Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-09-04 / 10. szám

I. évfolyam. Kiskunhalas, 1904. szeptember 4. 10. szám. KISKUNHALASI IlJSfc KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP.---------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ---------­S ierkesztőség é* kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, ahol az alőfizetési , és hirdetési díjak fizetendők. Felelősszerkesztő és lapkiad ótulajdonos: H o r v át Gyula. Előíiz«té»i dijak: Htlyben egész évre 4 kor. (élévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , iélévre 3 kor., ne­gyedévre 1 k«r 50 ti 11 ér. Egyes szám ára 6 fillér. Az egységes társadalom. Beteg a vén Európa, roskadozik, csaknem az utolját járja. Vezetőemberei pedig orvos­módra fontolgatják betegsége nemét, foltozgat­ják megrongált idegeit és kiszáradt csontjait. Persze csak a beavatottak láthatják ezt, az ava­tatlan szemektől hatalmas fallal van elzárva. De az időközi orvosi jelentések napról-napra szo- moruabbak. A külföldön, de különösen Németország­ban és Belgiumban az annyira elterjedt sociaüz- mus szintén veszedelmes métely és nagyon súlyos orvosi sirnptoma. A legnagyobb baj azonban, magában a társadalomban rejlik. És itt az oka a társadalmak társadalmának, nagy Európa romlásának, amely szinte ijesztő módon rohan a pusztulás felé. Ide s tova már csak­nem a negyvennyolezas idők képét veszi fel s ki tudja, vájjon kimentheti-e egyéb az átkozott polgárháborúnál? Vegyük csak például a magyar társadal­mat. Haladtunk, szaporodtunk sok szépben, jóban, kétségtelen. De láthatók-e vájjon a régi őszinte érzések a nemzeti eszme és kegyelet megnyilatkozásaiban? Megdobban-e a polgár szivé, mint hajdan, ha azt mondja: magyar vagyok! ? Ezek a meggörbült vonások itt nem pusz­tán Írásjelek, nagyon szembeötlő vészkiáltások ezek, melyet megmásítani, elnyomni nem tu­dunk, mert csiráit valójában még csak nem is ismerjük! Nem az a nagy hiba, hogy óriási a ki­vándorlás, — bár elég bénitólag hat a nemzetre — nagyobb baj ezeknél azoknak a bevándor­lása, akik megfertőztetve lelkileg, veszedelmes tanokkal jönnek, hogy azután — mint az egész­séges almák közé ejtett férges — elrontsák mind, elpusztítsák az egész társadalmat. Nem a tévtanok hirdetőinek serege a legveszedel­mesebb, elvesznek ezek maguktól is, csak a társadalmi légkör változzék. Egészséges, egy­séges társadalom kell s ez nincs! Az egységes társadalomnak pedig örökre elejét vették a gépek. Amikor az első emberi munkát végző gép megkezdte működését, a tár­sadalom homlokán már rajt’ volt a pusztulás bé'yege. A gép, mely az újjáéledt Európának legnagyobb büszkesége, egyúttal halála is, mert ez örökre két hatalmas részre szeli a társadal­mat. Az egyik tábor a gép tulajdonosa, a má­sik ennek alárendeltje kisebb létére az első mindig uralkodhatik a másikon. A gép pedig lassacskán magához ragad mindent s már ha­ladtunk is feléje, hatalmas vonzerejét követni kényszerültén. (Az amerikai trösztök máris hor­ribilis erőt képviselnek.) Magyarországban pe­dig még a fejletlen gyáripar is tönkre juttatja a kisipart, mely képtelen gyors és hatalmas ellenfelével megküzdeni. A kis iparos osztál­lyal pedig bukik maga a társadalom is. Most még csak pang s máris látjuk a socializmus hétfejü sárkányjainak kisértéseit. Ezek ellen pe- i dig csak egy hathatós orvosság létezik s csak úgy biztos a siker, ha hatalmas és erős pol­gárosztályt teremtünk a kis iparosokból és a kisgazdákból. És igy mentve lenne a társada­lom s nem árthatnának neki még az igazi hét­fejü sárkányok sem! L. Halasi Kereskedelmi Bank. Az idő, az élet és a közgazdasági viszonyok megkövetelik igényeiket. Haladunk, mert nem is maradhatunk. Ma már harmadik pénzintézetünk alakult meg, bár nem váratlanul, mégis gyorsan; 10 nap alatt minden részvény elkelt, sőt az alapítók a maguknak fenntartottakból is százat a közönség rendelkezésére bocsátottak. Mondhatni tehát, elkapkodták, ami az új pénzintézet életrevalóságát bizonyítja. Hogy prospe­rálni fog, aziránt kétség alig lehet, osztván részünk- ; ről az aláírási felhívás ide vonatkozó indokait, hallván a közönség általános meggyőződését és ismervén a ; vezető férfiak egyéniségét, igyekezetét, megbízható­ságát, képességét. Bár hallottunk itt-ott megjegyzéseket, de a forrásról következtetve, az-új pénzintézetnek a közel jövőben való felvirágozásához való reményeket azok j csak megerősítik. Meg vagyunk arról is győződve a múltak ta­pasztalán, hogy az új intézet bár versenyintézet lesz, Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom