Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-06 / 27. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. julius 6. Paprika Sándor megvette Bulá- zer Erzsébet Komlós Imréné 34 n. öl szántó földjét 55 kor. 60 fillérért. Suba Imre és neje Orbán Mária megvették Kosa Istvánná Komáromi Mária 2 hold 993 n. öl füzesi szántó földjét 1200 koronáért. Molnár Imréné Szakái Juliánná megvettlk Molnár Imre és társa ingatlanát 400 koronáért. népesedési mozgalom. Születtek : — junius 22. junius 28. — Józsa Sándor és és Gömböcz Zsuzsánnának Lajos nevű fiuk. Tallér Vendel és Vas Reginának Eszter nevű leányuk. Brecska László és Volovár Juliánnának László nevű fiuk. Szalai P. Sándor és Bédi Juliánnának Imre nevű fiuk. Árvái Sándor és Zseni Juliánnának Sándor nevű fiuk. Behány Ferencz és Riez Rozáliának Ferencz József nevű fiuk. Szimon Ferdinánd és Kiss Juliánnának Imre nevű fiuk. Munkácsi István és Szűcs Juliánnának István nevű fiuk. Dicső Ferencz és Makra Juliánnának Juliánná nevű leányuk. Árvái József és Dobos Eszternek Rozália nevű leányuk. Tegzes Imre és Gyevi Máriának Eleonóra nevű leányuk, Tóth József és Sáfár Katalinnak József nevű fiuk. Zilah János és Tóth Judithnak János nevű fiuk. — junius 29. julius 5. Szabó Ferencz és Kéri Eszternek Ferencz nevű fiuk. Mészáros Sándor és Hajdú Máriának Zsófia nevű leányuk. Fülöp Ferencz és Harnóczi Eszternek Eszter nevű leányuk. Atkári Gyóni István és Markus Teréziának Imre nevű fiuk. Babenyecz Lajos és Kovács Évának Lajos nevű fiuk. Adám Mihály és Brecska Máriának Mihály nevű fiuk. Böröczi Sándor és Tót Hörcsöki Máriának Sándor nevű fiuk. Kocsis Lajos és Szilaj Juliánnának Lajos nevű fiuk. Meghaltak: Domonkos Rozália 13 éves korban. Kerekes Sándor 12 napos, Király Gy. Andrásné Rafaj Erzsébet 71 éves. Modok Sándorné Nagy Ty. Mária 69 éves, Józsa Lajos 18 napos, Ferenczi Jolán 18 hónapos. Vajda Balázs 41 éves korban. /•. , Kih irrlplí'U jegyesek : ^Tegzes Károly Szendi Jolán! macsóri lakossal /TmiráTJá nos~7i uehmüller Máriával. Tóbiás József Juhász Veronikával. Egybekcltek: Balázs András Posonyi Borbálával. Schönheim Antal csurogi lakos Schlesinger Hermivával. Közgazdaság. Hogyan védekezzünk a torsgomba ellen ? A torsgomba hazánkban először az 1899. évben mutatkozott nagyobb mérvben, és pedig az Alföldön, kivált Békés és Csongrád megyékben. Az idén még nagyobb mérvben jelentkezett e betegség és pedig az országnak csaknem minden búzatermő vidékén. Legérezhetőbb károkat ismét az Alföldön tett ugyancsak Csongrád vármegyében, főleg Hód- mező- Vásárhely határában. Ez utóbbi helyen egyes táblákon 80— 100°/o kárt is okozott, noha általában a kártétel 5—15% volt s csak elvétve több. A mint ismeretes, e gomba a búza szárának legalsó részét támadja meg, minek következtében az többé-kevésbbé barna színűvé s korhadta válik. Hogy ilyképpen a növény normális fejlődésében akadályoztatok, az természetes. A kalász, főleg pedig a szem nem fejlődik ki rendesen és érésében is szenved ; a búza kényszerérett lesz, a kalászok korán elfehérednek, legkivált akkor, ha esős vagy ködös időjárás után hirtelen forró napok állanak be. A torsgomba által erősen megtámadott búzatábla úgy néz ki, mintha juhok gázolták volna össze; az egyes buzaszálak különböző irányban dőlnek, s ha az ember ki akarja huzni a földből, akkor elszakadnak, és pedig ott, a hol a torsgomba megtámadta azokat, tehát legalsó részükön. A torsgombára vonatkozó tapasztalataimat a következőkben foglalom itt röviden össze. A torsgomba olyan években lép fel nagyobb mérvben, a mikor a tél enyhe s a rákövetkező tavasz nedves volt. Legtöbb kárt rosszul művelt, gyengén trágyázott földeken tesz, főleg olyan búzákban, melyeknek előveteménye is búza volt. Ha a torsgombával együtt még állati és növényi ellenségek is megtámadják a búzát, ez esetben a torsgomba kártétele még fokozódik. A betegség elterjedésének meg- gátlására következő eljárás ajánlható. 1. A buzatarló felégetése. Ez által a torsgomba egy jelentókepy része elpusztul. 2. A felégetett tarló azonnali alászántása. E szántásnál az ekét mélyebbre kell ereszteni, mint a közönséges tarlóbuktatásnál, hogy a tarló mind a föld alá kerüljön s ott minél gyorsabbau elkorhadjon. 3. Őszi mély szántás. 4. Búza után búza ne termeltessék. Általában igen ajánlatos az okszerű vetésforgó alkalmazása. 5. Jó trágyázás és jó mivelés, hogy a búza erőteljesen fejlődjék. Erőteljesen fejlett búzában a torsgomba sokkal kevesebb kárt fog okozni. M. kir. n.-k. á. Csarnok. Gyöngéd czélzás. Gavallér: Mily kedves kis ujja van nagysádnak . . . Igazán olyanok, mint valami kis gyermek ujjai. Kisasszony: Igen.... Az édes mamám szokta is mondani, hogy az én jegygyűrűm olcsó lesz és bizonyára hamarosan kapok majd jegygyűrűt. Nem baj! Vevő: Aztán igazán nincsen hibája ennek a tehénnekKupecz: No, úgy fejéskor rugós biz ez nagyon. Ve vő : Az nem baj ; úgyis az anyósom feji a teheneket. & Pazarlás. — Anyjukom, ha a városba méssz, vógy nekem egy fogkefét. — Micsoda '? Hát már te is gi- gerli akarsz lenni ? Kemény bosszú. A. Annak a svindlernek adod oda a lányodat'? B. Légy nyugodt, meg fogja ezt ő keserülni ! A. Hogy-hogy ? B. Az én feleségem lesz az anyósa. Prágcr Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1904. Nyomatott Präger Ferencz könyvnyomdájában.
