Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-21 / 25. szám

1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 21. Modok Annának Eszter nevű leányuk. Tusori István és Rokolya Rozáliának Imre nevű fiuk. Kis Menyhért és Paprika Erzsébetnek Zsófia nevű leányuk. Snautigel Já­nos és Tallér Máriának János nevű fiuk. Bereczi Ferenez és Keresztúri Juliánnának Juliánná nevű leányuk. Paprika István és Szűcs Zsuzánná- nak Antal nevű fiuk. Birkás Mihály és Kovács Zsuzsánnának Mária nevű leányuk. Kothencz András és Mig Eleonórának Zsófia nevű leányuk. Benke M. Pál és Farkas Juliánnának Antal nevű fiuk. Ernyes József és Tihy Ida Zsófiának Lajos nevű fiuk. Dr. Gesmai József és Hofmeister J. Juliánnának Mátyás nevű fiuk. Ván József és Németh Juliánnának halva született fiú gyermekűk. Meghaltak: Kupa Lászlóné Novák Rozália 66 éves korban. Batisz Ferenez 34 éves, Kelemen Eszter Illés Jáuosné 31 éves, Szabados Juliánná 21 hó­napos, Snautigel János 8 órás, Ki­rály Gy. Dezső 1 hónapos, Csesznok Imre 5 éves, Paprika Rozália 3 éves, Császár Imre 5 hónapos, Borbás Jánosné Rébék Anna 84 éves, Kiss Zsófia 4 napos korban. Kihirdetett jegyesek : Nagy Szeder János Karai Teré­ziával. Varga András Kalmár Juli­annával. Stverteczky Gyula Elemér Miklós Jenő budapesti lakos Vaály Blanka Edittel. Szente István Szabó Juliannával. EgybeJceltck: Darázs Mihály Kernya Rozá­liával. Tóth B. Móricz Péter Meszes Juliánná Kiskunmajsa Mérges pusz­tai lakossal. Németh János Viaszát Erzsébettel. Közgazdaság. Burgonya etetése fejőstehenekkel. Hogy a burgoyát nyersen-e, vagy pedig főzött, vagy gőzzel pá­rolt állapotban czélszerűbb-e etetni? E felől még mindig a legkülönbö­zőbb vélemények uralkodnak. A gyakorlat azt igazolja, hogy a bur­gonyát, természetesen ha az egész­séges. minden hátrány nélkül lehet a fejőstehenek takarmányozására is használni. Mindenesetre azonban, amint ez különben magától is érte­tődik, a burgonyát takarmányozásra való előkészítés előtt, tisztára meg keli mosni és csirájától meg kell tisztítani, ha földes vagy másként piszkos lenne. Oly burgonyát, mely között beteg vagy romlásnak indult vagy már romlott található, semmi szin alatt sem szabad, alapos átválo­gatás és alapos megmosás nélkül takarmányozásra használni. Ezen látszólag csekély s emiatt olykor figyelembe sem vett dóig, ha azt nem vesszük egész komolyan, a leg­kellemetlenebb következményeket vonhatja maga után. Összefüggésben van tehát ezzel azon kérdés, hogy nyers állapotban vagy párolva, főzve etessük-e a burgonyát, mely tekin­tetben még mindig vannak kétségek. Teljesen egészséges, tisztára mosott és csirájától rendesen meg­tisztított burgonya minden hátrány nélkül etethető nyers állapotban is, ez tény. A naponkénti és fejenkénti adag azonban 10—12 kgr.-nál több nem lehet, a melyhez természetesen a megfelelő mennyiségű széna, szecska és erőtakarmány adandó. Nagyobb adagokban etetni a bur­gonyát nem czélszerű és nem is tanácsos, mert ennek hátrányai igen sokféle módon nyilvánulhatnak. A tej zsírtartalma kevésből s úgy a tej, mint a belőle készített vaj kel­lemetlen mellókizt kaphat, azonkívül a vaj kemény lesz és törékeny. Az Az állatokban pedig különféle meg­betegedések fordulhatnak elő. Az előre bocsájtottakból világosan kitű­nik, hogy a párolással járó munka költsőgei megtakaríthatók, ha szigo­rúan a rendes mennyiségbeni ada­goláshoz tartjuk magunkat; vagyis ettől el nem térünk. A párolás vagy főzés lehetőleg annál is inkább ke­rülendő, mert az ilyen burgonyával etetett állatoknál a zsírlerakódás a testben oly mérvet ölthet, hogy ez a tejkiválasztási folyamatot nagyban befolyásolhatja, sőt teljesen meg is szüntetheti. Ha mindezeknek daczára na­gyobb adagokban óhajtjuk a burgo­nyát takarmányozni, úgy annak kellemetlen következményeit elke­rülendő, szükséges és el nem mu­lasztható annak előzetes gőzölése vagy főzése. A sertések tisztántartása. A disznó tartásánál a tisztaság a legfontosabb, ezt azonban még mindig nem akarják elismerni. A disznóvészt és más bajokat ragály­nak, időváltozásnak tudják be, pedig ezek a betegségek legnagyobbrészt vagy az istállók tisztátlansága, vagy a vályúkban maradt ételmaradék, vagy elégtelen szalma okozzák. A vályúkat éppen oly gondosan kell tisztogatni, mint a mi főzőedénye­inket, mert ha a vályú hasadókaiból nem tisztítjuk ki az ételmaradékot. ez idővel megromlik, erjedésbe megy át és kiszámitkatatlan bajok­nak lehet okozója. Az istállók falait hetenkint egyszer le kell söpörni és chlórmészszel befecskendezni. De a legfontosabb, hogy a disznókat úgy télen, mint nyáron hetenkint egy­szer szappanos kefével le kell jól dörzsölni, ami ellen eleinte ugyan­csak tiltakoznak, de idővel úgy meg­szokják, hogy a legnagyobb nyuga­lommal lehet ezt elvégezni. Ezek a sikeres disznótartás elapszabályai és ha ezt megtartjuk, sok fáradság­tól költségtől kíméljük meg ma­gunkat. Csarnok. Férj és feleség egy húron pen~ dűlnek. (Folytatás.) Ezután Szabihának egy elejtett szavából megtudja az apja, hogy a múlt napokban a szomszé- déknál volt látogatni, — azért hát dühösen rákiált. „Ezerszer mond­tam, hogy ne menj senki házába ! Mert ha te eljársz a szomszédokhoz, ebből az lesz, hogy valamelyik nap azok is eljönnek hozzánk s legalább is egy-egy findsa kávéval meg kell kínálnunk őket. De ugyan miért vesztegessünk el egy findsa kávét is ?“ — Ekkor kiküldik a leányt, hogy takarítsa ki a másik szobát. Ezalatt egy-egy csésze kávét főznek a maguk számára és sietve meg­isszák, hogy leányuk észre ne vegye és az is meg ne kívánja. Nem sokára bejön Szabiba és azt jelenti, hogy egy mészáros keresi apját. Haszt Baba ugyanis ettől a mészárostól egy évvel ezelőtt száz piasztert kért s azt máig Sem adta meg neki, abban bizva, hogy a hitelező majd elfelejtkezik róla. Most tehát azt izeni ki neki a leányával, hogy ő nincs itthon. — Nem sokára ismét kopognak az aj­tón s kérdik, itthon van-e Haszt Baba? „Mit akarsz vele? (kérdi Haszt Baba). A külső hang azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom