Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-16 / 11. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. márczius 16. Márczius 15. Kellemetlen hűvös esőjárás után derűs napfényes reggelre ébredtünk márczius 15-ón. Az idő is jelképezte a közéletben most országszerte érezhető felhőoszlást, kiderii- lóst. Sőt mintha ennek az országos kitavaszodásnak városunk közéletére is lett volna némi jótékony hatása. Lapunk más helyén találják olvasóink annak a kibékülésnek megnyil- vonulását, melynek őszintén örvendhetünk, mert remény nyílik arra, hogy közéletünknek számottevő fér- fiai erejüket nem az egymás elleni küzdésre fogják fordítani, a minek a közérdek csak kárát vallhatta, hanem összetartva fognak munkálni a város előremenetelem A szép napot, a szabadság ébredésének ezt az évfordulóját városunk lakossága méltóan ünnepelte meg. Reggel mindenütt nemzeti lobogók lengettek nemcsak a középületekről, de a magán házak sorairól is. Az iskolák, a körök és testületek külön-külön ünnepélyeket tartottak. — A ref. főiskola és az elemi iskolák délelőtt, a függetlenségi pártkor délután és este, a szabadelvű kör, az Úri Kaszinó, a Kereskedelmi Kaszinó, a polgári Olvasó kör, az Ön képző kör, az Ipartestület este lakomákkal ünnepelték meg a napot. A főgymnasiumban a Szózat eléneklése után Fülöp Sándor tanár tartalmas beszédben méltatta a nap jelentőségét. Ezután a gyönyörű dallamu Talpra magyart énekelte az ifjúság Tóth Kálmán énektanár vezetése alatt; majd Vörös Jenő VII. o. t. szavalta Ábrányi Emil „Márczius 15-ike“ ez. költeményét nemes hévvel és mély hatással. Erre az ifjúsági zenekar Győrfi László VIII. o. t. (prímás) vezetésével játszotta Rákóczi kesergőjét, a viharos taps és újrázásra megtoldotta több szép kuruez nótával. Következett a pályaművek jutalmazása, melyek bírálatát Kovács Aron VIII. o. t. főtitkár olvasta fel. Ezután egy igazi művészettel előadott énekszám következett. Az énekkar legkiválóbb tagjai quartettba adták elő zenekisóret- tel a „Kitárom reszkető karom“ ez. szép hazafias dalt. Weimann Péter ünk. köri aielnök csinos záróbeszéde és a Hymnus fejezték be a szép ünnepélyt. Délután a függetlenségi és 48- as kör udvarán nagyszámú ünneplő közönség gyűlt össze. Zseny István pártelnök rövid megnyitó beszéde után D r. Farkas Imre szóllott elsőnek a nap históriai jelentőségéről. Mindig élvezet közéletünknek ezt az általánosan tisztelt alakját meghallgatni, mert alapos történelmi tudásánál fogva szavai mindig tanuhnányosak. Kár, hogy a mai korszak megítélésében olyan pessimistikus a nézete. — Utána Báthory Gábor főgym- nasiumi tanár tartott egy költői lendületű, az egész hallgatóságot mélyen megragadó szónoklatot. — Végül D r. B a b ó Mihály orsz. képviselő beszéde következett, ki általános figyelem közt ismert ékesszólásával fejtegette a 48-as eszmék keletkezését, horderejűt és annak szükségességét, hogy ezek a nemzet önállósága felé való törekvése érdekében folyton ápoltassanak. Ezzel kapcsolatban foglalkozott a mai politikai helyzettel is, mintegy rövid beszámolót tartva a Kossuth párt magatartásáról. A mély hatású beszéd után a közönség a Rákóczi induló hangjaitól kísérve ünnepi hangulatban oszlott szét, hogy a fentebb már jelzett esti lakomákon méltóan fejezze be a napot. I 1 F © fc. * A földmives iskola felállítása kérdésében megbízta a tanács Dr. Nagy Mór polgármestert, hogy a szabadkai földmives iskolát tanulmányozás czéljából tekintse meg, és tegyen erre vonatkozólag javaslatot. Tanulmány utjának eredményéről a múlt szombaton tartott tanácsülésen számolt be terjedelmes előterjesztésében a polgármester. A földmives iskola felállítását a város és vidékének gazdaközön- sége érdekében szükségesnek véli és javasolja, hogy a képviselőtestület az iskola létesítéséért a m. kir. földmivelési miniszterhez folyamodjon. Ajánljon fel a város az iskola czéljaira 150 hold területet, oly feltétellel azonban, hogy — mivel a város súlyos anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy jövedelmei csor- bittassanak és ez által pótadó emelkedés következzék be, — az átengedett terület évi haszonbér jövedelme az államkincstár által a városnak megtéríttessék, és az iskola felállításának, felszerelésének és fentartásának összes költsége az államkincstárt terhelje. A javaslat a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozatára ki lesz tűzve. A Kuruez emlékre újabban Gáspár Imre 10 koronát adományozott Dr. Nagy Mór polgármester kezéhez. A gyűjtés eddigi eredménye : 1559 kor. 88 fillér. Tűz. Múlt szerdán este Bartek Sándor asztalosnak a kath. templom közelében levő háza ismeretlen okból kigyuladt s teljesen leégett. A hely szűk volta miatt az oltási eszközökkel nehezen lehetett megközelíteni a házat, de közönségünk önfeláldozó segítségének mégis sikerült a tűz tovább terjedését meggátolni. Alföldi színi kerület megalakítása czéljából értekezletre jöttek össze az érdekelt vásorok képviselői Budapesten e hó 6-án. Az értekezleten a város képviseletében Dr. Nagy Mó-t polgármester jelent meg. A szövetség mindjárt meg is alakult a következő városokból: Békéscsaba. Szentes, Kiskunhalas, Czegléd, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Abony. A szövetség elnöke: Dr. Lukács György békésmegyei főispán lett. A szövetség folyó évre az idő rövidsége miatt pályázati hirdetés nélkül Palotai színigazgatóval szerződött, azzal, ki a múlt évben társulatával már városunkban működött. A színi szezon nálunk november 21. és deczember 20. közti időre lett megállapítva. Rendőri hírek. Nagy Szeder Rozália és Rozgonyi Juliánná a ref. temetőben több sirról levették a koszorúkat; ezért a rendőr-kapitány 10—-10 koronára büntette őket. (Lásd lapunk jelen számában a hivatalos hirdetést.) — Az udvariatlanság netovábbja. Banári Antal 17 éves suhancz valamiért megneheztelt Kocsis Imréné szül. Bar Terézre, s nem igen keresve az elégtétel-vevésnek uriasabb módjait, egyszerűen a legelső találkozásnál az utczán arczul verte az aszonykát. A rendőr-kapitány 1 napi elzárással és 10 korona pénzbüntetéssel torolta meg ezt a lova- giatlan eljárást. Ingatlanok aűás-vevése. Kállai Sándor és neje Hatházi Terézia megvették Mészáros Ferencz és társai szőlőjét 280 koronáért.
