Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-11 / 19. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 11. dis Lajos és Tamás Eszternek Jolán nevű leányuk. Viczei K. Károly és és Budai Juliánnának Terézia nevű leányuk. Nagy T. Márton és Hegyes M. Juliánnának Márton nevű fiuk. Luka József és Takaros Erzsébetnek Antal nevű fiuk. Orbán Gergely és Forgó Zsuzsannának Gergely nevű fiuk. Miskei Vendel és Tallér Máriának Vendel nevű fiuk. Ozeg- lódi Imre és Nagy Jusztinának Eszter nevű leányuk. Horváth Sándor és Biró Iudithnak Bóniámin nevű fiuk. — május 4. május 10. — Pastrovics János és Földi Annának Ferencz nevű fiuk. Bukrom János és Bebők Eszternek János nevű fiuk. Födi Ferencz és Abra- hám Rozáliának halva született leány gyermekük (iker szülés). Szűcs Nagy Sándor és Kocsis Juliánnának Antal nevű fiuk. Diosy Rezső és Simon Máriának István nevű fiuk. Luncz Ferencz és Dózsa Zsófiának Vilma nevű leányuk. Kovács János és Nagy Ty. Juliánának Zsnzsánna nevű leányuk. Karai Sándor és Nagy Vilmának Lajos nevű fiuk.l Dr. Pázsit Pál és Rohoska Etel k aZ s u z s á n n a Juclithnak Zsófia TTíjfa nevű leányuk. Sós Sóndor és Bitó Teréziának Mária nevű leányuk. Meghaltak: özv. Goczol Ferenczné Dobra Anna 78 éves korban, özv. Gönczöl Imrónó Úri Galambos Terézia 80 éves, Árvái József 80 ,éves, Német A. Sándor 12 éves, Ek Rozália 14 éves, Kis Mihály 61 éves, Szabó István 9 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Fischer Ernő budapesti lakos Weisz Katalinnal. Darányi István Csapó Juliánná Etelkával. tDr. Mo- rava Károly Ferencz szabadkai lakos Vájná Máriával. JSzendi Lajos sza- iMfTatSrilhfki Luczával. Tóth T. Sándor Ternyák Gizellával. Egybekeltek: Fodor Ferencz szegedi lakos Lantos Etelkával. 0 s a r n o k. Égy modern csecsemő naplójából. (Folytatás.) A legborzasztóbb az u. n. nagymama. Ha az fölkap, mindig attól tartok, hogy leharapja az orromat, vagy a fülemet. Mentői haragosabban sírok, annál inkább csókol és ringat. Sajnos, nem védekezhetem ezek ellen az emberek ellen ; óriási nagyok és erősek, ón meg úgy be vagyok kötözve rongyokba, hogy meg sem mozdulhatok. Ha éhes vagyok, akkor az apa úgy akarja elhallgattatni a sírásomat, hogy sebesen hintái a kezében, amidőn majd megfulladok és valamennyi tagom ropog. Ha a gyomrom fáj, akkor nyomban mellettem terem az anyám és megitat; ha a lábam fáj, a kezemet simogatják, Még sem hittem volna, hogy felnőtt emberek, akik maguk is átélték a gyerekkort, ilyen ügyetlenek és tudatlanok egy csecsemővel szemben. Tartok attól, hogy ezen a helyen még sok keserűségben lesz részem. Csak hallgatom őket, amikor a jövőmről beszélnek. A legházsártosabb az apám. Nagyon rósz ember lehet. Ha sírok, fölkap és egy ideig beczéz, de aztán éktelen dühbe jön, és visszatéve a bölcsőbe, megfenyeget az öklével: — No várj, te kis lurkó, most még te vagy az ur a házban ! Ha majd járni tudsz, akkor verést kapsz, ha sírsz ! Azt hiszem, megmutatom én még ennek az embernek, hogy téved. Ha járni tudok, nem leszek olyan bolond, hogy megállják s bevárjam a verést. Különben még sem lehet rossz ember az apám ; tegnap is hallottam. amint nagymamámnak, aki valami szörnyűséget készült ellenem elkövetni, azt mondta : — Mit, ezt a szegény gyereket, amelyik alig ól még, elakarja vinni egy hideg kőházba és még hideg vizet akar a fejére öntetni ! talán, hogy tüdőgyulladást kapjon, vagy rheumát ? Es mikor a nagymama ellenvetést tett, folytatta : — Mit ? nem jut a menyországba, ha nincs megkeresztelve ? Azt hiszi ? Hát maga vágyódik az olyan menyország után, ahol ezt az aranyos gyereket nem akarnák befogadni ? Nem, ez a fiú, ha nagy lesz, maga válassza meg, melyik vallás tetszik neki, a protestáns, katholikus, zsidó, vagy mohamedán ; ón nem erőltetem rá az én akaratomat ! Most csak azt szeretném tudni, mit jelent az a kőház, ahol hideg vizet öntenek az ember fejére. Jó semmi esetben sem lehet; azt sejtem, (folytatása követk.) Köszönetnyilvánítás. Azoknak a nagyszámú, igen tisztelt résztvevőknek, kik a mi kedves fiunk temetése alkalmából mélyen sújtott szülői szivünk fájdalmát szives megjelenésükkel enyhíteni iparkodtak, ezen az utón is kifejezzük legmélyebb köszönetünket. Kiskunhalas, 1904. május 10. ifj. Németh Sándor és neje. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetés. 230G/1904. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskőrösi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Buzi Lajos és társai végrehajtatóknak Der.csházi Józsefné végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a kiskőrösi kir. járásbíróság területéhez tartozó Pálii község határában fekvő, s a Páhi 1311. számú betétben felvett végrehajtást szenvedő uevéu álló A + 1. sor 7089. hrsz. alatt felvett legelő a beltelekben és a rajta levő telekkönyvileg ki nem tüntetett ház 3705 korona kikiáltási árban Buzi Lajos végrehajtatónak 582 kor. 50 fillér tőke és jár. Mérő Rezső végrehajtatónak 2125 kor. és jár. Mérő (Wagemann) Simon végre- hajtatóuak 500 korona és jár., továbbá csatlakozott Osicsáki A és fiai ezég végrehajtatónak 894 kor. 50 fillér tőke és jár. álló követelésének kielégítése végett az 1904. évi május hó 30-ik napján d. e. 8 órakor Csengődön végrehajtást szenvedő házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni kivánók tartoznak az ingatlan beesárának megfelelő 10°/o-os bánatpénzt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt m. kir. igazságiigyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kiskőrös, 1904. évi ápril hó 19. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Farkas kir. aljbiró. Halas, 1904. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában
