Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)

1904-02-28 / 9. szám

VIII. ÉVFOLYAM.

KIS-KUN-HALAS, 1904. FEBRUÁR 28.

9. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csengeri-utcza.

Előfizetési és hirdedési dijak H ORVÁT GYULA könyvkereskedésében Kiskunhalason fizetendők.

Bérmentetlen levelekre nem válaszolunk.

Kéziratot nem adunk vissza.

fW-i

— MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP —

KIHUNSAG.

KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

FELELŐSSZERKESZTŐ : Dr. KOZICS ZOLTÁN.

====== FŐMUNKATÁRS: FÜLÖP SÁNDOR. ■

LAPKIADÓTULAJDONOS: Dr. HERMÁN FERENC.

Előfizetési dijak:

Helyben: egész évre 4.—, félévre 2.— és negyedévre 1 K. Vidéken: egész évre 6.—, íélévre 3.— és negyedévre 1.50. Egyes szám ára 6 fillér.

e®

Hirdetési dijak:

Petit soronkint 8 fillér; apró hirdetéseknél 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fii.

N y i 1 11 é r :

Petit soronkint 20 fillér; ítéleteknél 50 fillér.

f Mégegyszer a nagy piac. .

Budapest, 1904. febr. 28.

Minden halasi ember tudta régen, hogy a /áros főtere, mely nem is tér, csak egy kis mg, mindenre, csak piaczra nem alkalmas, a íelyzet javítására azonban nem gondolt senki, -íálával tartozik tehát a város Dékáni tanár írnak, hogy a vendéglő építésével kapcsolaton közétett tervével a város belsejének s ezzel i piacnak rendezését indítványozta.

A kérdés föl van vetve, meg is kell 'alósulnia. Azt kell csak eldönteni, hogy ol- :són és jól, miként lehetne a rendezést kérészül vinni, tekintettel arra, hogy az alig leküzdött 39% pótadó réme ne kisértsen újra a város- láza körül.

Ebből a szempontból nézve a dolgot, )ekáni úr tervét egy kissé költségesnek talá- Dm, s noha az eszme szép, a pénz-kérdés ockázatossá teszi kivitelét,' mivel a Holländer- ‘enyvesi- és Vanyur-házak kisajátítása nélkül megvalósítást el sem lehet kezdeni.

E lap mai számához mellékelt terv sze- int a nagy piac megoldását a már megsza- azott összegekből a következő módon tartom íhetségesnek.

A vendéglő maradna a mai helyén, de özte és a városháza északi vége között egy 0 öl széles utca nyittatnék, a mélykúti út )lytatásaként az új banképület felé, s a mos- ini Depó és a Vanyur-ház között csak egy is utca maradna.

A vendéglőt ugynis a helyéről nézetem '.érint kimozdítani nem szabad, mert:

1. a vadkerti, szabadkai, keceli és mélyíti útak találkozásánál a nagyvendéglőnek sorosan az országúton a helye;

2. ha nem ott épülne, egy magánember tál odaépithető szálloda tönkretenné a városi igyvendéglőt;

3. a Keresztes, Tallér, és Otthon ven- ^glőket a város nem teheti tönkre az odaült nagyvendéglővel.

A városház és nagyvendéglő között nyi- ndó utca költséget nem okoz, mert az ott

álló épületek lebontása már tervbe van véve, sőt utcanyitás esetén az építkezés befejeztéig a hivatalok ott maradhatnak s nem kell ideiglenes helyiség részükre.

A Vanyur-házat nem kell kisajátítani.

A Holländer- és Fenyvesi-házak kisajátítása ráér addig, míg a piac-nagyobbitás szüksége bekövetkezik, a városházi melléképületek s a bazár is megmaradna s jövedelmezne a városnak mindaddig, amíg használható. Az utcanyitás azonban azt eredményezné, hogy a vendéglő fölépítése nem zárná ki a nagy piac létesítését, míg ha a mostani programm alapján épül, beláthatatlan időre lehetetlennné teszi a rendezést.

Ugyancsak a mostani építkezésekkel lehetne megoldani a nagy városháza kérdését is.

Sem a hivatalok, sem a közönség érdeke nem kívánja meg azt, hogy ujabb-ujabb fiókvárosházák keletkezzenek, hanem ép az volna jó, ha minden hivatalos helyiség egy fedél alá kerülhetne.

Miért építene tehát „ a város a Tóth-féle ház helyén hivatalházat, mikor azt az épületet a városházához lehetne csatolni s oda lehet helyezni a vendéglőhöz tervezett négy hivatalos helyiséget is egyrakásra ? * A telek megvan, a városház udvara elég nagy s a Tóth-féle ház jó lehetne még iskolának valamikor, s egy fiók-városháza eltűnik a közönség örömére. Kár volt az anyakönyvi épületre is annyit költeni s a telket vele elfoglaltatni.

A Tóth-féle háznál tervbe vett építkezést, a városházához építve, a vendéglő felől nyitandó utcavonalba építtetném s ide kerülne az adóhivatal és a járásbíróság, az új utca szép emeletes házakkal lenne szegélyezve s a később szükséges hivatalok helye biztosítva lenne. Kevés költséggel, t. i. a mindig szükséges kibővítésekkel egykor a városháza épülete zárt négyszöget képezhetne s a bazár boltjait oda lehetne helyezni, ha a mostani fölmondaná 10—15 év múlva a szolgálatot.

Így képzelem a megszavazott összegekből a nagypiac létesítésének megkezdését. Szebb