Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-23 / 34. szám
1905 Kiskun-Halas helyi értesítője. augusztus 23. kodé hatalom, hanem a népek milliói érdekében álló parlamenti reformnak kell hogy legyen alapja, és védbástyája. Politikai szemle. A szövetkezett ellenzék vezérlőbizottsága a nemzeti küzdelem egyöntetűségének biztosítása és sikere érdekében a közfigyelmet a következőkre hívta fel : I „Minden egyes törvényhatóság előzetesen gondoskodjék, hogy a kormány által esetleg felfüggesztett tisztviselők fizetésüket teljes összegükben megkaphassák.“ * ^Indokolt e felhívás, mert a kormány első sorban mindenesetre a tisztviselők ellen fog fordulni azért, hogy helyükbe a maga embereit ültesse be, s csak az említett módon biztosítható az egész tisztviselői kar törhetetlen kitartása, mert ba a tisztviselő és családjának fenntartása biztosítva van — árulás nélkül a nemzeti ügyet cserbe nem hagyhatja. A kívánt összeg önkéntes adakozással könnyen összehozható, mert a Jcépviselöhás határozata értelmében, az önként befizetett összegek az illetők törvényes köztartozásaiba be fognak számíttatni. II. „Nemcsak az egyenes adók, hanem semmi nemű adótartozások nem bocsájthatók a törvényes alappal nem biró kormány rendelkezésére.“ * A képviselőház ily értelmű határozata és a törvényhatóságok rendelkezései e tekintetben is az országos törvényekre vannak alapítva, s igy ezen hatékony ellentállási fegyverrel szemben a kormány tehetetlen, mert abban igaza van a vezérlő bizottságnak, hogy ha a fogyasztási adó kezelést kincstárilag akarná is eszközöltetni a kormány — czélt nem érhet, mivel a fogyasztási adó fizetéstől ez esetben eltilthatok a polgárok, mert az törvényesen megszavazva nincsen. III. „A közhatóságok a véderő- létszámnak kiegészítésére vonatkozó katonai behívókat nem kézbesíthetik, önként belépni akaróknak bizonyitványt nem adhatnak.“ * Minthogy a folyó évre az országgyűlés az ujonczokat meg nem ajánlotta, joggal tette a képviselőház ismeretes határozatában ezt a kijelentést: „A véderő létszámának az 1888. XVIII. t.-cz. alapján a póttartalékosok behívásával, vagy a három éves kiszolgált v'édkötelesek visszatartásával eszközlött kiegészítése tilos és törvénytelen.“ Mivel a kormány hir szerint a most idézett tilalom ellenére a három évet kiszolgált katonáknak uj évig való visszatartását elrendelte — ezen egy tényével is rászolgált a vád alá helyezésre. IV. „A tisztviselők helyeiket el ne hagyják, magukat törvénytelen cselekmény elkövetésére reá kényszeríteni ne engedjék, s rendbírságot vagy fegyelmi büntetést kiszabó határozatok végrehajtásánál közre ne működjenek.“ * ✓ A köztisztviselők eddigi magatartásából s erkölcsi és anyagi érdekeiknek a törvényhatóságok részéről történt biztosítása folytán jogosult a vezérlő bizottság meggyőződése, s az ország méltán el is várja, hogy tisztviselőink a nemzeti küzdelemhez erőt merítenek a törvény rendelkezéseiből és az alkotmányra letett esküjükből, és inkább eltűrnek múló joghátrányokat, semhogy cserben hagyják az igaz ügyet, s ezzel szolgálatába álljanak a jogtipró kormánynak. V. „A törvényhatóságoknak a meg nem szavazott adók és ujonczok beszolgáltatását eltiltó rendeletéi teljesen törvényesek lévén — a kormánynak ide vonatkozó megsemmisítő határozatai semmi törvényes alappal nem bírnak, a törvény annak figyelembe vételét egyenesen eltiltja.“ ifi Ezen kijelentéshez képest tehát a törvényhatóságzk teljesíthetik továbbra is a haza és az alkotmány érdekében kifejtett odaadó működésüket. Hogy pedig mily módon lehet a kormányt arra kényszeríteni, hogy levesse a törvényesség látszatának álarczát, megmutatta Pestvármegye azon határozatában, melyet a miniszter megsemmisítő leiratása hozott, melyben egyszerűen, de minden kételyt kizáró határozottsággal rámutatott az élő- törvényekre, s kimondta, hogy miután a megye tiltó határozata azokkal azonos, tehát nem más mint a törvény rendelkezéseinek foglalatja és folyománya — ezzel szemben a miniszter leiratának hatálya nem lehet. Ha tehát a miniszter újból megsemmisítő határozatot hoz, ezzel tulteszi magát és semmisnek nyilvánítja a vármegye által idézett régi és újabb élő törvényekben foglalt rendelkezéseket, tehát el nem leplezhetően rá lép a törvénytelenség terére. Hisszük, hogy ekkor felnyílik a hiszékenyek szeme is, és belátja mindenki, hogy hazugság volt a kormány azon kijelentése, mely szerint törvényt sérteni nem akar, s már ezért is mindenki állást foglal ellene. VI. Több rendbeli nópgyűlósen, a választásoknál tett állítólagos ígéretekre való hivatkozással a koaliczió arra szolittatik fel, hogy a katonai kérdések kikapcsolásával mindenek előtt az általános szavazati jog megvalósítására törekedjenek, Erre a vezérlő bizottság a következő kijelentést teszi: „Először is nem felel meg a tényeknek, hogy a koaliczió a választásoknál az általános választói jogra nézve Ígéretet tett volna; a szövetkezett pártok a választási harezba mindegyik saját programja alapján annak sértetlen fenntartásával, de az alkotmány ellen intézett támadás viszautasitására szövetkezae és egymást támogatva mentek bele. A szövetkezett pártok közül a függetlenségi és az uj párt az általános szavazati jogot bizonyos biztosítékokkal felvették programújukba, a többiek nem. Többséget pedig csak a szövetkezett pártok együtt nyertek. Ez okból nem vehetett fel a koaliczió munka programrajába mást, mint amiben minden tagja egyetértett, t i. a választói jognak széles rétegekre való kiterjesztését, egy hatalmas lépést az általános választói jog felé. Másodszor kijelenti a vezérlő bizottság, hogy amikor az általános szavazati jog komolyan felvettetik, a koalíció minden pártja kétségtelenül a maga elvi álláspontja szerint fog abban állást foglalni, de anélkül, hogy cserébe azért a reformért feláldozná az alkotmány alapelveinek biztosítását és azokat a gazdasági, társadalmi, politikai és nemzeti követeléseket, a melyeknek keresztül vitelére a nemzettől mandátumot nyert. Az alkotmányellenes kormány erre vonatkozó aktióját azért kárhoztatja, mert a nemzeti törekvések ogy lényeges rézsével szembe
