, a királyhoz intézett feliratban, melyből azonban az általános választói jog behozatala hiányzik; miért, azért, mert a 67-esek az ily választást mindig ellenezték, s csak a függetlenségi párt követelte, s ha e miatt a szövetkezett pártok szót válnak, akkor a képviselőházban a 67-esek többségre jutnak, s igy azt a rendszert, amelyet a szocziálisták is károsnak tartanak, nem csak megdönteni nem lehet, de mint többséget még a nemzeti irány teljes mérvű követésére sem lehetne rá szorítani. Ha a függetlenségi párt egy magában többség lenne, akkor tisztán állna e helyzet, mert ez programmja teljes egészéhez ragaszkodva követelné és meg is valósítaná az általános választói jogot úgy, a mint azt az ország érdeke követeli. Nem támadni keli tehát a szocziálistáknak, hanem ha igazi magyar hazafiak, támogatni kel! a függetlenségi pártot azért, hogy többségre jusson a képviselőházbau, s akkor egyesült erővel meg lehet csinálni, és meg is lesznek alkotva a nép javára szóló törvények. Az általános választói jogra nézve kijelenti, hogy amint képviselőházi beszédeiben, s a szoczi- alisták nagy-gyűléséből hozzá is intézett felszólításra két évvel ezelőtt adott feleletében azt nyíltan kifejezte — hive, mert ehhez, a nép fiainak joga van, de határozottan kijelenti azt is, hogy rosszul választották meg az időt és az alkalmat a szoczi- alisták azzal, hogy meggondolatlanul szembe állítva az alkotmányért folyó küzdelemmel most és mindent megelőzőleg követelik az általános választói jog törvényes megállapítását, s nem veszik észre, hogy a szocziálistákat ennek a kérdésnek az előtérbe állításával arra használja fel a hatalom, hogy megbontsa a a koalicziót, ami ha sikerül, életre kel a szabadelvű párt, s újból erőt nyer az a 67-es alap és rendszer, melyet a szocziálisták is megdönteni akarnak. A hatalom szembeállítja a népet, a népért küzdő koaliczióval azért, hogy megosztva a közönséget is, egy csapással leverhesse mind a kettőt. Ha erre nem akarnak segédkezet nyújtani a szociálisták, akkor támogassák a koalitiót; amelynek magyar vezény szavat követelő acti- óját nagyon jól megértette a király is, s azért nem akar engedni mert tudja, hogy azzal az ő uralkodói korlátlan hatalma elé oly gát állíttatik s oly rendszer változás áll be, melynek az a következménye lessz, hogy békében a hadsereg a népképviselet rendelkezése alá kerül, tehát a nemzet uralma lessz a felett érvényes, s azzal, hogy ezt a követelést a mág nások is támogatják hazafiui feladatot végeznek, hiszen nekik a német nyelv az előmenetelre nem akadály, mert legnagyobb részük beszéli, hanem akadálya az előmenetelnek a magyarság mivolta és az a szellem, mely a közös hadseregben uralkodik amely bizony nem kedveli a magyart, s amelyet a magyar önérzet nem tűrhet. Nem lehet és nem szabad az általános választói jog kérdését előkészítés nélkül kortes czólra országgyűlési tárgyalás alá venni, különösen éppen most, a midőn az a küzdelem tárgya, hogy az alkotmány életképessége biztosíttassák az uralkodóval és a bécsi felfogással szemben. Ennek az életbe vágó ügynek elintézése utáu azonban hozzá kell látni a munkához, mely nagy körültekintést és vigyázatot igényel, s miként a jó gazdasszony élvezhető jó kenyeret süt ugyanabból a lisztből, addig a tapasztalatlan és gondatlan ugyanabból olyat fog készíteni, a melyet megenni nem lehet, — ép úgy el ronthatják az általános választói jog hatását is azok, akik ahhoz avatatlan kézzel nyúlnak, s rossz akarattal oly módon hozhatják be, hogy a nép kárára válik az üdvös eszme. Az önmagukban fontos részletek tisztázása nélkül az általános választói jogot törvénynyel szabályozni nem lehet, el kell dönteni egyidejűleg azt is, hogy : milyen feltétel mellett élhet az illető a mindenki részére biztosított választói joggal a kor,- testi, szellemi és erkölcsi tekintetekre figyelemmel, — hogy kerekittessenek ki a választó kerületek, — miként történjék a jelölés, — ki legyen választható, — milyen legyen a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi törvény, — ki Ítélkezzék a választási kérdésekben, és különösen kötve legyen-e a választói jog a magyar nyelvnek szóval és Írásban való bírásához, és hogy a szavazás nyílt vagy titkos legyen-e? Mindegyik ponttal részletesen foglalkozik, a két utolsóra lényegileg ezeket mondta : Az általános választói jog behozatalának a magyar nemzeti érdeket kell szolgálni, s a magyar faj fel- sőbbségét biztosítani ebben az országban, aki itt jogot gyakorol, annak esze és érzelmével — ha idegen anyanyelvű is — a magyar hazát kell szolgálni, ezért kell, hogy tudjon a választó magyárul Írni és olvasni, mert másként a legjobb törvényjavaslatokat és törvényeket is rossznak, a népre nézve károsnak tüntethetik fél előtte a lelketlen izgatok, már pedig a ki az ország ügyeibe a választással bele szól, annak kell anynyi ismeretének lenni, hogy maga eszével bírálhassa el, hogy mit tervez és mit határozott az országgyűlés, hiszen a szocziálisták által a népjogok hazájának hirdetett Amerika alkotmánya szerint is csak az az amerikai polgár választó, aki az alkotmányt angol nyelven olvasni tudja s nevét le tudja Írni, miért kifogásolják hát a szocziálisták azt, hogy a magyarországi választók magyarul tudjanak? azért, hogy a nép egymást meg ne érthesse az országos ügyekben, holott arra kellene törekedniük, hogy egyetértőén, összetartással, kart karba öltve haladjanak a nép- jogok biztosításában is. A szocziálisták titkosnak követelik a szavazást azért, hogy senkire befolyást gyakorolni ne lehessen, s hivatkoznak a szabad Angliára, de elhallgatják, hogy ott a szavazás titkos ugyan, de csak a közönség számára, azonban úgy vezetendő, hogy szükség esetén minden egyes választóról pontosan megállapítható hogy kire szavazott, és igy a hiva talos közegek, maga a kormány is mindig számontarthatják a választókat szavazatuk szerint, már pedig olyan titkos szavazást, mely csak a
