Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-04-03 / 14. szám
5 közvetíteni fogják. A posta és táVTfló vezérigazga- >ága erre vonatkozólag a kővetkezőkre hívja fel a zönség figyelmét. 1. A távirat ^rr^gi rá sár a legcél- erübben a zárt távirat lapot használhatják (ára 62 ér) 10 szó dija a belföldi, osztrák, német, szerb és snyák forgalomban; de Írhatják távirataikat közön- ges papirosra is ; ez esetben az „illető papírlap a oveg felett Távirat felírással láttaridó el és azon órát diján felül a táviratlap 2 fillérnyi ára is fran- jegyekben (levélbélyeg alakban lerovandó. Vevény m adatik. 2. A távirat .címéből ne hiányozzék a ideltetési hely és amennyiben ott távirda nincs, az )!só távirda hivatal neve, melyet a címben mindig utolsó helyre kell Írni. 3. A feladó Írja rá a távira teljes nevét és lakcímét, mert az esetben eljut ideltetési helyére, habár nincsen is kellően bérmen- iitve, de legföllebb 40 fillér hiányozhat a díjból, nél nagyobb hiány esetén a távirar nem nyer to- b’bitást. A 40 fillérnél kisebb hiányzó díjrészt 20 Ír pótdijjal együtt utólag a feladónak kell meg- etni. 4. A távirat diját — zárt táviratlapoknál a mar rágasztott 6J fillér díj betudásával — levélbélyegek ragasztásával kell lerónni. A zárt táviratlapok és réloélyegek előre beszerzendők, de szükség esetén Dkat a mozgó (kalauz) postából is lehet vásárolni. Állategészségügy. A legutóbbi hivatalos kimu- ás szerint a felegyhazi járás területén a következő tőző állati betegségek fordultak elő : vesze.tség skunmajsan, rüiikór Kiskunmajsán és Pálmonosto- í, sertésorbánc Kiskunfélegyházán, sertésvész Pál- mostoron és Kiskunfélegyházán. Templomrabló. A kecskeméti templomot már (idő óta fosztogatta valami ügyes tolva], ki a temp- n perselyét idónkint többször feltörte. Végre azon- n a jó madár Szigeti János ujkécskei lakos szeméiben hurokra került. A templomrabló most mar a vösön ül. Hégi avar temető Gátéren. Gátéren a gróf :genfeid-féle birtokon földforditás alkalmával már oszszel egy nagyobb kiterjedésű avarkori teme- e bukKantak a munkások, kiknek feltűnt az a sok 3nt és régi edény, amit az ásó fölszinre hozott. uradalom derék tisz.tartója, Sztricha Sándor a logról értesítette Kada Elek kecskeméti polgármes- t s a fé.egyházi múzeum vezetőségét, kik a múlt :en kiszárnak Gáttérre és próbakutatást tartottak, íeltárt sírokból és előkerült tárgyakból megállapi- ták, hogy a temető nagykíterjedesű s tele van sir- yekkel. Mielőtt a területet szőllővel beültetnék, etőleg át fogják kutatni, mert nem lehetetlen, hogy eddigi szegény sírok mellett nagyon érdekeseket fognak talámi. Hernyóirtás és gyümölcsfa takarítás. A gyü- dcsfákat pusztító hernyók Irtását az 1894. évi X!I. :. minden kert- és szőllőtulajdonosnak nemcsak teiességévé teszi, de annak elmulasztását 100 kóláig terjedhető pénzbüntetéssel is sújtja. A törvény ^renajtásáról a közig, hatóságok gondoskodnak, de irtás foganatositásat és annak az eredményét a dmiv. kormány összes szakközegei is ellenőrzik, irtás ideje március végén járt le s az ellenőrzés je április elején kezdődik. Ezen irtást és a fák aritását ismertető rövid útmutatás ingyen kapható n. kir. rovartani állomáson, Budapest, II. Oszlop- a 26 sz. a. 'fórok nő. Török hercegnő leplezi le európai zönség előtt a hárem titkait. Török hercegnő emeli hangját, kiált szive mélyéből fakadó hangon igaziért, hogy megmentse a török nőt, aki móst a legnagyobb társadalmi nyomorban sínylődik. Ez ^ancsak nem mindennapi jelenség, erre csakugyan lik, hogy modern szenzáció. De bármikép is megragadja az a mü, amelyről itt szó van, minden érző ember figyelmét, ép oly természetes, hogy akadtak, akik ezt a segélykiáltást el akarták fojtani. Ä cenzúra működésbe lépett és a hercegnő például Bécsben is csak kihagyásokkal adhatta elő gondolatait. A magyar kiadásban azonban helyreállítjuk a hézagokat és az előadás, amelyet a kihagyások dacára is mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadtak, ezúttal a maga teljességében lát napvilágot és méltán számíthat a legnagyobb mérvű kapósságra. A hercegnő könyve először ismertet meg a török lakodalmi és házasságbeli szokások hű képével, elébtiuk tárja a török főurak háremeiben lejátszódó titkos, homályos eseményeket. Jelentést tesz arról a gonoszságról, amelylyel Törökországban még nagyban űzik a kereskedést rabszolganőkkel, azokról a rabszolga-üzelniekről, melyek elrontották Stambul erkölcseit, Stambul levegőjét és amely ebben a légkörben akadályozza az intelligencia felvirágozását, a művelődés minden haladását. A paloták természetellenességei közepette nő föl a török nő, a hárem szörnyetegjei őrzik börtönükben és nem csoda, ha ebben a környezetben habozás nélkül engedi át magát a maga ösztöneinek. Féltékenység és harag válnak rugóivá olyan gonosztetteknek, amelyek azokhoz hasonlók, aminők az európai nagyvárosok legalantasabb köreiben szoktak előfordulni. A szerző, aki Mahmud Ben-Aiad hasa leánya, vezére a céltudatos és lelkes nők ama kis csapatának, amely követeli, hogy adják meg a nőknek azokat a jogokat, amelyek őket az Izlam szerint is megilletik. A szultán kémekkel őriztette ezt a hőslelkű asszonyt, de sikerült kijátszania a poroszlók éberségét és gyermekeivel együtt elmenekült Európában élő férjéhez. És amikor menkülése sikerült, föltette magában, hogy szóval és Írásban betekintést nyújt a müveit nyugatnak a török nép szomorú családi állapotaiba. Bátran és rendületlenül küzd azért, hogy lerázza a rabság igáját és hogyha most nem ts tudja elérni célját, legalább előkészíti annak megvalósulását. „Betű- és szegélyminták iskolai és magán használatra“ cimü mü jelent meg a M. Iparművészeti Társulat megbízásából, a mi oly hézagot pótló munka a melynek hiányát hölgyeink nagyon is érezték. A művészies mintákat Hollós Károly a budapesti Erzsébet nőiskola tanára tervezte és rajzolta, mégpedig mindnyáját magyaros művészies ízléssel. Az egész mü potom olcsó (1 kor. 40 till.) és olyan, hogy annak hiányozni egyetlen jó ízlésű hölgy varró asztaláról sem szabad különösen a mai kórban a midőn a legcsekélyebb női kézimunkától is művészies Ízlést várunk. A mü megszerezhető Horváth Gyula könyv és papír kereskedésében Kiskunhalason. Publik áczió. — Kiskunhalason. — A kincstári dohánytermelők már kétizben is {elhivattak, hogy kertészeikkel a folyó évre kötendő szerződések kiálliiása, illetve hitelesítése végett a főjegyzői hivatalban jelentkezzenek. — Miután ezen felhívásnak ezideig eredménye nem volt, ismételten felhivatnak a termelők, hogy a szerződések kiállítása végett annyival inkább intézkedjenek mert ellenesetben termelési engedélyük vissza fog vonatni. A város tulajdonát képező (u. n. postakertnél) 1 hold 950 n. öl földterület f. hó 31-én d. e. 9 órakor a helyszínén nyilvános árverésen fog haszonbérbe kiadatni. A város gazdai hivatal mézet elád kilonhént 1 kor. 40 fillérért. A Sóstó-fürdő vendéglője kellő biztosíték mellett f. évi ápril hó 24-től kezdve kiadó. — Bérlő haszonbért nem fizet.
