Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)

1904-06-12 / 27. szám

— 3 — idegen, mint mennyi ember vándorol a zálogházakba azért, hogy még mozgósítható tárgyainak elzálogo­sításából nyert összegen a bikaviadalt megszem­lélhesse! • , Igazán, mintha még koldusabbá akarnák tenni ennek a szerencsétlen fővárosnak lakosságát, melynél szegényebbet a mívelt nyugat nagyobb városaiban nem találunk. Nem akarom, hogy félre értsenek. Szegény és koldus van mindenik fővárosban s elképzelhető, hogy a hat és fél millió lakosságú Londonban talán több is akad az e fajtából, mint Budapesten. Csakhogy mig a nyugat európai nagy városok­ban százával és ezrével vannak a milliomosok, tőke­pénzesek, gyárosok, iparosok stb. nálunk Budapesten addig mindez megfordítva áll. Azt mondám fentebb, hogy még koldusabbá akarják tenni ennek a fővárosnak a lakosságát. Ezt mondom újból, mert hiszen ezekkel a bikaviadalokkal csak saját magunkat tesszük szegényebbekké. Idege- genekre számítunk? Hát kik azok az idegenek? Hogyha a tanyáról Budapestre haza jövünk s a vasútról villanyosra ülünk át, akkor nem vagyunk idegenek; ámde hogyha egy konflisba ülünk, akkor András bácsi már feljegyez és idegenekként qualifikál bennünket; pedig hát voltaképen budapesti szegény polgárok volnánk, vagy mik ? A hagyományos magyar naivitás hiheti azt el csupán, hogy az az angol, az a francia, az a német és az az olasz, mely közelebb van Spanyolországhoz, ahol eredeti Spanyol viadalt láthat, majd ide jő Bu­dapestre baszard bikaviadait drága pénzen végig nézni? Vagy tán a románokra számítunk? No azok annyira szeretnek bennünket, hogy ma már inkább Bukovinán keresztül utaznak, vagy hogy ha Magyarországon keresztül utaznak osztrák és francia fürdőkbe, a világért kinem szállnának Bu­dapesten. A Károly király és neje a fenkölt lelktileti Car­men Sylva az egyedüliek, akik, hogy ha Abbáziában tartózkodnak, néha Fiúméba tehát aféle magyar terü­letre vagy mire is átrándulnak. Bikaviadalnkkal ugyan nem fokozzák az idegen forgalmat, mely csak akkor van, hogy ha a delegá­ciók itt üléseznek. Hiszen még a futtatások alkalmá­val is alig lehet egy két bécsi turf nagyság kivételé­vel idegent látni. Annál több szegény budapesti, sőt vidéki magyar embert, aki a szerencséjét próbálja és az utolsó garasát is felrakja egyik vagy másik rossz lóra. Valósógos veszedelem ez a szegényebb osztályra, mely a szerencse esélyeitől reméli sorsának javulását. Inkább koplal, de neki játszani kell. Hiszen a panem et Circenses régi és igazi mon­dás marad; csakhogy a mi fővárosunk Circensest igen, de panemet nem nyújt; pedig hej ha majd egy­szer annak a százezerembernek a gyomra elkezd ko­rogni az ürességtől, nem tudom, hogy fog-e akadni egy magyar Meneaus Agrippa, aki szép szerivel haza édesgeti és a jobbik eszükre téríti őket. Folytatása következik. * * HÍREK. * Fényes esküvők. Folyó hó 4-én vezette ol­tárhoz Dr. Morava Károly szabadkai törvényszéki jegyző Vájná Mariskát. Az esküvőt díszes lakoma követte, mely a vendégszerető házigazda nagy örö­mére és násznép nagy vigasságára vasárnap délután ért véget. Szűk családi körben tartotta esküvőjét 5-én va­sárnap Dr. Wagner József helybeli gyakorló orvos Pázsit Ilonkával, ami azonban nem zárta ki, hogy la­kodalom vig muzsikaszóval folylyon az éjféli vonatig, amikor is az uj pár nászúira ment. A fiatalabb csa­ládtagokat azonban ez csöppet