Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-11 / 10. szám

márczius 11. 1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. Szathmáry Sándor mond beszédet a nap jelentőségéről. — A f ő g y m- násiumi ifjúság önképző­köre vasárnap d. e. 10 órakor tart diszgyűlést a; következő műsorral : 1. Hymnus. Énekli az ifjúsági ének­kar. -— 2. Fiilöp Sándor elnök-tanár megnyitó beszéde. — 8. Petőfi: „Nemzeti dal.“ Szavalja Farkas Béla 8. o. t. — 4. Csínom Palkó, Csinonr Jankó . . .“ Énekli az ifj. énekkar. — 5, Bernáth Lajos tanár .felolvasása. — 6. Pályaművek jutal­mazása. Fölolvassa Szalay Károly 8. o. t. — 7. Zene. Játszsza az ifj. zenekar. —- 8. Petőfi: „Egy gondo­lat bánt engemet . . .“ Szavalja Novák József 8. o. t. — 9. Schick Károly 8. o. t. alelnök záróbeszéde. — 10. Szózat. Énekli az ifjúsági ének­kar. — Délután pedig átrándul az ifjúság Kiskőrösre, hogy ott Petőfi Sándor szülőházánál és szobránál rójja le a kegyelet adóját és áldoz­zon a hazafias megemlékezésnek. Ipartestületi ügyek. Márczi­us hó 29-én Vasárnap d. u. 4 órakor választja az ipartestület a folyó évre a 20 iparhatósági meg­bízottat. — Ugyanaznap d. u. fél 5 órakor a segédek tartanak ülést az ipartestület helyiségében, mely ülésen Molnár Mihály iparha­tósági biztos vezetése alatt a békél­tető bizottság tagjait fogják megválasztani. Ingatlanok adás-vevése. ifj. Kis B. István és neje Bangó Judith megvették Kovács B. Andrásné Juhász Mária 1 hold 248 n. öl szőlő és szántó földjét 1040 ko­ronáért. Szabadi Benő és Zseni Mária megvették Berta István és neje Le- hőcz Rozália 95 n. öl alsó fekete földjét 70 koronáért. Horváth Lajos és neje Gubcsik Eleonóra megvették Romsics Györgynó Gubcsik Anna felsőszál­lási ingatlanbóli részét 990 koro­náért. Osztrider István és neje Jungbau­er Anna megvették Budai Mór 591 n. öl alsószállási szántó földjét 650 koronáért. Benedek Albert megvette özv. Szekér Sándornó Nagy Faragó Ju­dith, és Szekér István I. tizedbeli lakházát és 860 n. öl telkét 17000 koronáért. Halasi gazdasági bank részvény társaság megvette özv. Papp Mi- hálynó és gyermekei lakházát és 479 n. öl telkét 16000 koronáért. Deák Ferencz budapesti lakos megvette Voelker Roland és Voélker Ottó bodoglári 100 hold ingatlanát 4000 koronáért. ifj. Kozics István Dr. Kozics Zol­tán és Kozics Mária megvették Babó Ferencz és neje Róbók Julián­ná lakházát és 149 n. öl telkét 18000 koronáért. Nagy Faragó Gergely megvette Bergl Józsefné Bergl Johanna és Horváth Erzsébet szőlőbőli illetősé­gét 200 koronáért. id. Lehőcz Imre megvette Le- hőcz Imre és neje Modok Juliánná II. tizedbeli lakházát és telkét 600 koronáért. Paor Smolcz Móricz megvette Hordós Mihály és társai fehértói nádasát 28 koronáért. Farkas Elek megvette Farkas Imre és Farkas Dezső füzesi és fe­hértói ingatlanuk 2/6-od részét 10000 koronáért. Rébók Péter és neje Bikit Ju­dith megvették Csendes Imre és társai 619 n. öl szőlőjét 240 koro­náért. Lakos Sándor és neje Babos Má­ria megvették Szabó G. Józsefné Szűcs Mária 2 hold 981 n. öl füzesi ingatlanát 800 koronáért. Bajusz Albert és neje Farkas Éva megvették Keller József és neje Purzsa Juliánná 3 hold 164 n. öl füzesi ingatlanát 1600 koronáért. Farkas Dezső megvette Farkas •Imre és Farkas Elek füzesi és alsó­szállási ingatlanuk 2/3-ad részét 32000 koronáért. ifj. Nagy Szeder István meg­vette ifj. Musa Sándosnó Szeder Ju­liánná szőlőbőli illetőségét 133 ko­ronáért. ifj. Nagy Szeder István meg­vette id. Nagy Szeder István lakhá­zát és szőlőbőli illetőségét 3500 ko­ronáért. Csarnok. Új-Guineáról és lakóiról. — Irta : Thury József. — (Folytatás.) Nagyon érdekesek és tanulsá­gosak ezeknek az egyesületeknek alapszabályai s talán nem lesz fölös­leges, ha egyiknek alapszabályait rövidesen megismertetem. Pl. a 3. §. igy szól: A tagok 1. rendesek, 2. rendetlenek. Rendes tagok azok, a kik idejében megnősülnek ; rendet­lenek pedig azok, a kik huzzák- halasztják a dolgot s csak nagy ké­sőn szánják rá magukat a házaso­dásit. A 4. §. szerint a rendetlen tagok ismét több al-csoportba tar­toznak, u. m. a) azok, kik a gyűlé­seken mindig beszélnek, b) a kik soha sem beszélnek, c) a kik akkor is beszélnek, mikor nem kellene, d) a kiknek sokkal jobb volna hall­gatni, mint beszélni, e) a kik azt sem tudják, mit beszélnek, f) a kik olyankor is hallgatnak, mikor kia­bálni kellene. A 17. §. azt mondja, hogy a közbeszólásokat csak leg­utoljára, a gyűlés végén szabad meg­tenni, a mikor már minden szónok elmondotta a beszédét, nehogy beszéd közben zavarják őket. A félreér- tendő szavakat pedig minden szó­noknak legelőször, mielőtt tulajdon- kópeni beszédébe kezdene, kell helyreigazítani. A 32. §. szerint: A szavazás vagy nyilvános, vagy titkos. A nyilvános szavazás vagy felállással, vagy leüléssel történik, de a kettőt egyszerre sen­ki sem gyakorolhatja. A titkos sza­vazás pedig úgy történik, hogy a czédulákra mindenki azt Írja, a hogyan a szomszédja akar szavazni. A mint a leghitelesebb szavú utazók írják, ezeknek az egyesüle­teknek gyűlései igen élénkek és kedélyesek szoktak lenni. Rendesen nagy immel-ámmal kezdődnek ugyan és sokféle nyámogással folytatódnak, de aztán mégis igen kölletlenül és savanyu ábrázattal végződnek. A nevelés és oktatás­ügy sem áll egy csöppet sem ala­csonyabb színvonalon, mint Európa müveit országaiban, csakhogy ott a másféle viszonyoknak megfelelően egészen más természetű, mint ná­lunk. A pápua gyerekek, csaknem kivétel nélkül, már természettől fog­va nagyon eszesek és rendkívül szorgalmasok. Már a népiskolában olyan neki bőszült kedvvel tanulják az öreg á-t, meg a rü és sü betűket, hogy évenkint legalább 300 frt ára fali olvasótáblát elszaggatnak. A gimnáziumokban gyöngy éle­tük van a diákoknak ! Nem kínoz­zák őket sem a h i c, h a e c, hoc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom