Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-16 / 46. szám

1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 16. Dr. Szentesi Tóth Kálmán karczagi polgármestert és Dr. Szerelemhegyi Károly félegyházi polgármestert, állandó végrehajtó bizottsági tago­kat bizza meg. Ezután a vitát megindítva, a tárgysorozat első pontját: „1. Kö­zös elhatározása annak, hogy a jászkunok által 1745-ik évben Mária Terézia királynő /uralkodása alatt jogtalanul kifizetett — 500.000 rhónes forintért — az 1715. évi XXXIV. t.-cz. és az 1848. évi XII. t.-cz. 9. §-ának megfelelőleg a re- demptor községek kártalanitassanak, erre a szükséges lépések megtétes­senek“ ajánlja tárgyalásra a hatá­rozat-hozatalára. Mindenek előtt Dr. Babó Mihály orsz. képviselő szól a tárgyhoz és hangsúlyozza, hogy a kártalanítást a redimáló községek számára kell kérni és kizárólag ezen összeségek javára, mert azt a békés egyetértést, mely az egyes társadalmi rétegek között már több mintmásfólszázadon át megszilárdult, az egyéni felosz­tásnak még csak emlegetésével sem szabad megbontani. Különben is a községek számára kórt kártérítés, akár kulturális intézményekben, akár adó elengedésben vagy bármi­ben nyilvánul, mindenesetre az egyeseknek is javukra fog válni. Dr. Bozóky Árpád a tárgysoro­zat e pontjában az 515 ezer forint­nak 1745. évben történt váltságké- pen lefizetésére használt „jogtalan“ jelzőt kifogásolván, Dr. Zilah Benő, Kónai Ferencz és az elnök felszóla­lása után, szintén azt javasolja, hogy a kártalanítás kizárólag a redimáló községek javára keresendő. Kime­ntő vita után egyhangúlag elhatá­roztatott, hogy a jászkun hármas kerületek e czólra a redimáló köz­ségek által teljhatalommal kiküldött állandó végrehajtó bizottsága a redemptionális összeg visszatéríté­sére törvényekben gyökerező jogát, de egyedül és kizárólag a redimáló községek mint olyanok javára feltét­lenül érvényesíti. Elnök folytatólag vitára bocsátja a tárgysorozat harmadik pontját, mely igy hangzik : 3. Elhatározása annak, hogy e czólból megfelelő kérvény szerkesz- tessék, az kinyomassék, az ország- gyűlési pártoknak megküldessék, egyidejűleg szintén annak és a gyű­lés jegyzőkönyvének megküldése mellett kéressenek fel a Juszkunság területéről megválasztott orsz. kép­viselők pártkülönbsóg nélkül arra, hogy kivánságaiak és törekvéseiek elérése végett kérvényünket és igé­nyeinket minden illetékes helyen szóval és tettel támogatni szívesked­jen*^ Dr. Babó Mihály orsz. képviselő e • pont elfogadása mellett érvel, mert minden tekintetben légiidvö- söbbnek tartja először is kérvónye- zés utján lehetőleg érvényesíteni jogainkat. Hild Viktor jász-felső-szent györgyi végrehajtó bizottsági tag szintén a kérvényezóst javasolja, de olyan kérvényt kíván szerkeszteni, melyben úgy teljes históriai mint jogi apparátussal, röviden és tömö­ren kétségbevonhatlanul beigazol- tassék jogunk a kártérítéshez. His- tóriailag ki kell mutatni : hosszú századokon át a magyar szent- Korona jogainak mint volt legerő­sebb védője a jászkun nép, mint volt a királyok mindig megbízható támasza az oligarkia túlkapásaival szemben. Hangsúlyozni kell, hogy Habsburgi Rudolfnak 1278. augusz­tus 28-án a dürnkrutstillfriedi csatá­ban a jászkunok döntő rohama sze­rezte meg a német és osztrák koro­nát. Rá kell utalni, hogy ezeréves alkotmányunk megvédéséért küzdött összes szabadságharczokban mindig elsők voltunk, Mária Terézia porosz és I. Ferencz franczia háborúiban a dynasztiáért mérhetetlen vér és pénzbeli áldozatokat hoztunk. Más­részt pedig be kell igazolni az 1715. XXXIV. és 1848. XII. törvény- czikkek alapján, hogy a redempti­onális összeg visszatérítésére két- ségbevonhatlan jogunk van. Dr. Babó Mihály teljesen osztja az előtte szóló nézetét és ismerteti röviden azon kérvény tervezetet, melyet ők már Halason szerkesz­tettek. Az elnök erre a gyűlés nevé­ben felkéri Dr. Babó Mihály orsz. képviselőt, szerezze be a ház nap­lójából az ez ügyben tett összes parlamenti nyilatkozatok esetleg határozatok szószerinti másolatát, miután azok a kérvény helyes meg­fogalmazásához elkerülhettetlenül szükségesek. Mit Dr. Bsbó Mihály készségesen megígér. Dr. Zilah Benő indítványozza, hogy e pont egyesittessék a tárgy- sorozat negyedik pontjával; mert egy teljesen hozzáértő szakemberek­ből álló bizottságot kíván kiküldeni a kérvény szerkesztésére és ugyan­azon bizottság intézkedjék a nagy deputátió szervezetéről és annak élén a kérvény benyújtásáról, a vezető országgyűlési képviselő meg­választásáról és felkéréséről, továbbá minden egyébről, mik a kérvény érvényesítéséhez szükségesek. Az­ért ajánlja, hogy kerületenkint négy-négy bizottsági tag válasz­tassák. Elnök elfogadja azzal, hogy a teljhatalmú kérvény-bizottságnak a három elnök és három jegyző hiva­talból tagjai legyenek, minek követ­keztében az indítvány elfogadásával egyhangúlag elhatároztatott, hogy a tárgysorozat harmadik és negyedik pontjai együtt tárgyaltatnak. A redemptionális összeg visszatérí­tését a magyar törvényhozástól kérvényben szorgalmazák. E kér­vény megszerkesztésére a kér- vényezés teljes lebolonyitására egy bizottságot választ, melybe a hivatalból tagok, a három elnök és jegyzőn kívül még tizenkét tagot választ és pedig négyet a Jászságból, négyet a Nagykunságból, és ugyan­csak négyet a Kiskunságból,-azon kijelentéssel, hogy a bizottság el­nökét és jegyzőjét saját maga vá­lasztja. Dr. Bozóky Árpád indítvá­nyozza, hogy az elkészítendő kér­vény a községeknek tárgyalás czél- jából küldessék meg. Az elnök, Dr. Babó Mihály, Bathó János, Dr. Szerelerabegyi Ká­roly és Hild Viktor hozzászólása után határozat gyanánt kimondja, hogy a községeknek a kérvény csak tudo­másul vétel czéljából küldetik meg s a tett indítványhoz képest kihir­deti a közgyűlés azon egyhangú ha­tározatát, a mely szerint a már rész­letezett hatáskörrel szervezett telj­hatalmú kérvénybizottságba a Jász­ság részéről : Mailár József, Kon- csek István, Antal Sándor és Hild Viktor, — a nagykunok közül: Dr. Tóth János orsz. képviselő, Hel- meczy Béla. Szentesi Tóth Kálmán és Dr. Bozóky Árpád, — a kisku­nok részéről pedig ; Dr. Holló La­jos orsz. képviselő, Gyulai János, Dr. Zilah Benő és Galambos Károly választattak meg, azon utasítással, hogy a kérvény másolatban minden redemptus községnek s a végrehajtó bizottság minden egyes tagjának megküldendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom