Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-18 / 20. szám
1904. május 18. Grossmann testvérek jónevű budapesti fényképészek, kik Stre- liszky udv. fényképész műtermében nyerték kiképzésüket, városunkban Pünkösd első és második napján (borús időben is) felvételeket eszközölnek Hasz le r Sándor házában (Úri Kaszinónak szemben.) Elvállalnak fénykópnagyitásokat, fo- to-email képek, olaj festmények, krétarajzok készítését. Cséplőgép mentőszekrények. A m. kir. belügyminiszter rendeleté folytán minden cséplőgép - tulajdonos köteles mentőszekrényt tartani. Állandó raktárt tart és jutányosán beszerezhető Kohn Sebestyén vaskereskedőnél. Földvári Sándor piparéti kaszállóját — Teremi Sándor szomszédságában — örök áron eladja. Értekezhetni vele II. kér. lakásán. Hajnal Mihály szódagvára kedvező feltételek mellet eladó. Értekezhetni Hajnal Bernáttal Arany János-utczai lakásán. Dr. Nagy Dezső és Nagy Miklós Pirtó pusztai birtokán 300 hold földterület feliből és harmadából köles vetés alá kiadó. Értekezhetni a helyszínén Zádori Mátyás megbízottal. 2963/1904. szám. Pályázati hirdetmény. Kiskunhalas r. t. város közigazgatási hatóságánál megüresedett számvevői állásra pályázatot hirdetek. — A számvevő évi fizetése 1400 korona, mely ösz- szeg havonkénti előleges részletekben folyósittatik. —• Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy minősitésüket, eddigi alkalmaztatásukat és erkölcsi maga- viselettiket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi j n n i u s hó 7 - ó i g nyújtsák be. Később beérkező, vagy kellőleg fel nem szerelt kérvények figyelembe vétetni nem fognak. — A választás Kiskunhalas r. t. város közgyűlési termében folyó évi junius hó 8-án d. e. 9 órakor fog megtartatni. Kiskunhalas, 1904. május 16. Dr. NagyMór polgármester. Kiskun-Halas helyi értesítője. Halas város kölcsöne. E kérdésre vonatkozólag egyrészről a „Kis-Kunság“ közleményei, másrészről az általam e lap múlt heti számában közzétett észrevételek között vélemény külömbség merült fel arra nézve, hogy az 1881. évi 120.000 frtos és az uj kölcsön közül melyik az olcsóbb, s a „Kis- Kunság“ utóbbi számában azt az elvi álláspontot foglalván el : „hogy melyik kölcsön az olcsóbb, azt az dönti el, hogy a kamatláb melyiknél alacsonyabb,“azt vitatja, hogy az uj kölcsön olcsóbb leend, s ezért kell a régit konvertálni. A számításnál a kamatláb és a fizetési időtartam lévén szemelőtt tartandó, az eredmény az, hogy miután : a vasúti 120.000 írt után 6n/0 kamat 32 évre jár, az pedig összesen 192°/0, az uj 120.000 frt után pedig a 44/]o% kamat 50 évre járna, ez pedig összesen 220°/0, tehát az utóbbi 28°/0-al több kamatot von maga után. mint az előbbi ; vagyis : végeredményében a kisebb kamatozású, de hosszabb lejáratú uj kölcsön drágább lesz a réginél, a mely után járó kamat és tőke törlesztési összegből a tőke kiegyenlítésére a 32 éven át nem is l°/0, hanem magasabb összegű perczent számítandó, mi által a 6°/0 leamat- láb csökJcen. A mi a követelés zálogjogának be- keblezését, s ezzel kapcsolatban az általános jövedelmi pótadó kérdését illeti, csakis azt jegyzem meg, hogy minden kölcsönvevő lehetőleg kerüli azt, hogy a hitelének a jövő szempontjából korlátját képező zálogjog bekebleztessék, és hogy miután az uj kölcsön 44/100/o kamattal szándé- koltatik felvétetni — általános jövedelmi pótadó czimen nem 1154 kor. 80 fii. — mint a „Kis-Kunság“ Írja, hanem csakis 597 kor. 60 fii. szá- mittatik le a város javára, de ezzel szemben azután ott áll mint teher a bekeblezési illeték czimén 2000 korona, — s a 120.000 írtból elveszendő zálog levél érték külömbsége 8400 kor., melyek közül az utóbbitól, mint a 120.000 frt kiegyenlit- hetósére szükséges többlet kölcsön- től 50 éven át fizetendő a kamat és a tőke törlesztés. Miután minden ügylet, tehát a kölcsön is az azon időbeli viszonyok és körülmények szerint bírálandó el. a mikor az lótrehozatik, most csak az a kérdés: lehet-e most kedvezőbb feltételek mellett olcsóbb kölcsönt szerezni, mint a hogy az a vett ajánlat alapján a tanács által javaslatba hozatott, minden más mellék kérdést figyelmen kívül kell hagyni, ha az a czél, hogy a köl- csöníigy sürgőssen lebonyolittassók. Nehogy félreértésre, vagy félremagyarázásra ok legyen, megjegyzem, hogy a régi 120.000 frtos kölcsön fölvétele idején polgármester Vári Szabó István, főjegyző pedig Farkas Sándor volt, s a kölcsön kérdésében a képviselő testület egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak : Kolozsvári István, Tóth János, Dobó Menyhért, Bibó György, Török Elek, Péter Dénes, Ónodi János, Mészöly István, Hofmeister Illés, id. Gaál Lajos, Vógh István, Gyárfás István, Pázsit Sándor, Bangó József, Gyeuizse Imre, Balázs Imre. Hodossi Péter, Tegzes Ignácz. id. Farkas Sándor, Vida József, ifj, Zilah János, ifj. Gaál Lajos, Berki Antal, Oláh Mihály, Fúró Lajos, Rózsa Béla, Szűri István, id. Nagy Pál. Vas János, Gyenizse József, ifj. Papp Mihály, id. Deák Péter, Hofmeister József. — Ennek a bizottságnak javaslata alapján határozott a városi képviselő-testület, majd a vármegye közgyűlése és a belügyminiszter, — s ezek a fórumok bizonyára nem hagyták volna jóvá azt a kölcsönügyletet, ha az akkori viszonyok és körülmények között annnak feltételei okadatolva nem lettek volna. I)r. Babó Mihály. Ingatlanok acíás»vevése. Kocsis Lajos és neje Szilaj Juliánná megvették Kovács János lakházát és 230 n. öl telkét 1400 koronáért. Böröczi Mihály és neje Szőllős Erzsébet megvették Hegedűs B Fe- rencz s társai 158 n. öl szántóföldjét 100 koronáért. Szabó V. István és neje Csonka B. Teréz megvették Gönczöl István és neje Szalai K. Mária 814 n. öl szőlő és veteményesét 300 koronáért. Szőlős Mihály megvette Lehőcz Iinréné Tóth Juliánná 2 hold 800 n. öl ipari szőlőjét 2000 koronáért.
