Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-04 / 18. szám

1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 4. Egybékéltek: Csillag Vilmos esantavéri lakos Rosenzweig Gizellával. Antal István özv. BirinyilmrénéReszler Jozefával. Az ujonczok. Egy egész évi várakozásra kény- szeritette az országgyűlés rendetlen működése azokat az ifjakat, a kik a múlt évben kerültek a hadköteles korba. A múlt héten (ápr. 29-én és 30-án) végre meg volt a sorozás. Az eredményt itt közöljük : Vizitációx-a jelentkezett összesen 292 védköteles ; és pedig az I. kor­osztályban 149, a II. korosztályban 90, a III. korosztályban53. Beváltak: I. korosztályból: Rokolya Balázs, Szőllős Imre, Csonka B. Pál, Zseni Lajos, Forgó István, Miklovics Károly, Petrik István, Szabó R. Imre, Kalló István, Túri János, Krammer Mihály, Mon­da Sándor, Szentpóteri Balázs, Gás­pár József, Bazsa Imre, Tóth B. Kálmán, Dózsa István, Tóth V. Fe- rencz, Túró Antal, Mészáros Péter, Biblia Nagy István, Modok Imre, Szabó István, Szilágyi Lajos, Figura Antal, Takács Sándor, Szakái Gá­bor, Darányi István, Hordós Mihály, Orbán Ferencz, Banga István, Sar­ján József, Dózsa Balázs, Gál Já­nos, Kovács P. Sándor, Sebestyén József, Szalai István, Tóth Imre, Szekula József, Bikit István, Gye- nizse Lajos, Stern Vilmos, Bacsó Sándor, Molnár K. Ferencz, Pap­rika Mihály, Szalai Balázs, Barta Benő, Nyári János, Galiba István, hí y évi Sándor ^Szilágyi Imre, Föld- warí' mire, hl agy T. Imre, Rapcsányi Antal, Kutai János, Jámbor Sándor, Kis Sándor, Gyevi József, Deutsch Ferencz, Pető István, Figura Ká­roly, Varga Ferencz, Darányi József. II. korosztályból. Paor S. János, Tallér Lajos, Molnár József, Erdélyi Benő, Da­rányi Lajos, Cserkó István, Godó Benő, Lajos József, Mészáros István, Török József, Zsebők János, Föld­vári József, Kocsis Mihály, Hóza István Antal, Kis Pergel Imre, Mozgai Imre, Halász István, Gusz- tos István, Kis D. Imre, Csizmadia Antal, Modok Antal, Péter Sándor. III. korosztályból: Horváth B. István, Babó Dezső, Gömböcz István, Babó Antal, Suba József, Németh Sándor, Kocsis Lajos. Egy éves önkéntesek : Jónás Dezső Béla, Kolozsváry Kis Pál, Szanyi Mór, Babó Benő. Három éves önkéntes: Bánóczki Ferencz. Az elkésett sorozásnak az a kel­lemetlen következménye, hogy az ujonczoknak hamarosan, és pedig már a folyó hó 9-én be kell vonulniok. Ezt megelőzőleg május 7-én, szombaton az összes besorozottaknak jelentkezniük kell a város katona nyilvántartó hivata­lában. Csarnok. Egy modern csecsemő naplójából. Elérkezett az idő, hogy elkezd­jem én is a naplómat. Tegnap töl­töttem be hatodik hetemet és még egy sort sem jegyeztem föl az éle­temből. A nagy, akit papának ne­veznek a többiek, azt állította teg­nap, hogy noha igen mély gondol­kozásra vall a tekintetem, a valóság­ban azonban nem vagyok egyéb, mint egy hustömeg, egy protoplanna rongy. Még egyéb kifejezéseket is használt, amelyeket nem értettem ugyan meg, de azt hiszem, hogy nem viseltetik a legngyobb elisme­réssel a szellemi képességemről. No, de megmutatom neki, hogy legalább olyan okos vagyok, mint ő. Ha ő azt hiszi, hogy valami nagy do­log van abban, egy czikket össze­gondolkozni, akkor alaposan téved. Látom naponta, amint az Íróasztala mellett izzad és olyankor szivemből sajnáltam őt. Azt állítja, hogy ón vagyok oka, amiért nem képes dol­gozni ; ez azonban csak afóle lomha kifogás. Megteszem neki azt a szívességet, hogy 18 órát alszom egy nap ; hát ez nem elég ? épen akkor kellett neki dolgoznia, vagy aludnia, amikor ón sirok ? nem oszthatja be a napirendjét ón sze­rintem ? Azt azonban be kell vallanom, hogy semmiképen sem tetszik ne­kem ez a hely, ahol most vagyok. Előbbi tartózkodási helyemen ón voltam az ur ; ott nem jutott eszébe senkinek engem fölkapni, a levegő­ben himbálni, ostoba dolgokat mon­dogatni nékem, és szőrös arczukkal a szájamra feküdni. Ott, az előbbi helyemen csöndes és sötét volt minden, mig itt majdnem megvakit ez a mindenféle világosság. Ostobák ! A legkiállhatatlanabbak az u. n. nagybácsik és nagynénik. Naponta eljő kettő-három, megfogdosnak, megbámulnak s azt mondják, milyen szép és nagy vagyok. Aztán az egyik azt mondja, hogy az orrom az atyámé ; a másik pedig azt állítja, hogy szakasztott mása vagyok az anyámnak; a harmadik a nagy­apámhoz hasonlít, a negyedik egy japáni álarczhoz. A nagynéniknek sima az arczuk és jó a szaguk ; a nagybácsiknak reszelős az arczuk és sör, bor, dohány és absinth szaguak. Ezt persze alkalmam van tapasztalni, mert valamennyi csókol, ami elég ostoba szokás. A néniket még csak szeretem, de legalább békében hagynának. Az apa kötelessége volna ezt nekik megmondani. En bezzeg kiálthatok, amennyit akarok, ők ren­díthetetlenül bámulnak és csókolnak tovább. (folytatása követk.) Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Árlejtés! hirdetés. A róm. kath. egyháztanács ha­tározatából kifolyólag a plébánia udvarban levő melléképületek újra építése tárgyában másod Ízben folyó évi május hó 8-án d. u. 3 órakor a róm. kath. egyház adó­szedői hivatalában szóbeli és zárt ajánlat utján árlejtést tart, melyen az építés elvállalni szándékozó ipa­rosok 265 kor. bánatpénz letétele mellett részt vehetnek. A zárt ajánlatok 265 kor. bánat­pénzzel ellátva kiskunhalasi róm. kath. egyház-tanáczhoz czimezve Halász D. Sándor egyházgondnoknál az árverés megkezdése előtt teen­dők le. Az építkezésre vonatkozó felté­telek és tervek a róm. kath. egyház adószedői hivatalában mindennap d. e. 8 órától 12-ig és d. u. 2 órától 5 óráig megtekinthetők. Kiskunhalas, 1904. április 28. Véber István egyháztanácsi elnök. Halas, 1904. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom