Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-16 / 46. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 16. Ezután tárgyaltatott a tárgysorozat ötödik pontja. Dr. Bozóky Árpád, Dr. Babó Mihály, Gál Kálmán és többek hozzászólása után elnök kihirdeti a közgyűlés azon egyhangúlag hozott határozatát, a mely szerint a közgyűlés az imént kiküldött tizen- nyolcz tagú bizottságot az ügy érdekében teendő intézkedések keresztülvitele iránt teljes hatáskörrel ruházza fel, utasításokat neki nem ad s a szervezendő országos küldöttség vezetőjének s a kérvényt benyújtó orszgy. képviselőnek megválasztását is a bizottságra bízza. Dr. Kele József elnök, Dr. Cseh József a jászsági alsójárás főszolga- birájának eszméje szerint indítványozza : Kéressenek fel a volt Hármas kerületek összes községei, hogy a redemptio alapján létrejött föld felosztás könyveit, a „liber fundi-“kát hivatalos hiteles példányban másoltassák le s a múlt idők emléke s az akkori jogélet nevezetes bizonyítéka gyanánt a jász múzeumba deponálják. Dr. Zilah Benő, Balogh Sándor a Jászság felsőjárásának főszolga- birája és Hild Viktor felszólasása után a gyűlés egyhangúlag elfogadja Dr. Kele József indítványát s ehhez képest elhatározza, hogy az össes redemptus községek megkerestessenek a „liber fundi“ hivatalos hiteles másolatának a jászberényi „Jász muzeum“-ba leendő megküldése iránt. Ezen határozat foganatosításával az egyes községek állandó végrehajtó bizottsági tagjait bízza meg a gyűlés. Dr. Babó Mihály országgyűlési képviselő visszatekint a multba s idézi annak szép emlékeit, megemlékezik arról az időről, a mikor Jászberény városa a három szabad kerület Székhelye volt és sűrűn látta igaz magyar vendégszeretettel vendégei gyanánt a kerületek megbízottait. ügy tetszik neki, hogy e szép idők tértek újra vissza, sajnos ez csak látszat, csak egy maradt valónak és igaznak, az ősöknek egyik legszebb erénye, a hires jász vendégszeretet, ez az erény örökség gyanánt maradt az utódokra s azért hogy annak kiváló megnyilatkozását ez alkalommal örömmel tapasztalta — köszönetét mond Jászberény város polgárainak. Közgazdaság. Baromfi-telep a mintakertben. Mióta a vasút felépült, a város baromfitenyésztése nem remélt fejlődésnek indult, ma már napról- napra vaggon számra szállítják a szélrózsa minden irányában a halasi baromfit, és ezzel az apró jószág a város közönségének biztosabb jövedelmi forrásává lett, mint akár a mezőgazdasági termények, akár a szarvasmarha. Milliókra megy immár az a haszon, mely e czimen kisgazdáink zsebébe vándorolt. Be kell látnia mindenkinek, hogy a baromfi tenyésztés nálunk szinte a legfontosabb közgazdasági tényező. Szükséges tehát, hogy ennek fejlesztése érdekében az arra hivatottak mindent megtegyenek. A város polgármestere is belátta ezt, és még a nyár folyamán tárgyalásokat folytatott a vármegyei gazdasági egyesülettel az itteni mintakertben felállítandó baromfi-telep érdekében. E tárgyban akkor a gazdasági egyesület elnöke, Dr. Nagy Mór polgármesterhez a következő levelet intézte : „Nagyságos Polgármester ur! Nagyságod szives figyelmét megköszönve tisztelettel közlöm, hogy a baromfi-telep ügyében Nagyságoddal való részletes tárgyalással egyesületünk titkárát Serfőző Géza urat bíztam meg azzal az utasítással, hogy ezen ügyben történendő megállapodást mutassa be nekem és ón azt, hozzájárulás végett igazgató választmányunk elé terjesz- tendem. Többször tapasztalván Nagyságodnak érdeklődését, melylyel egyesületünk s a város mezőgazdasága fejlesztése iránt viseltetni mól- tóztatik, azon reményemnek adok kifejezést, hogy egyesületünk a város s az ottani gazdakör támogatásával tényleg eredményeket is fog elérni. Fogadja t. polgármester ur tiszteletem nyilváuyitását. Budapest, 1904. augusztus 19-ón. Gróf Keg- levich s. k. elnök.“ A baromfi telep czélja az, hogy a különféle faj baromfi tenyésztésének módozatait megmutassa, és hogy onnan a város közönsége tovább tenyésztés czéljából a legjobb fajokat beszerezhesse. Hogy menynyire kapós a szép baromfi, mutatta a legközelebbi eset, midőn a polgár- mester a földm. miniszter megbízásából 50 orpingtont osztott ki cserébe. Annyian jelentkeztek a cserére, hogy még háromszor annyit is kioszthatott volna. Kívánatos tehát, hogy a baromfi tenyésztés érdekében a baromfi-telep mielőbb létesüljön. Népesedési mozgalom. — Dovember 9. november 15. — Születtek: Osicsó Bóniámin és Gondi Katalinnak Juliánná nevű leányuk. Banga Pál és Berki Erzsébetnek halva született fiú gyermekük. Király Gy. Pál és Tumó Juliánnának Zsófia nevű leányuk. Kolompár Annának Juliánná Irén nevű leánya. Kardos Pál és Bogáromi Teréziának József nevű fiuk. Jakab Pál és Lázár Ju- dithnak Krisztina nevű leányuk. Pap Sándor és Szemerédi Annának Antal nevű fiuk. Lehóczki Sándor és Oláh Zsuzsánnának Juliánná nevű leányuk. Czagán Ferencz Kálmán és Borbónyi Zsófia Judithnak Ferencz nevű fiuk. Kádár Antal és Tóth Etel Valériának Erzsébet Margit nevű leányuk. Riesz Gyula és Fodor Viktóriának Etelka nevű leányuk. Kiss József és Kiss V. Máriának Juliánná Rozália nevű leányuk. Elő Antal és Gazdag Etelkának Erzsébet nevű leányuk. Meghaltak: Bacsó Zsófia 28 napos korban. Tumó Endre 2 éves, Banyák Ferencz 15 hónapos, Pap Birgés Sándor 1 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek : Rigó Illés Kozma Anna jánoshalmi lakossal. Papp Mátyás solt- vadkerti lakos Pálfi Etelkával. Krauszlach János Groza Elizával. Sütő József Szvetnik Reginával. Vilonya Imre Vogel Erzsébettel. Lakos Béniámin Lázár Zsófiával, Nagy István Szűri Zsuzsánnával. Sárközi Sándor Becze Máriával. Csapi Imre Szalai K. Krisztinával. Matus Pál Farkas Katalin soltvad- kerti lakossal. Erdélyi Sándor Dobos Viktóriával. Egybekeltek: Feró D. Sándor Pataki Máriával. Abonyi István. Csatári Juliánnával. Kecskeméti József özv. Konkoly Sándorné Károly Erzsébettel. Rokolya Ferencz Gazdag Etelkával. Fleischl Lipót Kohn Szerénával. Varga Károly Csima Máriával. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1904. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
