Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-01-17 / 3. szám
2 — rajzában csak egy féldomborműben kimunkált vitéz kiábrázolására szorítkozott, ami ismét az emlékoszlop magasságának szabott szűk határt nem lehetvén az oszlopon az alaknak sem alatta, sem felette nagyobb üres helyet hagyni, az emlékmű — nézetem szerint — másfél embermagasságnál, legfeljebb 3 méternél magasabb nem lehet. Ez a magasság egy történelmi fontosságú és szabad téren különállólag elhelyezendő emlékműnél egyáltalában nem elegendő. — Az emlékmű méreteinek meghatározására döntő befolyással bír a felállítás helye s e hely környezete. Mindenek előtt tehát azzal kell tisztába jönnünk, hogy az emlékművet hol akarjuk fölállítani. Erre bizonyosan az lesz az egyhangú válasz, hogy ott, ahol az elesett vitézek tetemei eltemetve vannak, t. i. a kuruczhalmon. Igen ám, de a kuruczhalomnak manapság már csak irott emléke van meg, magát a halmot a múlt század negyvenes éveiben utczatöltésnek hordatta el az akkori bölcs magisztrátus. Én a még életben levő néhány öreg kortársammal, mint kis diák e halom tetején még háborúsdit játszottam, s emlékezetem szerint a vásártér keleti részén, a kuttól kissé éjszaki irányban feküdt. Ez irányban talán szorgos kutatással meg lehetne találni a kurucz vitézek csontjait, nem lévén valószínű, hogy amikor a sirhalmot elhordták, a sírvermet is földulták volna. Jól tudom, hogy igen sokan a városi pályaudvar alsó részénél levő szélmalom melletti sirdombszerü földemelkedést tartják kuruczhalomnak, s e hitüknek abban keresnek s találnak támasztékot, hogy a vasúti földmunkálatoknál e tájon pár emberi csontvázat ástak ki. Én magam is hajlandó vagyok azt hinni, hogy a malom mellett levő kisszerű domb is emberi csontmaradványokat rejt, de azt már nem hiszem, hogy ott 234 kuruczvitéznek csontjai porladnánák. Ily nagytömegű,holttetem befedésére ez a domb szerfelett kicsiny. E halomra vonatkozó sejtelmem a következő. A szájhagyomány szerint a felső óvodával szemben fekvő, ma már nagyrészben elhordott „akasztó hegy“ a Hunyadyak korában szolgált a város vesztő helyéül. Később, midőn az akasztóhegy körüli városrész kiépült, azt a hegyet vesztő helyűi használni többé nem lehetett. Ugyde Halason azután is történtek kivégzések, kölönösen pedig abban az időben, midőn a Kiskun-kerület törvényszéke Halason, a mostani járásbirósági épület helyén fennállott kerületi székházban tartotta üléseit, s a hol biztos tudomásom szerint Bozsérnét és még egy asszonyt boszorkányságért megégetésre és ‘szóhagyomány szerint a múlt század első tizedében Czindela Ferenczet és Andrást társaikkal együtt rablózsiványságért kerékbetörés után, akasztófára Ítéltek. Kellett tehát lenni a későbbi korban is vesztőhelynek s aligha csalódom, ha ilyenül a városon kívül, a félegyházi út meletti legmagasabb fekvésű azon dombot tartom, ahol most a szóbanforgó szélmalom áll s a mellette levő domb talán épen a rabló Czindelák földi maradványait borítja, mely hely ennélfogva a mai kor kegyeletes buzgólkodásának tárgya épen nem lehet. Hogy akaratom ellenére hosszúra nyúlt czikkem végére eljussak, még csak annyit mondok, hogy mivel kétségtelenül bizonyos az, miszerint csatatérül a vásártér szolgált, s a 234 kurucz-vitéz e téren esett és temettetett el : ennélfogva az emlékművet a. vásártéren és pedig — ha föltalálható — a sír fölött ; ellenesetben a tér keleti részének leg- j emelkedettebb pontján kellene fölállítani. Mivel pedig a rendelkezésünkre álló összeg egy minden oldalról szabad téren emelendő impozáns szobormű elkészítésére még legtávolabbról sem elegendő : szerény indítványom oda terjed, hogy a derék polgármesterünk ügybuzgalma s hazafias közönségünk áldozatkészségéből összehozott, részben ezután összehozandó pénzösszegen állítsunk egy oly magas márvány, vagy gránit piramist, a mily magasat meglevő pénzerőnk csak megenged. Csúcsán egy csőrében aranyozott cserlombot tartó vasból öntött turulmadárral. Az emlékműbe pedig ilyenforma tartalmú feliratot lehetne bevésni: „A íí. Rákóczy Ferencz fejedelem hadseregéből Deák Ferencz parancsnoksága alatt az 1703-ik évi október 3-án e téren harczolt 3000 kurucz-vitéz közül istenért, hazáért, szabadságért hősi halált halt 234 kurucz emlékezetére Halas város kegyeletes közönsége stb.“ „Itt az írás, forgassátok Érett észszel, józanon!“ Id. Gál Lajos. * * * Képviselő-testületi közgyűlés. Kis-Kun-Halas. A képviselő-testület, egészséges viszonyok közt az a közjogi szervezet, melynek feladata ellenőrkén állni a hatóság mellett, ennek működésében irány szabni, s éberen ügyelni arra, hogy a hatóság kötelességeit a törvény és törvényes rendeteteknek megfelelően teljesítse. Hogy a képviselő-testület ezen fontos feladatának megfelelhessen, természetesen tagjainak kell olyat szellemi és erkölcsi képesítéssel birni, mely őke tulajdonképeni kötelességük helyes felfogására vezethesse. Ennek a képességnek a mértéke pedig csal kettő lehet: vagy a tudományos képesítés, vagy, ;; hol ez hiányzik, a józan élet-tapasztalat, mely képe siti az embert arra, hogy bölcsen, komolyan, méltó ságteljesen tudjon gondolkodni legalább akkor, miko nem a saját ügyeit, hanem a közét intézi. Sajnos, hogy a képviselő-testület legutóbbi gyű lésén azt kellett látnunk, hogy vannak egyes tagja kik nemcsak a kellő érettséggel és komolysággá
