Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-08-14 / 7. szám
3. KISKUNHALASI ÚJSÁG. fikiállitáson baromfitenyésztőink minél impozánsabban. vegyenek részt. Törekvésünk nem is maradt eredmény nélkül, mert a kiállításon Kiskunhalas város úgy a kiállított szárnyasok számát, mint a jutalomdijakat tekintve első j helyre került. Nem volt kiállítónk, ki dijat nem hozott volna. A vármegyei gazdasági egyesület a múlt év folyamán itt állatdijazást rendezed. Szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy e téren évről-évre nemhogy fejlődés mutatkoznék, sőt ellenkezőleg állattenyésztésünk színvonala évről-évre alacsonyabb. Ennek oka abban rejlik, lutgy gazdaközönségünk a legelők túlnyomó részét feltöri és e mellett rossz minőségű tenyészállatokat tart. Szükséges volna, hogy a bajon segítve legyen, tenyészkerületek megállapítása és első minőségű tenyészállatok beszerzése. A szépen fellendült disznókereskedés és hizlalás nagy érdeke kívánja, hogy a város területe több ál- laiegészségi körre osztassék fel, folytonos sürgetés és közbenjárás után be is járta a magyar és osztrák földmivelésügyi miniszterek, úgy a vármegye és városunk képviseletében egy bizottság a város határát és arra a megállapításra jutott, hogy a város területe állategészségi szempontból 5 körre volna felosztandó. Mozgalom indult meg abban az irányban, hogy Harka-Kötöny puszták állategészségi szempontból városunk területéhez csatoltassanak. A kérelem elintézés végett a földmivelésügyi minisztérium elé van fel.erjesztve. Harka-KöSöny puszták városunkhoz való csatolása végett különben tárgyalások folynak. Ennek a határterületünkbe beékeli pusztáknak ide csatolása teljesen indokolt, ha tömeges feltételek nem fognak hiányozni, az idecsatolás meg fog történni. A közigazgatási hivatalok rendes évi vizsgálata végett 1903. október 22-én kiszálltak városunkban a vármegyei főispán úrral együtt a vizsgáló bizottság tagjai. Itt voltak: Beniczky Ferencz főispán, Beniczky Lajos alispán, Dalmady Győző árvaszéki elnök, Bái- czy László pénzügyigazgató, Dr. Kampis János anyak. felügyelő, Szeressy Aladár megyei főszámvevő és Agarosztó Tivadar főispáni titkár. — Az ügykezelést minden hivatalban rendben találták. A Tóth-féle ház megvizsgálása után jelentette az e czélból kiküldött bizottság, hogy az annyira rozoga állapotban van, hogy az épület lebontandó és helyébe új épület emelendő. Erre hozta a tekintetes képviselőtestület a határozatot, hogy a kir. jbiróság és kir. adóhivatal befogadására alkalmas épület tervezendő! és e mellett a régi vendégszobák helyett négy uj vendégszoba rendezendő be. A város közvilágítása tekintetében nevezetes fordulat állott be 190«. deczember 8-án, midőn először gyultak ki a villamos lámpák, hogy a város közönségének a modern fejlődés iránti fogékonyságát hirdessék. Ezek voltak főbb vonásai a nevezetesebb eseményeknek, melyek városunk életében a muH évben történtek. Az önkéntes tűzoltó egyletről. A Dékáni Árpád által fölvetett eszméhez én is hozzá szólok pár sorban, bár mesterségem nem a toll forgatása. Pégóta érzett hiány nálunk a szervezett tűzoltóság, de sajnos nem volt senki, a ki e hiányon segített volna. Azon rettegést, félelmet, amit gyakran a magunk fajta iparosok, mint ács, asztalos, könyvkötő, kötélverő stb. hol a gyúlékony, könnyen égő anyagok halomszámra hevernek, kiállunk, föl nem tudja fogni senki. I De el sem képzelhető azon kár, a mit a tűz nagyobb viharban nálunk okozhat, a mit eselleg rendes tűzoltók igen csekély erővel elolthatnak, mert náluk rendszer és fegyelem van, a mi műkedvelő tűzoltónál teljesen hiányzik. Gondolatom szerint a tűzoltóságot társadalmi utón kell szervezni, mert városi fizetéses tűzoltóság a város mostani anyagi körülményei szerint nem. szervezhető. fontos ok miatt elhatározták, hogy lakodalmat ülnek. De hát hol a menyasszony, mikor a háznál nincs j eladó lány? Fölugrik erre a gazdaember hórihorgas! süldő legény fia es elkiál.ja magát: „hát én mi vagyok?“ És ezzel az ostoba kijelentéssel a muri el volt döntve. Kerestek vőlegényt és azonnal akadt is egy molett picike menyecske személyében. Akadt pap, biró, anyakönyvvezető, násznagy, vőfély stb. és csaptak oly bohó, éktelen murit, hogy azon hónapokig el nevettek. Pedig azon egészen komoly férfiak is részt vettek. Nálunk próbálná meg valaki ilyet tenni! Az élethez a humor feltétlenül szükséges, felélénkíti az agyat, lelket amik igy sokkal alkalmasabbak cselekvésre. Ma egy meghívót kaptam, az iparos ifjúságét. Első oldala komoly, rendes, de másik oldala, a melyen a műsor van, oly számokkal áll elő, a melyek itt nálunk teljesen szokatlanok. Utána jártam a dolognak és megtudtam, hogy ehhez hasonló estélyt az egylet már a múlt évben is rendezett. Sajnos körülményeim nem engedték, nem lehettem ott, de annál kiváncsiabban nézek ez elé, a mely a közönségnek oly gazdag programmot nyújt. Minő merész dolog nálunk lóversenyt rendezni?! Akármilyen komoly akar lenni, már maga a gondolat is komikus. Rádupláz a bikaviacallal. A budapesti fiaskó után nagy sikere kell, hogy legyen, mert a mint hallosam teljesen a budapesti mintájára, de groteskkül oldják meg a feladatot és annyira részletesen, hogy még a délceg torreádorok köpenyeiket is földobálják a páholyokban (?) ülő bájos hölgyeknek. A közönség pedig, hogy az illúzió teljes legyen, igen jól teszi, ha a viadorok számára kellő mennyiségű szivarról, cukorról és virágról gondoskodik. Az egész produkciónak a vége a tarka színpad. Itt hallhat, láthat mindenki komoly, vig és bohózatos dolgokat. Bájos szép a Heltai-Tanay-féle „Vén kocsis dala", mely Budapesten egy szezonban végig kihúzta. Lesz ezenkívül szerpentin tánc, monolog, hókusz-pó- kusz stb. Gyermekeinknek különösen ajánlom ez estély műsorának végig nézését, de megnézheti mindenki, a ki szabadban minden komolyabb utóhatás nélkül egy estét kedélyesen elakar tölteni, hátha a humor ragadós voltánál fogva újabb hasonló estélyt inspirál, mely még jobban felélénkíti peshedt nyári életünket. n g,
