Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-05-01 / 21. szám
VIII. ÉVFOLYAM. KIS-KUN-HALAS, 1904. MÁJUS 1. 21. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csengeri-utcza. Előfizetési és hirdedési dijak HORVÁT GYULA könyvkereskedésében Kiskunhalason fizetendők. Bérmentetlen levelekre nem válaszolunk. Kéziratot nem adunk vissza. PWi __ MPr.TPI PN A/UKTnPM V A Q Á DM AD KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. FELELŐSSZERKESZTŐ és LAPKIADÓTULAJDONOS: Dr. HERMÁN FERENC. Előfizetési dijak: Helyben: egész évre 4. . félévre 2.—és negyedévre 1 K. Vidéken: egész évre 6.—, félévre 3.— és negyedévre 1.50. Egyes szám ára 6 fillér. EB Hirdetési dijak: Petit soronkint 8 fillér; apró hirdetéseknél 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fii. N y i 1 t t é r : Petit soronkint 20 fillér; Ítéleteknél 50 fillér. „Magyar Ipar. ‘ Irta: id. Bessenyei Ferenc. II. Hát bizonyos, hogy haladásnak jelentékeny; ámde ha szükségletünk összegét tekintjük, akkor látjuk csak, hogy milyen szegény a mi iparunk és hogy mennyire kellene azon lennünk, hogy iparunkat fejlesszük. 400 mond négyszáz millió koronánál nagyobb az az összeg, amit Magyarország lakosságának ezen ipar terén való szükséglete képvisel; vagyis négyszáz millió koronánál nagyobb összeget adunk és pedig csaknem kizárólag Ausztriának ezen szükségleteinkért! Mikor jutunk csak abba a helyzetbe is, hogy ezen szükségleteinknek legalább felét a hazai ipar elégíthesse ki? Van-e kilátás reá? Mikor egy egész évet komoly munka nélkül veszt el a nemzet; a mikor vám és kereskedelmi szerződéseink nincsenek biztosítva, a mikor a kiegyezés megakadt; mikor a vállalkozásokhoz szükséges biztonság hiányzik, akkor ugyan nincsen kilátásunk arra, hogy idegen tőke hazánkban az alapítás és vállalkozás terére lépjen; arra pedig még kevesebb a kilátás, hogy mint más államokban, francia, német, angol stb. országban, vagy mint Ausztriában, a fidei Commisszumok és majorátusok urai és a nagybirtokosok a gyáripar létesítés terére lépjenek. Hiszen nálunk még a nagy tőkepénzesek sem foglalkoznak a gyáriparral. Megelégszenek a börzejátékkal; vagy szereznek nagy birtokot s utánozzák főurainkat abban, hogy a hazai gyári iparfejlesztés helyett sportolnak! Évek óta halljuk, hogy a kormány 200 millió koronát akar befektetni az országban részben ipari vállalkozásokban; azonban nem jut hozzá, mert a törvényhozás abnormális működése útját állja ezen szándéka megvalósításának. Ki örül ennek az állapotnak? Ausztria legjobban, mely a magyar ipar fejlesztésének elszalasztott órájából nagy hasznot húz! Azt akarjuk, hogy erősek legyünk s az egymás közötti tisztán meddő veszekedéssel s a vissza- hozhatlan drága időnek elfecsérelésével csak ami legnagyobb ellenségünket tesszük erősebbé ; mert annak az ipar termékeit vesszük meg drága pénzért! A másik cikk a magyar ifjúsághoz szó!, hogy támogassa a magyar ipart. Elszomorító adatokat sorol fel Hirschfeld Mór kereskedelmi tanácsos. Felsorolt cikkében több olyan ipari főcikket, melyet főleg az ifjúság fogyaszt és a melyet hazánkban már igen szépen és jó minőségben készítenek. Hogy az eféle cikkekből 1903. évi január novemberi hónapokban — tehát az elmúlt év 11 hónapjában, mennyi millió értéknek megfelelő mennyiség jött be Magyarországba, — közlünk néhány adatot: nadrágszövetek 8685036 zsebkendők 1084800 féríi kalapok 5595980 férfi kalapok szalmából 686800 férfi ruha uj 17144650 nyakkendők 2661925 szivarkaszipka papírból 68400 szivarkapapiros és hüvely 958140 játékkártya 46010 kerékpár gummiból 317050 bőröndös áruk viaszvászonból 439400 bőröndös áruk bőrből 520000 finom bőráruk 790160 cipők és csizmák 13810730 bőrkeztyük 3288586 egyéb keztyrís-áruk 1053400 iró tollak 244212 optikai műszerek 865000 zongorák 1350336 zsebórák 3043149 tajtékáruk 284400 tajtékáru utánzat ' 72000 nap és esőernyők 2086343 irón 340362 illatszerek 1127500 szappan 3185500 szappan (finom) 879585 gyufák 557700 összesen korona 71186054 A vám statisztikánk 1204 tételből ez csak 28 tétel, de ez is meggyőzheti a t. olvasót arról, hogy a többinek felsorolása csak szomorúbbá tenné ezt a reánk nézve igy is szomorú képet. Cikkíró jóakarattal és lelkesedéssel hívja fel az ifjúságot, hogy ne keresse föl vagy ha fölkereste hagyja ott az olyan magyar kereske-