sem zsenirozta abban, hogy a mulatságnak csak a reggel szakítson véget. E hó 7-én volt Holländer Ida esküvője Szántó Adolf budapesti nagykereskedővel. Az esketési szer­tartás díszes közönség jelenlétében a menyasszonyi háznál történt. Az esküvőt követő díszes lakoma és tánc a hajnali órákban ért véget. * Hymen. Balogh László m. kir. adótiszt elje­gyezte Papp Emmuska kisasszonyt. Gratulálunk! Kire József a kerületi betegsegélyző pénztár könyvvezetője jegyet váltott Hajnal Mariska kisasz- szonnyal. Gratulálunk! * A fcgymnázíunii vizsgálatok már f. hó 16-án csütörtökön megkezdődnek az I. osztály vizsgálatával. Az évzáró ünnep f. hó 19-én vasárnap lesz. Az ifjú­ság délelőtt templomba vonul, délután 3 órakor pe­dig az iskola udvarán önképzőköri gyűlés keretében Fülöp Sándor tanáreinök beszél, a kántus énekel, a zenekar játszik, Vörös Jenő, Szabados Árpád, Szendy Lajos tanulók szavalnak, Weimann Péter alelnök bú­csúbeszédet mond. A bizonyítványokét hétfőn reggel 8 őrakor osztják ki. * A tíeákmajálison ez idén szokatlan nagy mér­tékben nyilvánult a közönség érdeklődése és jóindu­lata a tanulóifjúság iránt. Egy-egy akó bort ajándé­koztak: Szalay László, Borbás Imre, Zilah István, Vájná Sándor birtokos urak, Török István közjegyző ur két hordó sört, Hoímeiszter Ignác, Fúró Lajos, Keresztes József urak egy-egy hordó sört ajándékoz­tak. Kolozsvári Kiss Sándor ur pedig máj. 28-án in­gyen bocsátotta a diákokat e kádfürdőkbe. Rádocy Pál, Práger Zsigmond urak ponyvákat, Szabó Gusz­táv vendéglős a termet bocsátotta a rendezőség ren­delkezésére. Azonkívül feli:lfizettek: Kolozsvári Kiss Sándor 10 kor., Mészöly István 8 kor., Dr. Tóth Kálmán 6 kor., Dr. Tóth Károly 4 kor., Farkas Elek, Török István, Routsek József, Vári Szabó István 3—3 kór., Bartek Lajos, Báthory Gábor, Borbás Imre, Her­mán Dénes, Keresztes József, Paíaky Dezső, özv. Sass Elemérné. Szaíhmáry Sándor, Zilah Benő, Zilah István, Vass Árpád 2—2 kor., Babó János, dr. Babó Mihályné, Faragó Istvánná, Rádocy Pálné, Szekér Ká­roly, Zseny István 1 — 1 koronát. Fogadják mindany- nyian az ifjúság hálás köszönetét! * A fogyasztási adó átutalása a városoknak. Ez*régebb idő óta felszínen lebegő kérdés ugylátszik nem lesz egyham-r megoldható. Ugyanis Lukács László pénzügyminiszter a elvetett eszmére vonatko­zólag úgy nyilatkozott, hogy a kormány igen jól is­meri azt a helyzetet, amelyben az egyes városok és községek háztartása van és foglalkozik is azzal a kérdéssel, hogy a hús- és borfogyasztási adót, vagy közülök valamelyiket alkalmilag fölhasználja a városok háztartásának erősbbiíésére, de a kormánytól alig lehetazt várni, hogy olyan állapotban inaugurálja ezt a reformot, amidőn az állam fentartás más tekintetek­ben igen nagy nehézségekkel küzd és ezáltal az ál­lamháztartás rendje kétségkívül megzavartatnék. Ez a kérdés küllőmben bizonyos mértékig az adminisztráció reformjával is kapcsolatos, mert hiszen a városok definetiv szükségletét és háztartását csak akkor lehet alapossággal megállapítani, amidőn az a reformált ál­lapotban tulajdonképpen hogy alakul a városok ház­tartása. — Jó lesz a boritaladó leszállítását minél han­gosabban követelnünk, mert ugylátszik a pénzügymi­niszternek kisebb gondja is nagyobb ennél. * A szőlőtörköly mint takarmány. A szőlő­törköly, még ha az törkölybor készítésére használta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom