Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-23 / 12. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. inárezius 23. Kurgyis István és neje Nemes Juliánná megvették Szabó T. Mihály és neje Hegyi Erzsébet 606 n. öl nagyszigeti kaszállóját 200 koronáért. Kozma Pál megvette Szalai Balázs és társai ingatlanát 40 koronáért. Gönczöl István és neje Szalai K. Mária megvették Gál Lajos 1558 u. öl szőlő és szántó földjét 1400 koronáért. Koroknai Sándor és neje Kaszap Zsuzsánna megvették Szabó István és neje Csonka B. Teréz 255 n. öl alsószállási szántó földjét 240 koronáért. Szabó István és neje Csonka B. Teréz megvették Bánóczki Károly és neje Veres T. Judit 260 n. öl alsószállási szántó földjét 220 koronáért. Koroknai Sándor és neje Kaszap Zsuzsánna megvették Jakus Benő 255 n. öl alsószállási szántó földjét 260 koronáért. Csontos Süli János és neje Orbán 1). Juliánná megvették ifj. Orbán i). Sándor 12 hold 384 u. öl felsőkisteleki legelőjét 500 koronáért. Kürti István és neje Kancsár Anna megvették Dohonyi Ferencz és neje Sztarity Verona 31 hold 632 n. öl debeáki tanyás birtokát 4800 koronáért. Fekete Mihály és neje Bagyinszki Mária megvették László Péter és neje Füle Mária 400 n. öl alsószállási szántó földjét 470 koronáért. Kiss Illés Imre és neje Daczi Juliánná megvették Jakab Gergely 48 n. öl nádasát, 104 n. öl veteményesét és 1 hold 24 n. öl szőllőjét 600 koronáért. Csapi Imre és neje Hodoniczki Mária megvették Kovács Lajos mint kiskorú Kovács Eleonóra és Krisztina gyámja 2 hold rekettyéi legelőjét 540 koronáért. Marczel József megvette Kovács Lajos miut kiskorú Kovács Eleonóra és Krisztina gyámja 2 hold rekettyéi legelőjét 550 koronáért. Nagy Biró Sándor megvette Nagy Biró Benő 250 n. öl szőlőjét á0 koronáért. Nagy Biró Sándor megvette Nagy Biró Imre és Benő nádas illetőségét 20 koronáért. Szalai Imre megvette Bóna Balázs és neje Ternyák Mária 843 n. ö. szőlő és szántó földjét 400 koronáért. Csonka F. Imre megvette Németh Sándor és neje Osesznok Judith 1 hold 122 n. öl felsőszállási szántóföldjét 200 koronáért. Ternyák T. Sándor és neje Szabó Mária megvették Rokolya Pál és neje Szabó Mária 240 n. öl felsőszállási ingatlanát lakházzal 400 koronáért. Péter Dénes. Jeles és jelentős férfiaink amúgy is ritkás sora ismét megfogyott egy kiváló alakkal. Péter Dénes halt meg e hó 16-án éjjel 67 éves korában. Egyik erős sarja dőlt ki benne ismét annak a régi nemes Péter családnak, mely annyi oszlopos embert adott valamikor városnak és egyháznak és a mely (sok más régi családhoz hasonlóan) közel van ahhoz, hogy neve csak az emlékezetben éljen. Péter Dénes egyike volt nemcsak a város, de a vármegye legműveltebb földbirtokosainak. Típusa az igazi magyar urnák külső megjelenésben és lélekben egyaránt, a ki a magyar anyaföldön való gazdálkodás rajongó szeretete mellett a históriai és irodalmi tudás magas szinvonaláról nézte a világ folyását, és alapos képzettséggel vett részt a város és az egyház ügyeinek intézésében is, a mikor kellett. Mélyen érző szivéből és magas szempontról figyelő leikéből fakadt meleg humora, mely társalgásából és irodalmi munkálkodásából egyaránt kicsillogott. Fiatal korától kezdve kedvvel Írogatott lapokba és folyóiratokba; állandó munkatársa volt a „Borsszem Jankó“ ez. ólcz- lapnak, melyben a Tolyáss Dániel tudákos kasznár kitűnő alakja az ő jeles tollának köszöni léteiét; összegyűjtött humoros elbeszélései a Jó Kedvemből czimü kötetben jelentek meg, melyről az egész sajtó igen elismerőleg szóllott annak idején. Mezőgazdasági szakismeretei kiválóan alkalmassá tették a gazdasági tudósítói állásra, melyet a föld- mivelósiigyi miniszter által történt kineveztetóse alapján mintegy 25 óv óta viselt. Az 1878-ik évtől 1900-ig 22 éven keresztül volt a halasi ref. eklézsiának főkurátora, s mint ilyen Szilády Áron lelkész mellett az egyháztanácsnak világi elnöke. Ebben az állásában, melyet előtte a Péter családnak nem egy jeles tagja töltötte be, — mindenkor az egyháznak és különösen az egyház által fentartott főiskolának előbbre vitele, fölvirágoztatása volt az ő eszményi czólja. törekvése. — Szilády Áron neve mellett az övé is válhatatlanul össze van kapcsolva a halasi ref. egyház és főiskola sorsával, történetével. Hogy hivatalát eszményi lelkesedéssel, tiszta lélekkel és tiszta kézzel viselte, azt tudta mindenki, a ki ismerte; és ezért méltán keseríthette őt az utóbbi években ért zaklatás, amelyet az egyházi pénzkezelésben fenforgott állítólagos rendellenességek miatt hivatalos felelősségénél fogva neki is el kellett szenvednie. Ez a kedólybeli bántalom mindenesetre hozzájárulhatott egészsége meggyöngitéséhez is. Halálának közvetlen oka erős meghűlés volt. melyből mellhártyalob fejlődött. Pénteken délután volt a temetése, melyen a város lakossága feltűnő nagy számban jelent meg részvétét tanúsítani. A gymnasium tanulói a tanári kar vezetése alatt vonultak ki, s megjelent az egyháztanács is testületileg. — A halottas háznál Pataki Dezső tanár mondott rövid, de költői szépségű imát. A temetőben pedig Szilády Áron a fájdalomtól el-elfuló hangon mondott megható gyászbeszédet a jeles halott fölött, a kihez őt hatvan évi benső barátság kötelékei fűzték. A hallgatóság együtt érzett a szónokkal s igazat adott ama szavainak: „A ki ismerte, szerette: a ki nem szerette, nem is ismerte.“ * A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében, mély
